A vezetői számvitel alapjai
Szerző: Kardos BarbaraTovábbi szerzők: Veress Attila; Sztanó Imre
Cím: A vezetői számvitel alapjai
Sorozatcím: Bologna-könyvsorozat. BA, 1789-5103
Megjelenési adatok: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2012. | ISSN: 1789-5103 | ISBN: 978-963-638-418-0
A számvitel fogalmat' sokféleképpen definiálják. Általánosan elfogadott fogalomnak tekinthető, hogy a számvitel a különböző információigények kielégítésének eszköze. Másképpen fogalmazva a számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. Kérdés ugyanakkor az, hogy kik az információk címzettjei. A tulajdonosok, a hitelezők, a piaci partnerek (a vevők és a szállítók), potenciális befektetők, a vállalkozás környezete, a vállalkozás vezetői, dolgozói információkat igényelnek a vállalkozás működéséről. Természetesen a különböző érdekhordozók más és más jellegű információkat igényelnek. A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belső felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetői számvitelről beszélünk. A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére. Annak függvényében, hogy ki az információ elsődleges címzettje, megkülönböztetünk
- pénzügyi számvitelt és
- vezetői számvitelt.
A számvitel két részre történő „felosztása” lényegében azt a követelményt fogalmazza meg, hogy kinek nyújtunk információkat, illetve az információkat elsődlegesen ki hasznosítja. Ebből következően a pénzügyi számvitel a vállalkozáson kívüli felhasználók igényét hivatott elsődlegesen kielégíteni. A beszámoló összeállítása ezt a célt szolgálja alapvetően. A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői (a management) részére ad a döntésekhez információkat. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a számvitel ilyen „felosztása” ma még hazánkban sok vitára ad alkalmat, bár a külföldi szakirodalom már régóta használja ezt a közelítést. A vezetői számvitel a számvitelnek az a területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével
- az erőforrások optimális felhasználása elősegíthető,
- a teljesítmények növelhetők,
- a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis
- az eredmény maximalizálható.
A pénzügyi számvitel tartalmát a számviteli törvény szabályozza. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi számvitel alapvetően a piac szereplői számára - azaz külsők részére - ad információkat.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Számvitel, Költséggazdálkodás, Költségtan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Számvitel, Költséggazdálkodás, Költségtan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
4-6
1. Fejezet: A vezetői számvitel
7-11
A fejezet célja
7
1.1 A vezetői számvitel fogalma, értelmezése
7-9
1.2 A vezetői számvitel és a pénzügyi számvitel kapcsolata
9-10
1.3 A vezetői számvitel szerepe, tárgya és feladatai
10-11
Ellenőrző kérdések
11
2. Fejezet: Költségtani ismeretek
13-37
A fejezet célja
13
2.1 Költség, ráfordítás, kiadás
13-14
2.2 A költség fogalma, tartalma
14-16
2.3 A költségek csoportosítása
16-36
2.3.1 Költségnemek szerinti költségek
16-18
2.3.2 A költségek csoportosítása összetételük, összetettségük szerint
18
2.3.3 A költségek csoportosítása tervezésük, utalványozásuk és elszámolási módjuk szerinti
18-19
2.3.4 A költségek csoportosítása felmerülési helyük szerint
19
2.3.5 A költségek csoportosítása költségviselők szerint
20
2.3.6 A költségek csoportosítása a termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint
20
2.3.7 A termelési költségek csoportosítása a termelés terjedelmével
20-32
2.3.7.1 Az állandó költségek
21-22
2.3.7.2 A változó költségek
23-29
2.3.7.3 A költségváltozási tényező
29-32
2.3.8 A költségek csoportosítása befolyásolhatóságuk szerint
32-36
2.3.9 A költségek csoportosítása kalkulálhatóság szerint
36
Ellenőrző kérdések
37
3. Fejezet: Költséggazdálkodás
