Fortiter et Constanter
Szerkesztők: Kaposi József; Katona AndrásTovábbi szerzők: Hoffmann Rózsa; Katona András; Bácskay András; Hegyi W. György; Tóth Krisztina; Szabó Péter; Dobszay Tamás; Fried Ilona; Szatmári Péter; Bertényi Iván; Salamon Konrád; Csorba Csaba; Milkovits István; Fehér Katalin; Németh András; Cs. Varga István; Horváth Péter; Kósa András; Száray Miklós; Kojanitz László; Kaposi József
Cím: Fortiter et Constanter
Alcím: A hetvenesztendős Závodszky Géza köszöntése
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010.
„Fortiter et constanter", azaz bátran és kitartóan - mondja a Závodszky Géza tanár urat 70. születésnapja alkalmából köszöntő kötet címe. Aki ismeri az ünnepeltet - és sokan vagyunk ilyenek az tudja, hogy egy vargabetűktől mentes, nyílegyenes életút zajlik e jelszavak jegyében, immár hét évtizede. Igazi tudósról és tanáremberről, de leginkább tudós tanárról van szó, aki lélekben is egyenes derékkal és gerinccel élte meg ezt a csaknem háromnegyed századot, korántsem szélcsendes történelmünk egyik legviharosabb szakaszát. Közel félévszázados tudósi és tanári munkásság önmagában is tiszteletre méltó, különösen, ha Németh László gondolatai jegyében telik el: „Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba." Ilyen gyémántcsiszoló volt maga is, tudva, hogy a jó iskola első számú kulcsszereplője és feltétele a kiválóan képzett, megbecsült pedagógus. Az utóbbi biztosítása viszont a tanárképzés ügye, ami alapvető kérdése a felsőoktatásnak, mivel itt készül a jövő: amilyenek a tanárok, olyanok lesznek az iskolák. Nos, Závodszky Gézán az utóbbi bő harminc évben e tekintetben nem múlott semmi. Érdemei nem csupán a történelemtanár-, de vezetőként a tanárképzés egészében is elévülhetetlenek. Ő tudta, hogy a tanítás, az erkölcs és a tudás szorosan összefüggnek a pedagógiában. Igazi konzervatívként tudta, hogy mindez nagyon jól működött évszázadokon keresztül. Elkeserítették viszont az utóbbi évek kurzuslovagjai, akik mindezt igyekeztek zárójelbe tenni. Az iskolák funkciója a tudás, a kultúra értékeinek közvetítése, illetve az, hogy „a köz javát is szolgálni képes gyerekeket neveljen". Ezt az értékrendet vallotta és valósította meg középiskolai, majd főiskolai tanárként, tankönyvszerkesztőként és -íróként egyaránt. Márpedig ez az értékelvűség - mint bebizonyosodott - nem iktatható ki, még rövid időre sem. „Nekünk magyaroknak valóságos nemzeti betegségünk a sok beszéd, melynek csak egy ellenszere van: a tett" - vallotta a XX. század legkiemelkedőbb magyar kultúrpolitikusa, Klebelsberg Kunó. Závodszky Géza mindig a tettek embere volt. Egyetemi és egyházi vezetőként, az Országos Köznevelési Tanács és a Magyar Akkreditációs Bizottság tagjaként, szerkesztőként és tanárként, középiskolában és főiskolán egyaránt. Szerteágazó munkásságát jól mutatja a kötet végén található - korántsem teljes - bibliográfia. Sok ilyen Závodszky Gézára lenne szükség a nemzet felemelésének jövendő feladatai során, de - egyrészt még ő is dolgozik, másrészt - sok tanítványa viszi tovább az általa képviselt tetterőt és értékközpontúságot. Gustav Jung mondta: „Tisztelettel gondolunk vissza nagyszerű tanárainkra, de hálát azok iránt érzünk, akik megérintették a lelkünket." Az ő „lélekérintős" tanársága, munkássága példa lehet a jövendő tudós tanári nemzedékek számára is. (...) 70 év! Kimondva, leírva egyaránt nem illik Závodszky Gézához, aki ma is minimum az 50 évesek lendületével él és dolgozik, bár - papíron - öt éve „teljes állású" nyugdíjas lett. 33 éve ismerem (krisztusi kor!), vele együtt kerültem az egri Tanárképző Főiskola csepeli kihelyezett tagozata Történelem Tanszékére.
