Fortiter et Constanter

Szerkesztők: Kaposi József; Katona András
További szerzők: Hoffmann Rózsa; Katona András; Bácskay András; Hegyi W. György; Tóth Krisztina; Szabó Péter; Dobszay Tamás; Fried Ilona; Szatmári Péter; Bertényi Iván; Salamon Konrád; Csorba Csaba; Milkovits István; Fehér Katalin; Németh András; Cs. Varga István; Horváth Péter; Kósa András; Száray Miklós; Kojanitz László; Kaposi József
Cím: Fortiter et Constanter
Alcím: A hetvenesztendős Závodszky Géza köszöntése
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010.

coverimage „Fortiter et constanter", azaz bátran és kitartóan - mondja a Závodszky Géza tanár urat 70. születésnapja alkalmából köszöntő kötet címe. Aki ismeri az ünnepeltet - és sokan vagyunk ilyenek az tudja, hogy egy vargabetűktől mentes, nyílegyenes életút zajlik e jelszavak jegyében, immár hét évtizede. Igazi tudósról és tanáremberről, de leginkább tudós tanárról van szó, aki lélekben is egyenes derékkal és gerinccel élte meg ezt a csaknem háromnegyed századot, korántsem szélcsendes történelmünk egyik legviharosabb szakaszát. Közel félévszázados tudósi és tanári munkásság önmagában is tiszteletre méltó, különösen, ha Németh László gondolatai jegyében telik el: „Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba." Ilyen gyémántcsiszoló volt maga is, tudva, hogy a jó iskola első számú kulcsszereplője és feltétele a kiválóan képzett, megbecsült pedagógus. Az utóbbi biztosítása viszont a tanárképzés ügye, ami alapvető kérdése a felsőoktatásnak, mivel itt készül a jövő: amilyenek a tanárok, olyanok lesznek az iskolák. Nos, Závodszky Gézán az utóbbi bő harminc évben e tekintetben nem múlott semmi. Érdemei nem csupán a történelemtanár-, de vezetőként a tanárképzés egészében is elévülhetetlenek. Ő tudta, hogy a tanítás, az erkölcs és a tudás szorosan összefüggnek a pedagógiában. Igazi konzervatívként tudta, hogy mindez nagyon jól működött évszázadokon keresztül. Elkeserítették viszont az utóbbi évek kurzuslovagjai, akik mindezt igyekeztek zárójelbe tenni. Az iskolák funkciója a tudás, a kultúra értékeinek közvetítése, illetve az, hogy „a köz javát is szolgálni képes gyerekeket neveljen". Ezt az értékrendet vallotta és valósította meg középiskolai, majd főiskolai tanárként, tankönyvszerkesztőként és -íróként egyaránt. Márpedig ez az értékelvűség - mint bebizonyosodott - nem iktatható ki, még rövid időre sem. „Nekünk magyaroknak valóságos nemzeti betegségünk a sok beszéd, melynek csak egy ellenszere van: a tett" - vallotta a XX. század legkiemelkedőbb magyar kultúrpolitikusa, Klebelsberg Kunó. Závodszky Géza mindig a tettek embere volt. Egyetemi és egyházi vezetőként, az Országos Köznevelési Tanács és a Magyar Akkreditációs Bizottság tagjaként, szerkesztőként és tanárként, középiskolában és főiskolán egyaránt. Szerteágazó munkásságát jól mutatja a kötet végén található - korántsem teljes - bibliográfia. Sok ilyen Závodszky Gézára lenne szükség a nemzet felemelésének jövendő feladatai során, de - egyrészt még ő is dolgozik, másrészt - sok tanítványa viszi tovább az általa képviselt tetterőt és értékközpontúságot. Gustav Jung mondta: „Tisztelettel gondolunk vissza nagyszerű tanárainkra, de hálát azok iránt érzünk, akik megérintették a lelkünket." Az ő „lélekérintős" tanársága, munkássága példa lehet a jövendő tudós tanári nemzedékek számára is. (...) 70 év! Kimondva, leírva egyaránt nem illik Závodszky Gézához, aki ma is minimum az 50 évesek lendületével él és dolgozik, bár - papíron - öt éve „teljes állású" nyugdíjas lett. 33 éve ismerem (krisztusi kor!), vele együtt kerültem az egri Tanárképző Főiskola csepeli kihelyezett tagozata Történelem Tanszékére.
