Felelős társaságirányítás
Szerző:
Kecskés András Cím: Felelős társaságirányítás
Alcím: Corporate Governance
Megjelenési adatok: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011. | ISBN: 978-963-258-135-4

Kategóriák: Jogtudomány, Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Vállalatirányítás, Gazdasági társaságok, Javadalmazás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Vállalatirányítás, Gazdasági társaságok, Javadalmazás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-8
I. Fejezet: Corporate governance - Felelős társaságirányítás
9-90
I. Corporate governance - divatos kellék vagy fontos garancia az üzleti szférában?
9-32
1. Hogyan került előtérbe a corporate governance jelenségköre az új évezredben?
9-12
2. A corporate governance meghatározása
12-20
a) A társaságok felelős irányítási rendszere
13-15
b) A társaság ügyvezetése, tulajdonosai, munkavállalói és más érintettek közötti relációk
15-17
c) A profitorientált működés törvényes, etikus, ésszerű, hatékony és társadalmi szinten is hasznos megoldásai
18-19
d) A jogszabályok, a piac és az üzleti szféra önszabályozó mechanizmusai
19-20
3. A corporate governance tudományos területei
21-23
4. Terminológiák a felelős társaságirányítás területén
23-27
5. Corporate governance -- korporatív divatcikkek, avagy garanciális jelentőségű intézmények?
27-32
II. Részvényesek vs. érintettek? - Érdekszférák a felelős társaságirányítás területén
33-65
1. Kik érdekeltek a társaságok működésében?
33-34
2. A shareholder primacy teória
34-42
3. A stakeholder teória
43-59
a) Belső stakeholderek
46-55
Részvényesek
46-50
Igazgatók, más vezető tisztségviselők és menedzserek
50-54
Munkavállalók
54-55
b) Külső stakeholderek
55-59
Hitelezők
55-57
Állam
57-58
A közérdek
58-59
4. A La Porta-index és a jog relevanciája a tulajdonosi koncentráció tekintetében
59-65
III. Virtuális trendek, a vagyonkezelés és a corporate governance területén - aktuális folyamatok szubjektív nézőpontból
65-90
1. Az árfolyamok elszakadása a gazdasági fundamentumoktól
67-71
2. A pénzügyi teljesítmény elszakadása az árfolyamoktól
71-75
3. Virtuális befektetői demokrácia? - közhelyeink és tévedéseink
75-77
4. Virtualizáció és dematerializáció a forgalmi viszonyok területén
78-90
II. FEJEZET: Felelős társaságirányítás és vállalati botrányok az Egyesült Államokban
91-148
I. A felelős társaságirányítás fejlődési tendenciái az Egyesült Államokban
91-94
II. Az Enron-botrány, mint az amerikai vállalati botrányok iskolapéldája
94-118
1. Az Enron-ügy alapfogalmai
95-99
a) Az Enron leányvállalatok elnevezése
95-96
b) A partnership
96
c) A special purpose entity
97
d) A Generally Accepted Accounting Principles (GAAP)
97-98
e) Az Enron botrányban érintett jelentősebb tisztségviselők
98-99
f) A "Powers Report"
99
g) A "gatekeeperek"
99
2. Az Enron-csalások forgatókönyve
99-114
a) A JEDI-Chewco ügy, vagyis "az Enron álszakáll mögött"
101-108
b) Az LJMI fedezeti ügye
108-111
c) Az LJM2 és a Raptor tranzakciók
111-114
Raptor I
112
Raptor II és IV
112-113
Raptor III
113-114
3. A jogi következtetések
114-118
III. A Sarbanes-Oxley Act és a felelős társaságirányítás 2002-es reformja az Egyesült Államokban
119-144
1. A törvény megalkotása
121-130
a) A törvény elvenevezése
121-122
b) A képviselőházi vita
122-123
c) A szenátusi vita
123-124
d) A bizottsági munkafázis
124-125
e) A törvényjavaslat a Szenátus előtt
125-128
f) Miért támogatták a törvényt a republikánusok?
128-130
2. A törvény tartalma
130-144
a) Bevezető rendelkezések
131-132
b) A PCAOB (Public Company Accounting Oversight Board)