Kategóriák: Kommunikáció, Neveléstudomány, Történelem
Tárgyszavak: Tanulmány, Köszöntő, Ismeretterjesztés, Tanítás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Tanulmány, Köszöntő, Ismeretterjesztés, Tanítás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-6
Hoffmann Rózsa: Köszöntő
7-8
Tabula Gratulatoria
9-11
70 év. Závodszky Géza, a tudós, a tanár, a tankönyvíró és a közéleti ember. (Ön)életrajz történelmi háttérrel és szubjektív keretben
13-18
Tudomány - Ismeretterjesztés - Tudományos ismeretterjesztés
19-152
Bácskay András: Betegség és gyógyítás az ókori Mezopotámiában
20-35
Bevezetés
20
A források
20-21
A betegség fogalma az ókori Mezopotámiában
21-25
A rituális szakemberek
25-27
A gyógyító rítus tartalma
27-31
A gyógyító rítus ideje és helye
31-32
Konklúziók
32-33
Jegyzetek
33-35
Hegyi W. György: Lupercalia
36-46
Jegyzetek
44-46
Tóth Krisztina: Komárom kiváltságlevele
47-57
Jegyzetek
54-57
Szabó Péter: A Bethlen- és a Rákóczi-család vetélkedésének fordulópontjai az Erdélyi Fejedelemség „aranykorában"
58-66
Jegyzetek
65-66
Dobszay Tamás: Kommunikációs csatornák a megyék és diéta között a reformkorban
67-78
Hivatalos, szinkrón kommunikáció
68-69
Nem hivatalos egyidejű csatornák
70-75
Utóidejű kommunikáció
75-77
Jegyzetek
77-78
Fried Ilona: Kultúrák találkozása: Fiume
79-100
Kossuth Fiuméről
79-80
Jókai Fiuméről
80-81
Vittorio de Gauss - Garády Viktor
81-82
Irodalmi és zenei élet
82-83
Fiume építészete
84-85
A kikötő
85-86
Az Adria Palota
86
Városi Színház, Teatro Comunale
87
Modello Palota
87
A Fiumei Magyar Királyi Törvényszék
87
A Kormányzói Palota (1893-1895)
87-88
Villa Giuseppe
88
Iskolák
89
Zsinagógák
89
Pályaudvar
89
Emigránsok Szállodája
89
Fiumétől Rijekáig
90
Jegyzetek
90-100
Szatmári Péter: A „nemzetté lett paradoxon" dilemmái: Engelbert Dollfulß kancellársága
92-101
Ausztria válságban
92-93
Tanulóévek és hatások
93-94
Út a hatalomhoz
94-95
Az új politikai generáció
95-96
Dollfuß és Schuschingg
96-97
A fasizmus és a nemzetiszocializmus között
97-99
Jegyzetek
99-101
Bertényi Iván: Vallotta vagy cáfolta-e Eckhart Ferenc a Szent Korona-eszmét?
