Gyors és lassú gondolkodás
Szerző: Kahneman, DanielSzerkesztő: Szabados Tamás
További szerzők: Felcsuti Péter; Tversky, Amos
Cím: Gyors és lassú gondolkodás
Sorozatcím: HVG könyvek
Fordító: Bányász Réka
Megjelenési adatok: HVG Könyvek, Budapest, 2013. | ISBN: 978-963-304-098-0
Daniel Kahneman 1934-ben született Tel-Avivban. Párizsban nevelkedett, ahová szülei Litvániából menekültek. A család Franciaországban vészelte át a náci megszállást, majd 1944-ben Palesztinába költözött. 1954-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetemen matematikából és pszichológiából szerzett diplomát. 1958-ban a kaliforniai Berkeley Egyetemen kezdte meg doktori tanulmányait, ahol disszertációját három évvel később védte meg. 1961-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetemen kezdett el tanítani. 1969-ben meghívta Amos Tverskyt egy előadásra, akit akkoriban a döntéskutatás felemelkedő csillagának tartottak. Ekkor kezdődött közös kutatómunkájuk és életre szóló barátságuk. Számos nagy hatású cikket publikáltak az ítéletalkotás és döntéshozatal általános kérdéseiről. Közös kutatásaik tetőpontját a kilátáselmélet publikálása jelentette 1979-ben. Kahneman ebben az időben ismerkedett meg Richard Thaler közgazdásszal, második legfontosabb szakmai kapcsolatával és barátjával, akitől - saját bevallása szerint - a közgazdaságtant elleste. Munkájuk során megtalálták a hangot a pszichológia és a közgazdaságtan különös párbeszédéhez, és eredményeikkel utat nyitottak a viselkedési közgazdaságtan felé. (...) Szerintem minden szerző elképzeli, hol és hogyan hasznosítják olvasói a művéből szerzett ismereteket. Az én esetemben ennek színhelye a munkahelyi teakonyha: itt találkoznak a vélemények, és innen kelnek szárnyra a pletykák. Remélem, sikerül bővítenem a szókincsünket, amelyet a kollégáink döntéseivel kapcsolatban vagy a cég új üzleti terveinek és befektetési elképzeléseinek megvitatása során használunk. Miért is érdekel bennünket a pletyka? Mert sokkal egyszerűbb, mi több, sokkal élvezetesebb mások hibáit azonosítani és nevesíteni, mint a magunkéival szembesülni. Még akkor sem könnyű megkérdőjelezni magunkban, miben hiszünk és mit akarunk, amikor jól mennek a dolgok, de különösen nehéz akkor, ha már nem halogathatjuk tovább — bár ismerőseink véleménye segíthet ebben. Legtöbbünk szinte automatikusan előrevetíti, hogyan fogják barátaink és kollégáink megítélni döntéseinket. Az ily módon anticipált ítéletek minőségének és tartalmának tehát fontos szerepe van. Az értelmes pletyka komoly önkritikára indíthat: a munkahelyen és otthon is. Sokkal hatékonyabban segítheti a megfelelő döntéshozatalt, mint az újévi fogadalmak. Ahhoz, hogy jó diagnoszta legyen, egy orvosnak rengeteg betegség nevét kell megismernie, amelyek összekapcsolódnak a tünetekkel, a lehetséges előzményekkel és okokkal, valamint a lehetséges lefolyással, következményekkel és beavatkozásokkal. Ez megkönnyíti a betegségek kezelését vagy enyhítését. Az orvoslás ennek a nyelvezetnek az elsajátítását is feltételezi. A döntések és választások mélyebb megértéséhez gazdagabb szókincsre van szükségünk, mint amely a hétköznapi nyelvhasználatban rendelkezésünkre áll. A megalapozott pletykától azt remélhetjük, hogy feltárja az emberi hibák tipikus mintáit. A szisztematikus hibáit, illetve tévedésekkel (systernatic errors) torzításodnak, (biases) nevezzük, amelyek bizonyos körülmények esetén szinte biztosan bekövetkeznek. Például, amikor egy jóképű és magabiztos előadó közeledik a pulpitushoz, a közönség valószínűleg előnyösebben fogja megítélni gondolatait, mint amennyire rászolgál. Ezt a torzítást haló-effektusnak vagy dicsfényhatásnak (halo effect) nevezzük, amely segít, hogy előre lássuk, felismerjük és megértsük az ilyen típusú jelenségeket.
Kategóriák: Kommunikáció, Pszichológia, Szociológia
Tárgyszavak: Gondolkodás, Én, Heurisztika, Magabaiztosság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Gondolkodás, Én, Heurisztika, Magabaiztosság
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Első fülszöveg
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
7-8
Bevezetés
9-23
A kezdetek
11-18
Hol tartunk most?
