Magyarország gazdaságtörténete I.

Jelen munka a JPTE Közgazdaságtudományi Kar Gazdaságtörténeti Tanszéke által felvállalt és tanított „Magyarország gazdaságtörténete című” tantárgy egyetemi jegyzetének íródott. Célom az volt vele, hogy a tantárgy oktatói által támasztott követelmények hallgatói elsajátítását egy olyan írással könnyítsem meg, ami megpróbálja felvállalni a „modem gazdaságtörténet” interdiszciplináris módszerét, nyitottságát más tudományágak és metodikák iránt, persze úgy, hogy a tárgy megőrizze tradicionális értékeit is. Hangsúlyozom azonban, hogy a gazdaságtörténetet önálló tudománynak tekintem, s véletlenül sem a történettudomány egyik kevésbé fontos ágának, így nem véletlen, hogy a fejtegetésekben néha közgazdasági,térgazdaságtani, antropológiai vagy éppen történeti aspektusokat kellett előtérbe helyeznem. A cím azonban némi magyarázatot igényel. A18. századtól kezdődőkorszakot egészen az 1870-es évekig egységes gazdaságtörténeti időszaknak tekintem, olyan korszaknak, amelyben a magyar gazdaság hagyományos kötelékeitől folyamatosan megszabadult, s amiben a modernizáció előfeltételei kialakultak Célszerűnek tűnt azonban szétbontani ezt a hosszú korszakot két egységre, az első időszakra, amiben az átalakulás alapelemei megteremtődnek, s egy másodikra, ami már magát az átalakulás folyamatát vizsgálja. Jelen írásom az első egységet jelenti, s elhatározott tervem szerint belátható időn belül követi majd egy második rész. A címben jelzett római egyes tehát a két összefüggő jegyzet első részére utal. A jegyzet írása közben a szerző feje fölött állandóan ott lebeg Damoklész kardjaként a terjedelmi határ és a tanulhatóság közötti kapcsolat fönntartása. Ellentétben a korábbi gazdaságtörténeti jegyzetekkel úgy döntöttem, hogy megpróbálom minimálisra szűkíteni a kiegészítő információkat, vagyis azt a tényanyagot, amit az egyetemi hallgatók korábban, középiskolai tanulmányaik során (pl. történelemből) elsajátítottak.