A papír nedves tisztítása, folttisztítás, ragasztók eltávolítása

A papírra készült kéziratokon, nyomtatványokon, grafikákon tárolásuk során - hosszabb-rövidebb idő alatt - különféle eredetű, természetű és megjelenésű (színes) foltok, vagy általános elszíneződés keletkezhet. A foltok és elszíneződések képződésének okait részben a papír és az általa hordozott anyagok összetételében, részben a papír alapú tárgyat ért külső hatásokban kell keresni. Az anyagösszetétel (a lignin, az enyvező anyagok, a vas-, réz- és egyéb fémszennyezések), valamint a papíron lévő tinták és festékek savas vagy oxidáló, illetve oxidálódó alkotórészei (savak, olajok, fémek, fém-oxidok) lehetnek felelősek a sárgásbamás foltok, vagy az egész papírlap (ugyancsak többnyire sárgás vagy barnás) elszíneződésének kialakulásáért. Egyes környezeti hatások részben önállóan, részben a műtárgy bizonyos anyagösszetétele esetén okoznak elszíneződéseket, foltokat a papíron. Az ultraibolya sugarakat tartalmazó fény pl. elsősorban a lignintartalmú papírok sárgulását-bamulását okozza. A különféle szennyezések, rákerülve a papírra, általában a szennyezésre jellemző foltosodást hoznak létre. Ilyenek pl. a por, zsír, verejték, nyál keverékéből kialakuló szürkésfekete ujjnyomok a lapok szélén, sarkán; az egyes ragasztók, oxidálódása és savassága által keletkező barnás, esetleg ragacsos, fényes foltot, az áttetsző zsír-, olaj-, viaszfoltok, valamint a legkülönbözőbb folyadékok a papírra való ráömlésével, fröccsenésével keletkező, különféle színű szennyező foltok. A víz, ha a lap szélén bizonyos távolságig beszívódik, majd megszárad, ún. vízfoltot képez, ami jellegzetes, barnás, kissé elmosódott vonalban jelentkezik, és a papírból kioldott, továbbszállított, majd lerakódott savak, cellulóztörmelék, ragasztók, szennyeződések keverékéből áll. Ha a papír az átnedvesedés után gyorsan kiszárad, akkor csak vízfoltok keletkeznek, de ha nem tud kiszáradni, akkor a papíron jelenlévő és megtelepedő penészgombák növekedni és szaporodni kezdenek, és életműködésük során különféle színes anyagokat termelnek. Ugyanez következhet be, ha a papír környezetében hosszabb ideig 70-80%-nál nagyobb a levegő relatív nedvességtartalma, és 22-25°C fölötti a hőmérséklet. A penészfoltok színe igen változatos lehet: rózsaszín, lila, sárgásbamás, zöldes, szürke, fekete. A baktériumok is okozhatnak elszíneződést a papíron; ez inkább a lúgos kémhatású papírokat fenyegeti. A jelek szerint mikrobiológiai eredetű az ún. foxing-foltok képződése is. Ezek általában kicsi, sötétebb középponttal rendelkező, jól körülhatárolt, de néha elmosódó, szabálytalan, nagyobb, általában vörösesbarna, de néha szürkés-barnás foltokat jelentenek.