39-63
3.1 A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése
39-46
3.2 A költséggazdálkodás módszerei
47-63
3.2.1 Felhasználási normák alkalmazása a költséggazdálkodásban
47-49
3.2.2 A költségváltozási tényező alkalmazása
50
3.2.3 A fedezeti költségszámítás célja és alkalmazása
51-56
3.2.4 A határköltség-számítás
56-58
3.2.5 A standard költségszámítás
58-59
3.2.6 Az értékelemzés
60-63
Ellenőrző kérdések
63
4. Fejezet: A költségek elszámolása
65-157
A fejezet célja
65
4.1 A költségek elszámolásának célja
65-66
4.2 A költségek elszámolásának lehetőségei
66-68
4.3 A termelési és értékesítési folyamat számvitele
68-157
4.3.1 Saját termelésű készletek mérlegtételei, csoportosítások, alapértelmezések
69
4.3.2 A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolatos gazdasági események megjelenítése az eredménykimutatásban
69-72
Esettanulmány
69-72
a) eset
70
b) eset
70-71
a) eset
71
b) eset
71-72
4.3.3 A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások
72-75
4.3.4 A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának lehetséges módszerei
75-76
4.3.5 Bevezetés az önköltségszámításba
76-78
"Egyből közvetlen" költségek, utólag felosztott "korábban közvetett" költségek
78
4.3.6 Saját termelésű készletek nyilvántartási lehetőségei és a főkönyvi elszámolás
79-89
Összköltség eredménykimutatás, kizárólag költségnem elszámolás
80-81
Elszámolási egységáras nyilvántartás
81-84
Példa az elszámolóáras nyilvántartásra
83-84
Összköltség eredménykimutatás, elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-költségviselő elszámolás
85
Összköltség eredménykimutatás, elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-költségviselő elszámolás
86-87
Forgalmi eredménykimutatás, elsődleges költséghely-költségviselő, másodlagos költségnem elszámolás
87-89
4.3.7 Speciális elszámolások
89-91
Speciális gazdasági események a saját termelésű készleteknél
90
Ráfordítás-jellegű speciális gazdasági események könyvelése összköltség eljárással készített eredménykimutatás és kizárólag költségnem elszámolás esetén
90
Ráfordítás-jellegű speciális gazdasági események könyvelése forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás és költséghely-költségviselő elszámolás mellett
91
Bevétel-jellegű speciális gazdasági események könyvelése összköltség eljárással készített eredménykimutatás és kizárólag költségnem elszámolás esetén
91
Bevétel jellegű speciális gazdasági események könyvelése forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás és költséghely-költségviselő elszámolás mellett
91
4.3.8 A termelési és értékesítési folyamat számvitele egy esettanulmányon keresztül
92-99
4.4 A leggyakrabban alkalmazott módszerek és a kapcsolódó főkönyvi elszámolás
99-125
4.4.1 A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, termékelőállítással nem foglalkozik, ebből következően saját termelésű készlete nincs
99-102
Példa
100-102
4.4.2 A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, termékelőállítással foglalkozik, ebből következően saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről azonban folyamatos nyilvántartást nem vezet!
102-106
Példa
103-106
4.4.3 A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, termékelőállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és közvetett költségeket azonban nem különíti el egymástól
106-112
Példa
109-112
4.4.4 A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, termékelőállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és közvetett költségeket elkülöníti egymástól
112-125
4.4.4.1 Az elszámolás lépései összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén
113-119
Példa
116-119
4.4.4.2 Az elszámolás lépései forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén a következők
119-125
4.5 A költségek elszámolásának gyakorlata
125-155
4.5.1 Elsődleges költségnem elszámolás
125-132
Példa
