A Debreczeni Magyar Kir. Tisza István Tudományegyetem Orvosi Kara

Homerosért versengett csak annyi város, mint Magyarországon a harmadik egyetemért. Ez volt az oka, hogy mikor a közel háromszáz éves budapesti tudományegyetem után, 1872-ben Kolozsvárott felállították a második magyar tudományegyetemet, negyven évig halasztódott a döntés a harmadik egyetem felállítása ügyében. Csak 1912-ben, gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején került a magyar országgyűlés elé a harmadik egyetem ügye, azonban már ekkor Magyarország szükségletének nem három, hanem négy egyetem felelt volna meg. A magyar törvényhozás ennek a régen mutatkozó szükségletnek tett eleget, amikor Pozsonyban és Debreczenben tudomány-egyetemek felállítását rendelte el. Debreczen a magyar Alföld százezer lakosú városa. Háromszázötven éves háromfakultásos református Akadémiája révén nemcsak a magyar protestantis-musnak szellemi központja, de a magyar művelődéssel is ősi kapcsolatai vannak. A városok egyetem utáni versenyében olyan protektorra hivatkozhatott, mint gróf Tisza István és ép ezért különös joga volt a debreceni egyetemnek, hogy e tragikus sorsú nagy államférfiról nevezze el magát. A református Akadémia az egyetem létesítésekor megszűnt és a helyébe lépő tudományegyetem három fakultása: a református theológiai, a jogi- és bölcsészettudományi kar 1914-ben, a világháború első őszén nyitotta meg kapuit. A negyediknek, az orvosi karnak nem volt elődje Debreczenben, ezért ennek létesítése nehezebb feladat volt. Az első három kar ideiglenesen az ősi református Collegiumban nyert elhelyezést; az orvosi karnak azonban, előbb meg kellett építeni az otthonát. Debreczen városa 1 1 o holdat adott a város szélén levő Nagyerdőből az egyetem elhelyezésére és nyolcmillió koronával járult a klinikák építéséhez, oly kikötés mellett, hogy azok a város elavult közkórházának feladatát is vállalják magukra. így adódott a lehetősége annak, hogy ősi tölgyfákkal árnyékolt, nagy parkban, egy ideális elhelyezésű egyetem felépítésére határozza el magát, a magyar állam. A tervek 1913-ban elkészültek és 1914-ben, a béke utolsó tavaszán, az orvosi kar építkezése megkezdődött.