Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

A makroökonómia alapvető elméletei corvina logo

Szerző: Oroszi Sándor
Cím: A makroökonómia alapvető elméletei
Sorozatcím: Soros György sorozat ; 5.
Megjelenési adatok: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992. | ISSN: 1215-7643 | ISBN: 963-641-294-4

coverimage E könyvet - a szerző reménye szerint - azok a gazdaság elméleti kérdései iránt érdeklődő, formálódó közgazdasági felfogással rendelkező olvasók forgathatják haszonnal, akik nem elégszenek meg a közgazdaságtan "uralkodó irányzata" elveinek és eszközeinek megismerésével, hanem igényt formálnak arra is, hogy elmélyüljenek a következő alapkérdésekben: — mely közgazdasági problematikák megoldására fogalmazódtak meg az egyes makroökonőmiai elméletek; — melyek az egyes teóriák legfontosabb posztulátumai — ama "uralkodó irányzata"-az alapvető elméletek szintézise /?/, konglomerátuma/?/-milyen elvek "feladását" követelte meg az egyes alapvető elméletek esetében, és főleg — a megváltozott feltételek között újratermelődő, illetve először megfogalmazódó gazdasági problémák mennyiben eredményezhetik egyik vagy másik reneszánszát, illetve mennyiben válthatnak ki struktúramódosulást az uralkodó irányzaton belül. A tárgyalásra kerülő három elmélet kiinduló posztulátomaiban, feltételrendszerében annyira jelentősek a különbségek, mindegyik annyira nagy súllyal jelenik meg a mai elméleti rendszerben és annyira meghatározó szerepet tölt/het/ be az elmélet továbbfejlődésében, hogy önálló feldolgozásuk nélkül csak leszűkített, bizonyos mértékig torzított kép alakulna ki a makroökonómiáról. A könyv szeretne túllépni saját korlátain. Szeretné felkelteni olvasóiban az érdeklődést a bemutatott elméletek közvetlen tanulmányozására, a jelen keretekbe nem illesztett teóriák elmélyült megismerésére, összességében csekély hozzájárulás kíván lenni az olvasó makroökonómiai szemléletmódja továbbfejlesztéséhez.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Makroökonómia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Tartalomjegyzék
3-5
Előszó
7
Bevezetés
9-10
1. A Keynesi rendszer
11-66
   1.1. A foglalkoztatás keynesi elmélete
11-17
      1.1.1. A neoklasszikus foglalkoztatáselmélet keynesi bírálata
11-13
      1.1.2. Keynes foglalkoztatáselmélete
13-17
   1.2. Az összkereslet elmélete
17-23
      1.2.1. A fogyasztási cikkek kereslete
17-20
      1.2.2. A tőkejavak iránti kereslet
21-23
   1.3. Multiplikátor-elmélet
23-29
      1.3.1. A beruházási multiplikátor
23-26
      1.3.2. Amultiplikátorhatás intenzitása. Logikai és tényleges multiplikátor
27-29
   1.4. Pénz- és kamatelmélet
29-43
      1.4.1. Neoklasszikus kamatelmélet
29-31
      1.4.2. A keynesi pénzelmélet
31-34
      1.4.3. Az egyensúlyi kamatláb kialakulása
34-39
      1.4.4. A hagyományos mennyiségi pénzelmélettel szembeni ellenvetések
39-42
      1.4.5. Az infláció lehetősége, okai
42-43
   1.5. A beruházás-megtakarítás viszony
44-49
   1.6. Az aggregát kereslet és a termelés ingadozása
49-52
      1.6.1. Miért nem elégséges az aggregát kereslet?
49-50
      1.6.2. A hatékony kereslet ingadozásának okai.
50-52
   1.7. Keynes konjunktúraelmélete
52-57
   1.8. Az állami beavatkozás