127-132
4.5.2 Elsődleges költségnem, másodlagos költséghely/költségviselő elszámolása
132-143
Példa
135-143
4.5.3 Elsődleges költséghely/költségviselő, másodlagos költségnem elszámolás
143-155
Példa
145-155
4.6 Költségkimutatások összeállítása
155-157
Ellenőrző kérdések
157-158
5. Fejezet: Kalkulációk és önköltségszámítás
159-215
A fejezet célja
159
5.1 Bevezetés a kalkulációk világába
159-162
5.2 A kalkuláció
162-166
1. Esettanulmány
164
2. Esettanulmány
165-166
5.3 Önköltségszámítás
166-215
5.3.1 Bevezetés az önköltségszámítási ismeretekbe
166-186
5.3.1.1 Az önköltségszámítás tárgya
166-167
5.3.1.2 Az önköltségszámítás feladata
167-168
5.3.1.3 Az önköltség törvényi szabályozása
168-174
Példa
170-172
Esettanulmány
172-174
a) variáció
172
b) variáció
173
c) variáció
173
d) variáció
173-174
e) variáció
174
5.3.1.4 Az önköltségszámításnak egy lehetséges sémája
175-186
Esettanulmány
183-186
5.3.2 Az önköltségszámítással kapcsolatos elvárások
186-190
5.3.2.1 Az önköltségszámítás alapelvei
186-187
Költségokozat elve
186
Költségvalódiság elve
186-187
Költségteljesség elve
187
Az önköltség meghatározásának következetesség elve
187
A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának elve
187
Költségviselő-képesség elv
187
5.3.2.2 Az önköltségszámítással szembeni követelmények
188-190
5.3.3 Az önköltségszámítás fajtái
190-197
5.3.3.1 Az előkalkuláció
190-194
Esettanulmány
192-194
5.3.3.2 A közbenső kalkuláció
194
5.3.3.3 Az utókalkuláció
194-197
5.3.4 Az önköltségszámítás módszerei
197-214
5.3.4.1 Az osztókalkuláció
198-204
Az osztókalkuláció fajtái
198
5.3.4.1.1 Az egyszerű osztókalkuláció
198-199
Példa a többlépcsős egyszerű osztókalkulációra
199
5.3.4.1.2 Az egyenértékszámos osztókalkuláció
199-204
Példa az egylépcsős egyenértékszámos osztókalkulációra
201
Példa a többlépcsős egyenértékszámos osztókalkulációra
202-204
5.3.4.2 A pótlékoló kalkuláció
204-212
5.3.4.2.1 A közvetett költségek felosztásának elvi kérdései
204-209
Példa a pótlékoló kalkulációra (egy termelőüzemben kétféle termék gyártása)
207-208
Példa a pótlékoló kalkulációra (két termék két üzemben kerül megmunkálásra)
208-209
5.3.4.2.3 A tevékenységalapú kalkuláció
209-212
Példa a tevékenységalapú kalkulációra
211-212
5.3.4.3 Normatív kalkuláció
212-214
Példa a normatív kalkulációra
213-214
5.3.4.4 Vegyes kalkuláció
214
5.3.5 Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi előírások
214-215
Példa az önköltség megállapítására eladási árból kiindulva
215
Ellenőrző kérdések
215
6. Fejezet: Költségelemzés
217-235
A fejezet célja
217
6.1 A költségelemzésről általánosságban, alapfogalmak
217-218
6.2 Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben
218-220
Költség és költségváltozás elemzése
218
Költségmegoszlás
218
Költséghányad
219
Költségszint
219-220
Fedezeti hányad
220
6.3 Közvetlen költségek vizsgálata
220-230
6.3.1 A közvetlen költségek elemzésének módszerei
220-230
6.3.1.1 A közvetlen költségek vizsgálata láncmódszerrel
221-223
A láncmódszer általánosságban
221
Volumenváltozás határa
221
Fajlagos erőforrás felhasználás változásának hatása
221
Tarifa változás hatása
222
Tiszta volumenváltozás hatása
222
Példa a közvetlen költségek vizsgálatára láncmódszerrel
222-223
Megoldás
222-223
6.3.1.2 Standardizálás (alternatív eltérésfelbontásban)
223-228
Példa a standardizálás alapján történő közvetlen költségelemzésre
224-228
Megoldás
224-228
6.3.1.3 Parciális eltérésfelbontás módszere
228-230
Példa a parciális eltérésfelbontás alapján történő közvetlen költség elemzésére
228-230
Megoldás
229-230
6.4 Rugalmasságon alapuló költségelemzés
230-234
A rugalmasságon alapuló költségelemzés lépései
230
6.4.1 A (klasszikus) flexibilis költségelemzés
230-232
A flexibilis költségelemzésnél meghatározható eltérések
231
Példa a flexibilis költségelemzésre
231-232
Feladatok
231
Megoldások
232
6.4.2 Költségredukálás