18-21
A könyv felépítéséről
21-23
I. Rész: A két rendszer
25-123
1. A történet szereplői
27-39
A két rendszer
28-32
A cselekmény összefoglalása
32-34
Konfliktus
34-35
Illúziók
35-37
Hasznos fikciók
38-39
1. rendszer és a 2. rendszer mint beszédtéma
39
2. Figyelem és erőfeszítés
40-48
Mentális erőfeszítés
40-48
A figyelem és az erőfeszítés mint beszédtéma
48
3. A lusta kontroller
49-61
Az elfoglalt és a lemerült 2. rendszer
51-54
A lusta 2. rendszer
55-58
Intelligencia, kontroll, racionalitás
58-61
A kontroll mint beszédtéma
61
4. Az asszociálás gépezete
62-72
Az előfeszítés csodái
64-67
Iránymutató előfeszítések
67-72
Az előfeszítés mint beszédtéma
72
5. Kognitív könnyedség
73-85
Az emlékezés illúziói
74-75
Az igazság illúziója
76-77
Hogyan írjunk meggyőző üzenetet?
77-79
Feszültség és erőfeszítés
79-80
A kognitív könnyedség öröme
80-82
Könnyedség, hangulat és intuíció
82-85
A kognitív könnyedség mint beszédtéma
85
6. Normák, okok és meglepetések
86-94
A normalitás értékelése
86-90
Az okok és szándékok felismerése
90-94
A normák és okok mint beszédtéma
94
7. Az elhamarkodott következtetések gépezete
95-105
A kétértelműség figyelmen kívül hagyása és a kétely elnyomása magunkban
95-96
A hit és megerősítés torzítása
97-98
Túlzott érzelmi koherencia (dicsfényhatás)
98-101
Csak az létezik, amit látsz (csalal)
102-105
Az elhamarkodott következtetés mint beszédtéma
105
8. Hogyan történik az ítéletalkotás?
106-114
Alapvető értékelések
107-109
Készletek és prototípusok
110-111
Az intenzitásegyeztetés
111-112
A mentális sörétes puska
113-114
Az ítéletalkotás mint beszédtéma
114
9. Az egyszerűbb kérdés megválaszolása
115-123
A kérdések helyettesítése
115-118
3D Heurisztika
118-119
A boldogság hangulatheurisztikája
119-121
Érzelmi heurisztika
121-123
A helyettesítés és a heurisztikák mint beszédtéma
122-123
Az 1. rendszer jellemzői
123
II. Rész Heurisztikák és torzítások
125-228
10. A kis számok törvénye
127-138
A kis számok törvénye
130-132
Magabiztosság torzítása a kétellyel szemben
132-133
Ok és véletlen
134-138
A kis számok törvénye mint beszédtéma
138
11. Horgonyok
139-150
A horgonyhatás mint kiigazítás
140-142
A horgonyhatás mint előfeszítés
142-144
A horgonyzási index
144-146
A horgonyok felhasználása és kihasználása
147-148
A horgonyhatás és a két rendszer
148-150
A horgonyok mint beszédtéma
150
12. Az elérhetőség tudománya
151-159
Az elérhetőség pszichológiája
154-159
Az elérhetőség mint beszédtéma
159
13. Elérhetőség, érzelem és kockázat
160-169
Elérhetőségek és érzelmek
161-163
A szakértők és a többiek
163-169
Az elérhetőségi kaszkádok mint beszédtéma
169
14. Milyen szakon tanul Tom W.?
170-180
Előrejelzés a reprezentativitás segítségével
173-175
A reprezentativitás bűnei
175-178
Hogyan fegyelmezzük intuíciónkat?
179-180
A reprezentativitás mint beszédtéma
180
15. Linda: a kevesebb több
181-192
A kevesebb több, olykor még az együttes értékelésnél is
186-192
A kevesebb több elve mint beszédtéma
192
16. Az okok felülírják a statisztikát
193-203
Oksági sztereotípiák
194-197
Oksági helyzetek
197-198
Tanítható-e a pszichológia?
198-203
Az okok és statisztikák mint beszédtéma
203
17. Az átlaghoz való visszatérés
204-215
Tehetség és szerencse
206-208
A regresszió megértése
209-215
A középszerhez való visszatérés mint beszédtéma
215
18. Az intuitív előrejelzések megszelídítése
216-228
Nem regresszív intuíciók
217-221
Az intuitív előrejelzések egy lehetséges korrigálása
221-223
A szélsőséges előrejelzések védelmében?
223-227
A regresszió a két rendszer szempontjából
227-228
Az intuitív előrejelzések mint beszédtéma
227-228
III. Rész Túlzott magabiztosság
229-306
19. A megértés illúziója
231-241
Az utódlagos okoskodás társadalmi költségei
234-237
A siker receptjei
238-241
Az utódlagos okoskodás mint beszédtéma
241
20. Az érvényesség illúziója
242-256
Az érvényesség illúziója
242-246
Az egyenkénti részvényvásárlás készségének illúziója
246-250
Mi tartja fenn a készségek és az érvényesség illúzióját?