Kategóriák: Kommunikáció, Neveléstudomány, Történelem
Tárgyszavak: Tanulmány, Köszöntő, Ismeretterjesztés, Tanítás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-6
Hoffmann Rózsa: Köszöntő
7-8
Tabula Gratulatoria
9-11
70 év. Závodszky Géza, a tudós, a tanár, a tankönyvíró és a közéleti ember. (Ön)életrajz történelmi háttérrel és szubjektív keretben
13-18
Tudomány - Ismeretterjesztés - Tudományos ismeretterjesztés
19-152
   Bácskay András: Betegség és gyógyítás az ókori Mezopotámiában
20-35
      Bevezetés
20
      A források
20-21
      A betegség fogalma az ókori Mezopotámiában
21-25
      A rituális szakemberek
25-27
      A gyógyító rítus tartalma
27-31
      A gyógyító rítus ideje és helye
31-32
      Konklúziók
32-33
      Jegyzetek
33-35
   Hegyi W. György: Lupercalia
36-46
      Jegyzetek
44-46
   Tóth Krisztina: Komárom kiváltságlevele
47-57
      Jegyzetek
54-57
   Szabó Péter: A Bethlen- és a Rákóczi-család vetélkedésének fordulópontjai az Erdélyi Fejedelemség „aranykorában"
58-66
      Jegyzetek
65-66
   Dobszay Tamás: Kommunikációs csatornák a megyék és diéta között a reformkorban
67-78
      Hivatalos, szinkrón kommunikáció
68-69
      Nem hivatalos egyidejű csatornák
70-75
      Utóidejű kommunikáció
75-77
      Jegyzetek
77-78
   Fried Ilona: Kultúrák találkozása: Fiume
79-100
      Kossuth Fiuméről
79-80
      Jókai Fiuméről
80-81
      Vittorio de Gauss - Garády Viktor
81-82
      Irodalmi és zenei élet
82-83
      Fiume építészete
84-85
      A kikötő
85-86
      Az Adria Palota
86
      Városi Színház, Teatro Comunale
87
      Modello Palota
87
      A Fiumei Magyar Királyi Törvényszék
87
      A Kormányzói Palota (1893-1895)
87-88
      Villa Giuseppe
88
      Iskolák
89
      Zsinagógák
89
      Pályaudvar
89
      Emigránsok Szállodája
89
      Fiumétől Rijekáig
90
      Jegyzetek
90-100
   Szatmári Péter: A „nemzetté lett paradoxon" dilemmái: Engelbert Dollfulß kancellársága
92-101
      Ausztria válságban
92-93
      Tanulóévek és hatások
93-94
      Út a hatalomhoz
94-95
      Az új politikai generáció
95-96
      Dollfuß és Schuschingg
96-97
      A fasizmus és a nemzetiszocializmus között
97-99
      Jegyzetek
99-101
   Bertényi Iván: Vallotta vagy cáfolta-e Eckhart Ferenc a Szent Korona-eszmét?