232-234
A költségredukálás módszeréről általánosságban
232
Példa a költségredukálásra
233-234
Feladatok
233
Megoldás
233-234
Ellenőrző kérdések
235
7. Fejezet: Eredményszámítás, Eredményelemzés
235-267
A fejezet célja
235
7.1 Költségelszámolás és eredménykimutatás összefüggései
235-244
7.1.1 Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás
237-242
7.1.2 Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás
242-243
7.1.3 Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása
243-244
7.2 Fedezeti összeg
244-253
7.2.1 Termelési volumen és a költségek kapcsolata
244-246
Példa
245-246
7.2.2 Költségek csoportosítása fedezeti költségszámítás sémája szerint
247
7.2.3 Fedezeti pont meghatározása
247-248
7.2.4 Fedezetszámítás alkalmazási területei
248
7.2.5 Fedezeti összeg elemzése
249-253
Példa a fedezeti összeg és fedezeti hányad elemzésére
251-253
7.2.6 Árképzési döntések
253
7.3 Eredményelemzés
253-267
Eredmény elemzés szakaszai
254
7.3.1 Jövedelem, eredmény megállapításának módjai
254-255
Példa
254-255
7.3.2 Eredménytervezés
255
7.3.3 Optimális termelési terv (szolgáltatások optimális portfoliójának) összeállítása
255-258
Példa
256-258
Feladat
257
Megoldás
257-258
7.3.4 Mérleg szerinti, eredményt befolyásoló tényezők
258-263
7.3.4.1 Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén
258-259
Árbevételt befolyásoló tényezők
258
Aktivált saját teljesítmények értékét meghatározó tényezők
258
Egyéb bevételeket meghatározó tényezők
258
Anyag jellegű ráfordítások értékét meghatározó tényezők
258
Személyi jellegű ráfordítások nagyságát meghatározó tényezők
258
Értékcsökkenési leírás értékét meghatározó tényezők
259
Egyéb ráfordításokat meghatározó tényezők
259
Pénzügyi műveletek eredményét meghatározó tényezők
259
Rendkívüli eredmény nagyságát meghatározó tényetők
259
Adófizetési kötelezettség nagyságát meghatározó tényezők
259
Osztalék összegét befolyásoló tényezők
259
7.3.4.2 Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén (üzleti eredményig)
259-263
Árbevételt befolyásoló tényezők
259
Az értékesítés közvetlen költségeinek összegét meghatározó tényezők
259
Az értékesítés közvetett költségeinek összegét meghatározó tényezzők
259
Egyéb bevételeket meghatározó tényezők
259
Egyéb ráfordításokat meghatározó tényezők
259
Példa
260-263
Megoldás
260-263
7.3.5 Eredményesség elemzése
263-267
Néhány kiemelt eredményességi mutató és azok értelmezése
264-265
Munkaarányos jövedelmezőség
265-267
Összegezve
267
Ellenőrző kérdések
267-268
8. Fejezet: A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzése
269-299
A fejezet célja
269
8.1 A mérlegelemzés
269-271
8.2 Az egyes eszköz-és forráscsoportok belső arányainak elemzése
271-272
8.3 A vagyoni helyzet alakulásának elemzése
272-275
8.3.1 A tőkeerősség vizsgálata
272
8.3.2 A kötelezettségek részaránya
273
8.3.3 A céltartalékok aránya
274
8.3.4 Befektetett eszközök fedezete
274
8.3.5 A saját tőke növekedésének mértéke
274-275
8.3.6 Tőkemultiplikátor mutatója
275
8.4 A főbb vagyonelemek alakulásának vizsgálata
275-296
8.4.1 Az immateriális javak elemzése
275-276
8.4.2 A tárgyi eszközök elemzése
276-277
8.4.3 A befektetett pénzügyi eszközök elemzése
277-278
8.4.4 A készletek elemzése
278-279
8.4.5 Követelések elemzése
279-280
8.4.6 Az értékpapírok elemzése
280
8.4.7 A pénzeszközök elemzése
280-281
8.4.8 A saját tőke elemzése
281
8.4.9 A céltartalékok vizsgálata
282
8.4.10 A kötelezettségek elemzése
282
8.4.11 Időbeli elhatárolások elemzése
282-296
Példa a vagyoni helyzet elemzésére
283-296
8.5 A pénzügyi helyzet alakulásának elemzése
296-299
8.5.1 Likviditási mérlegek felhasználása az elemzésben
297-298
8.5.2 A pénzügyi helyzet elemzéséhez használatos mutatószámok
298-299
8.5.2.1 Az adósságállományra vonatkozó mutatószámok
298
8.5.2.2 Likviditási mutatók
299
Ellenőrző kérdések
299
Irodalomjegyzék
301-302
Hátsó borító