251-252
A szakértők illúziói
252-255
Nem a szakértők hibája - a világ bonyolult
255-256
A készségek illúziója mint beszédtéma
256
21. Intuíciók vagy képletek
257-269
Ellenségesség az algoritmusokkal szemben
263-265
Mit tanulhatunk meehltől?
265-268
Csináld magad!
268-269
Az intuíciók vagy képletek mint beszédtéma
269
22. Mikor bízhatunk a szakértői intuícióban?
270-282
Csodák és hiányosságok
271-272
Az intuíció mint felismerés
272-274
A készségek kialakulása
274-276
A készségek környezete
276-278
Visszacsatolás és gyakorlat
278-280
Az érvényesség értékelése
280-282
A szakértői intuíció mint beszédtéma
282
23. Külső nézőpont
283-293
A belső nézőpont vonzásában
285-288
A tervezési fallácia
288-289
A tervezési fallácia enyhítése
289-291
Döntések és hibák
291-292
Elbukni a próbán
292-293
A külső nézőpont mint beszédtéma
293
24. A kapitalizmus motorja
294-306
Az optimisták
294-295
A vállalkozók téveszméi
296-299
A konkurencia elhanyagolása
299-301
Túlzott magabiztosság
301-304
Premortem: Részleges orvoslás
304-306
Az optimizmus mint beszédtéma
306
IV. Rész Választások
307-436
25. Bernoulli tévedése
309-319
Bernoulli tévedése
313-319
Bernoulli tévedése mint beszédtéma
319
26. A kilátáselmélet
320-333
Veszteségkerülés
326-329
A kilátáselmélet vakfoltjai
330-333
A kilátáselmélet mint beszédtéma
333
27. A ragaszkodási hatás
334-346
A ragaszkodási hatás
338-343
Gondolkodjunk kereskedőként!
343-346
A ragaszkodási hatás mint beszédtéma
346
28. Kedvezőtlen események
347-358
Célokból viszonyítási pontok
350-352
A status quo védelmezése
352-353
A veszteségelkerülés és az igazságszolgáltatás
353-358
A veszteségek mint beszédtéma
357-358
29. A négyes mintázat
359-372
Változó esélyek
359-362
Allais paradoxonja
362-364
A döntési súlyok
364-366
A négyes mintázat
367-369
Szerencsejátékok a törvény árnyékában
369-372
A négyes mintázat mint beszédtéma
372
30. Ritka események
373-387
Túlbecsült valószínűség és túlzott döntési súly
375-377
Életszerű kimenetek
378-380
Életszerű valószínűségek
381-383
Döntések általános benyomások alapján
384-387
A ritka események mint beszédtéma
387
31. Kockázati stratégiák
388-396
Tág vagy szűk keretben?
389-390
Samuelson problémája
391-395
Kockázati stratégiák
395-396
A kockázati stratégia mint beszédtéma
396
32. A dolgok számontartása
397-410
Mentális számlák
397-402
Megbánás
402-405
Felelősségérzet
406-410
A mentális számlák mint beszédtéma
410
33. Váltások
411-421
Kihívás a közgazdaságtan számára
413-415
Kategóriák
415-419
Igazságtalan váltások
419-421
Váltások mint beszédtéma
421
34. A keretek és a valóság
422-436
Érzelmi keretezés
423-427
Üres megérzések
428-431
Jó keretek
431-436
A keretek és a valóság mint beszédtéma
436
V. Rész Két én
437-475
35. Két én
439-448
A tapasztalati hasznosság
440
Tapasztalat és emlékezet
440-444
Melyik én számít?
444-447
Biológia és racionalitás
447-448
A két én mint beszédtéma
448
36. Az élet mint történet
449-454
Amnéziás vakációk
452-454
Az élet mint történet beszédtémaként
454
37. A megtapasztalt jóllét
455-463
Megtapasztalt jóllét
456-463
A megtapasztalt jóllét mint beszédtéma
463
38. Az életről gondolkodva
464-475
A fókusz illúziója
469-474
Időről időre
474-475
Az életről gondolkodva témakör mint beszédtéma
475
Következtetések
476-488
Két én
476-479
Ekonok és humánok
479-484
Két rendszer
484-488
Jegyzetek
489-529
A függelék: Amos Tversky - Daniel Kahneman: Ítéletalkotás bizonytalanság mellett- Heurisztikák és torzítások
531-554
Reprezentativitás
532-540
Elérhetőség
541-544
Kiigazítás és horgonyhatás
545-549
Vita
549-552
Összefoglalás
552
Jegyzetek
553-554
B függelék: Daniel Kahneman - Amos Tversky: Választások, értékek és keretek
555-580
A kockázatos döntések
556-560
A kimenetek keretezése
560-564
Az esélyek pszichofizikája
564-568
A megfogalmazás okozota hatások
568-569
Tranzakciók és kereskedés
570-573
Veszteségek és költségek
573-576
Záró megjegyzések
577-578
Hivatkozások
579-580
Köszönetnyilvánítás
581
Név- és tárgymutató
583-603
Hátsó fülszöveg
Hátsó borító