102-120
Jegyzetek
116-120
Salamon Konrád: Kállay Miklós miniszterelnök
121-128
Jegyzetek
127-128
Csorba Csaba: Város, történet, írás (Gondolatok Sátoraljaújhely monográfiája kapcsán)
129-140
Személyes vallomás
129-135
A városmonográfia vezéreszméje
135-139
Jegyzetek
139-140
Milkovits István: A természetvédelem szaktudományos alapelvei
141-152
1. Az indikátorelv
141-144
Az indikátorelv kimondja
144
2. A génbankelv
145-146
A génbankelv lényege
146
3. Az egyensúly elve
147-151
Az egyensúly elve kimondja
151
4. Az elő múzeum elve
151-152
5. A környezetvédelem elve
152
Tanítás - Tankönyv - Történelem
153-292
Fehér Katalin: „Kiáltó szó vagyunk a pusztában" (A prédikáció és jelentősége a köznép művelésében a felvilágosodás idején, valamint a reformkorban)
154-169
Jegyzetek
167-169
Németh András: A magyar népiskolai tanítók és a középiskolai tanárok képzésének és szaktudásának alakulása a XIX. század közepéig
170-188
Bevezetés
170
1. A magyar pedagógusprofesszió kialakulásának előtörténete a XVIII. században
171-174
2. Az osztrák tanügyi reformok hatás a tanítók, valamint az egyházi tanügyi szakértők professziójának, szakmai tudástartalmainak alakulására
174-181
2.1. A tanítóképzés intézményesülésének korai szakasza
176-178
2.2. A teológusképzés keretében megvalósuló felsőbb iskolai tanárképzés
178-181
3. A felsőbb iskolao tanárok képzésének további intézményesülése a XIX. század első felében - a világi "tanférfiak" megjelenése
181-184
4. A népiskolai tanítóképzés további fejlődési folyamatai a XIX. század első felében
184
5. Középiskolai tanárság német professziós modelljének megjelenése
185-186
Jegyzetek
187-188
Cs. Varga István: „Jézus tanítványa voltam (Benedek Elekről)
189-200
Jegyzetek
200
Katona András: A Trianon-kép változásai az utóbbi háromnegyed évszázad történelemtankönyveiben
201-216
Hazugságok és elhallgatások kora
202-207
Reálisabb értékelések, kialakuló egyensúlyok
207-210
Értékelések határainkon túlról
210-214
Jegyzetek
214-216
Horváth Péter: „Kis színesek" (Töprengés egy új általános iskolai tankönyvsorozat kapcsán)
217-224
1. A tanácstalan esztergályos
218-221
2. Adatok, kompetenciák és "kis színesek"
221-223
Jegyzetek
224
Kósa András: Etűdök
225-230
Állatorvosi ló - plakáton
225-229
A térképmániás
229-230
Száray Miklós: Az ábrák szerepe a történelemtanításban
233-248
Az ábrák előtérbe kerülése
233-235
Érthetőség, árnyaltság és leegyszerűsítés
235-237
Az ábraelemzés módszerei
237-240
Nézzünk néhány jellemző alkalmazási területet!
240-244
Államszervezetek, alkotmányok
240-244
A fogalmi háló fejlesztése
244-247
Összetett folyamatok és jelenségek ábrázolása
248
Kojanitz László: A kérdésorientált (inquiry based) történelemtanítás összekapcsolása az IKT adta lehetőségekkel
249-270
Bevezető
249-250
A kérdésorientált tanulás és tanítás (inquiry based learning and teaching)
250-252
Egy sikeres adaptáció a történelemtanításban
253-259
Megoldást igénylő pedagógiai és gyakorlati problémák
259-260
Az IKT adta támogatás
260-263
Tervezési stratégiák, amelyek alkalmazása szükséges a sikerhez
263-268
Összegzés
268-269
Jegyzetek
269-270
Kaposi József: A történelem OKTV krónikája - (közel) húsz esztendő a tények és szubjektív emlékezet alapján
271-292
Mellékletek
286-291
1. A történelem OKTV-bizottság tagjai 1994-2010
286-287
2. Történelem OKTV pályatételek 1992-2010
287-290
3. Iskolák, tanárok rangsora
290-291
Jegyzetek
292
A tanulmányok szerzői munkájukkal köszöntik Závodszky Gézát
293-294
40 év munkái: Závodszky Géza műveinek bibliográfiája (1971-2010)
295-302