102-120
      Jegyzetek
116-120
   Salamon Konrád: Kállay Miklós miniszterelnök
121-128
      Jegyzetek
127-128
   Csorba Csaba: Város, történet, írás (Gondolatok Sátoraljaújhely monográfiája kapcsán)
129-140
      Személyes vallomás
129-135
      A városmonográfia vezéreszméje
135-139
      Jegyzetek
139-140
   Milkovits István: A természetvédelem szaktudományos alapelvei
141-152
      1. Az indikátorelv
141-144
         Az indikátorelv kimondja
144
      2. A génbankelv
145-146
         A génbankelv lényege
146
      3. Az egyensúly elve
147-151
         Az egyensúly elve kimondja
151
      4. Az elő múzeum elve
151-152
      5. A környezetvédelem elve
152
Tanítás - Tankönyv - Történelem
153-292
   Fehér Katalin: „Kiáltó szó vagyunk a pusztában" (A prédikáció és jelentősége a köznép művelésében a felvilágosodás idején, valamint a reformkorban)
154-169
      Jegyzetek
167-169
   Németh András: A magyar népiskolai tanítók és a középiskolai tanárok képzésének és szaktudásának alakulása a XIX. század közepéig
170-188
      Bevezetés
170
      1. A magyar pedagógusprofesszió kialakulásának előtörténete a XVIII. században
171-174
      2. Az osztrák tanügyi reformok hatás a tanítók, valamint az egyházi tanügyi szakértők professziójának, szakmai tudástartalmainak alakulására
174-181
         2.1. A tanítóképzés intézményesülésének korai szakasza
176-178
         2.2. A teológusképzés keretében megvalósuló felsőbb iskolai tanárképzés
178-181
      3. A felsőbb iskolao tanárok képzésének további intézményesülése a XIX. század első felében - a világi "tanférfiak" megjelenése
181-184
      4. A népiskolai tanítóképzés további fejlődési folyamatai a XIX. század első felében
184
      5. Középiskolai tanárság német professziós modelljének megjelenése
185-186
      Jegyzetek
187-188
   Cs. Varga István: „Jézus tanítványa voltam (Benedek Elekről)
189-200
      Jegyzetek
200
   Katona András: A Trianon-kép változásai az utóbbi háromnegyed évszázad történelemtankönyveiben
201-216
      Hazugságok és elhallgatások kora
202-207
      Reálisabb értékelések, kialakuló egyensúlyok
207-210
      Értékelések határainkon túlról
210-214
      Jegyzetek
214-216
   Horváth Péter: „Kis színesek" (Töprengés egy új általános iskolai tankönyvsorozat kapcsán)
217-224
      1. A tanácstalan esztergályos
218-221
      2. Adatok, kompetenciák és "kis színesek"
221-223
      Jegyzetek
224
   Kósa András: Etűdök
225-230
      Állatorvosi ló - plakáton
225-229
      A térképmániás
229-230
   Száray Miklós: Az ábrák szerepe a történelemtanításban
233-248
      Az ábrák előtérbe kerülése
233-235
      Érthetőség, árnyaltság és leegyszerűsítés
235-237
      Az ábraelemzés módszerei
237-240
      Nézzünk néhány jellemző alkalmazási területet!
240-244
         Államszervezetek, alkotmányok
240-244
      A fogalmi háló fejlesztése
244-247
      Összetett folyamatok és jelenségek ábrázolása
248
   Kojanitz László: A kérdésorientált (inquiry based) történelemtanítás összekapcsolása az IKT adta lehetőségekkel
249-270
      Bevezető
249-250
      A kérdésorientált tanulás és tanítás (inquiry based learning and teaching)
250-252
      Egy sikeres adaptáció a történelemtanításban
253-259
      Megoldást igénylő pedagógiai és gyakorlati problémák
259-260
      Az IKT adta támogatás
260-263
      Tervezési stratégiák, amelyek alkalmazása szükséges a sikerhez
263-268
      Összegzés
268-269
      Jegyzetek
269-270
   Kaposi József: A történelem OKTV krónikája - (közel) húsz esztendő a tények és szubjektív emlékezet alapján
271-292
      Mellékletek
286-291
         1. A történelem OKTV-bizottság tagjai 1994-2010
286-287
         2. Történelem OKTV pályatételek 1992-2010
287-290
         3. Iskolák, tanárok rangsora
290-291
      Jegyzetek
292
A tanulmányok szerzői munkájukkal köszöntik Závodszky Gézát
293-294
40 év munkái: Závodszky Géza műveinek bibliográfiája (1971-2010)
295-302