58-63
      1.8.1. Milyen cél elérése érdekében avatkozzon be az állam?
58
      1.8.2. Az állami beavatkozás eszközrendszere
59-63
   1.9. Keynes elméletének gazdaságfilozófiai dimenziói
63-66
      1.9.1. Az állam szerepe
63-64
      1.9.2 Társadalmi igazságosság; a funkciónélküli járadékélvezők
64-66
2. A vegyesgazdaság közgazdasági elmélete: a neoklasszikus szintézis
67-126
   2.1. Módszertani alapvetés
67-85
      2.1.1. Az újratermelés számbavétele egy egyszerű modellben
67-71
      2.1.2. A beruházások figyelembevétele
71-74
      2.1.3. A kormányzati költekezések hatása
74-75
      2.1.4. A külgazdasági kapcsolatok befolyása
75-76
      2.1.5. Személyi és rendelkezésre álló jövedelem
76-80
      2.1.6. A kibocsátás mérésétől a jólét mérése felé
81-82
      2.1.7. Potenciális és tényleges kibocsátás
82-85
   2.2. A fogyasztás kérdése a vegyesgazdaságban
85-99
      2.2.1. A fogyasztás alakulásának hosszútávú statisztikai elemzése
85-86
      2.2.2. Az életciklus-elmélet
86-91
      2.2.3. A permanens-jövedelem hipotézis
91-95
      2.2.4. A relatív-jövedelem hipotézis
95-97
      2.2.5. A háztartások fogyasztása
97-99
   2.3. A tőkejavak iránti kereslet elemzése
99-111
      2.3.1. A beruházások típusai, szerepük a GNP meghatározásában
99-101
      2.3.2. A szándékolt tőkeállomány
101-102
      2.3.3. Beruházási volumen: a fokozatos hozzáigazítás módszere
103-105
      2.3.4. Az akcelerátor-modell
105-108
      2.3.5. A nettó diszkontált jelenérték módszere
108-110
      2.3.6. Lakóépület- és raktárkészlet-beruházás
110-111
   2.4. Mégegyszer a beruházás és a megtakarítás viszonyáról
111-113
   2.5. Az egyensúlyi kibocsátás meghatározása
113-126
      2.5.1. A fogyasztás és a beruházás minimális nagyságának szerepe
113-115
      2.5.2. A kormányzati költekezés és a beruházás-megtakarítás viszony
115-117
      2.5.3. Egyensúlyi kibocsátás kormányzati interveniálás esetén
117-123
      2.5.4. A költségvetési politika stabilizáló hatása
123-124
      2.5.5. Az aggregét kínálat függvénye. Okún törvénye
124-126
3. A monetarizmus elmélete
127-153
   3.1. Változások a gazdasági feltételekben, átrendeződés a gazdaságpolitikai értékrendben
127-130
   3.2. A monetarizmus létrejötte, alapvető tézisei
130-133
      3.2.1. A monetarizmus kialakulása, térhódítása
130
      3.2.2. A monetarizmus alapelvei
130-133
   3.3. Friedman tudományelméleti tézisei
133-135
   3.4. A pénz szerepe a gazdaságban
136-48
      3.4.1. A pénzkereslet meghatározása
136-141
      3.4.2. Forgalmi egyenlet A Cambridge! változat
141-142
      3.4.3. A pénzforgalom értelmezése. A pénz kínálata
142-143
      3.4.4. A pénzmennyiség változásának hatása a gazdaságra
143-148
   3.5. A munkanélküliség természetes rátája
148-151
   3.6. Alkalmazkodás a gazdaságban
151-153
4. Elemzés az IS és LM görbék apparátusa segítségével
155-163
   4.1. A neoklasszikus és a keynesi kamatehnélet hiányosságai
155-156
   4.2. Az IS és LM görbék értelmezése
156-158
   4.3. Következtetések az IS és az LM görbék alapján
158-161
   4.4. Néhány egyszerű gazdaságpolitikai variáns bemutatása az IS-LM görbék segítségével
161-163
Forrásmunkák
165-166
Jegyzetek, hivatkozások
167-169
Hátsó borító
170