132-137
c) A könyvvizsgálói függetlenség
137-138
d) A vállalati felelősség
138-140
e) A pénzügyi adatok nyilvánossága
140-141
f) A SOX törvény egyéb fontos rendelkezései
141-142
g) A törvény kritikái
142-144
IV. A globális pénzügyi válság perspektivikus kérdésfelvetései az Egyesült Államokban
144-148
III. Fejezet: A felelős társaságirányítás és a társasági jog harmonizációja az Európai Unióban
149-235
I. A corporate governance európai arculata
149-165
1. A Parmalat botrány
151-160
2. A Sarbanes-Oxley Act tényleg „Európába jött”?
160-161
3. A határok elmosódnak?
162-165
II. Út az önszabályozás felé?-szakértői álláspont és iránymutatás az EU-ban
165-177
1. Állásfoglalás a szabályalkotás kérdésében
167-169
2. A corporate governance egyes témakörei a jelentésben
169-177
a) A közzététel (disclosure)
170-171
b) Részvényesi jogok
171-173
c) Az igazgatóság (igazgatótanács)
173-176
d) A könyvvizsgálat
176-177
III. A célkitűzés és a célok megvalósítása - a Bizottság 2003-as Akcióterve és a felelős társaságirányítás jogforrásai az EU-ban
177-232
1. A közzététel (disclosure)
183-192
a) A 2006/43/EK irányelv
187-189
b) A 2006/46/EK irányelv
189-190
c) A Transzparencia Irányelv
190-192
2. A részvényesek jogai és azok gyakorlása
192-220
a) Irányelv az egyes részvényesi jogokról
197-206
Tájékoztatás a közgyűlés előtt
197-198
A közgyűlés napirendje, illetve határozattervezet előterjesztése
198
A közgyűlésen való részvétel és a szavazás követelményei
198-199
Részvétel a közgyűlésen elektronikus úton
199-200
A kérdésfelvetés
200-201
A képviselet
201-203
A levélben történő szavazás
203
A szavazati jog hatékony gyakorlásának könnyítése
203-204
A szavazás eredménye
204-205
Jogtechnikai megoldások az irányelvben
205-206
b) Takeover irányelv
206-220
Az irányelv megalkotása
206-212
Az irányelv tartalma
213
Az irányelv alapelvei
213-214
Az irányelv főbb rendelkezései
214-220
A felügyeleti hatóságok
214
Kisebbségvédelem, kötelező ajánlat, méltányos ár
214-215
Az ajánlatokra vonatkozó információ
215
A társaságokra vonatkozó információ közzétele
215-216
A céltársaság ügyviteli vagy irányító szervének kötelezettségei
216
Az áttörési szabály
216-217
Kiszorítás és eladási jog (squeeze-out és sell-out right)
217-218
Az ellenséges vállalatfelvásárlás magyar vonatkozása - a "Lex Mol"
218-220
3. Az igazgatóság és az igazgatótanács
220-232
a) Ajánlás a nem ügyvezető igazgatókról, a felügyelőbizottság tagjairól és a bizottságokról
226-229
b) Ajánlás az igazgatók javadalmazásáról
230-232
IV. Konklúziók
232-235
1. Nehezen megközelíthető jogalanyok
232-233
2. Az önszabályozás ideológiai túlsúlya
233-234
3. Irány nélküli szabályok
234-235
IV. Fejezet: A felelős társaságirányítás az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban
236-262
I. A felelős társaságirányítás jogszabályi környezete az európai államokban
236-238
1. A corporate governance jogszabályi forrásai
236-237
2. A corporate governance kódexek mint „soft law” szabályozás
238
II. A felelős vállalatirányítás szabályai az Egyesült Királyságban
239-248
1. Financial Aspects of Corporate Governance (Cadbury Report)
241-242
2. Director Remuneration Report (Greenbury Report)
243-244
3. Committee on Corporate Governance: Final Report (Hampel Report)
244-245
4. The UK Corporate Govemance Code (2010 júniusáig Combined Code on Corporate Governance)
245-248
III. A felelős vállalatirányítás szabályai Németországban
248-256
IV. A felelős vállalatirányítás szabályai Franciaországban
256-260
V. A társaságirányítás várható tendenciái az európai államokban
260-262
V. Fejezet: Az egyszintű és a kétszintű társaságirányítási modell
263-310
Frekventált kérdések a társaságirányítási szisztémák összehasonlításában
265-267
I. Az egyszintű és a kétszintű irányítási modell jellemzői
267-275
1. A rajnai kapitalizmus és a dualista modell fejlődése
268-272
2. A tőkekoncentráció és a tőkepiaci viszonyok elsődlegessége az angolszász modell fejlődésének tükrében
272-275
II. Előnyök és hátrányok a két szisztéma alkalmazásában
275-285
1. A kétszintű modell előnyei és hátrányai
275-282
a) A menedzsment és az ellenőrzés elválasztása, mint előny
275-277
b) A strukturális és a munkavállalói képviseletből adódó hátrányok
277-282
A strukturális hátrányok
278-280
A kötelező munkavállalói képviseletből adódó hátrányok
280-282
c) További kimondottan német karakterisztikumok a társaságirányításban
282
2. Az egyszintű modell előnyei és hátrányai
282-285
a) Az egyszintű modell strukturális előnyei
282-283
b) Az egyszintű modell hátrányai
284-285
III. Javaslatok és tendenciák a kétszintű modell fejlesztéséhez
285-294
1. A kétszintű irányítási modell fejlődési tendenciái
285-291
2. Az egyszintű modell fejlődési tendenciái
291-294
IV. A konvergencia és a divergencia kérdésköre
294-310
VI. Fejezet: A vállalati vezetők javadalmazásának kérdései
311-360
I. A vállalati vezetők javadalmazásának növekvő tendenciájáról
312-316
II. A vállalati vezetők javadalmazásának elméleti háttere az Egyesült Államokban
316-326
1. A megbízó-megbízott elmélet
316-324
a) Az optimális szerződés-elmélet
317-319
b) A menedzseri hatalom elmélete
319-324
2. A magatartástudományi megközelítés
324-326
III. A vállalatvezetői javadalmazás Európában
326-335
1. A részvényesi struktúrák szerepe és a kontinentális vállalatirányítás jellemzői a javadalmazás szempontjából
326-329
2. Az európai vállalati botrányok hatásai a javadalmazási politikára
329-331
3. Az Európai Unió ajánlásai a vállalatvezetői javadalmazás területén
332-335
IV. Az alkalmazott javadalmazási eszközök a vonatkozó jogszabályok és ajánlások tükrében
336-360
1. A javadalmazás célja
336
2. A javadalmazási eszközök megjelenése és rendszere az ajánlásokban és a kontraktusokban
337-341
3. A teljesítményalapú javadalmazás és a teljesítménymutatók
341-344
4. Az opciós javadalmazás és kockázatai
345-349
5. Az indexált opciók
349-351
6. Az optimális opciós megállapodások
351-355
7. A részvényopciókkal történő javadalmazásról szóló határozat felelős társaságirányítási kérdései
355-357
8. Az elidegenítési tilalom alatt álló részvények mint javadalmazási elemek
357-358
9. A nyilvánosság szerepe és a közzétételi kötelezettség szabályai
359-360
VII. Fejezet: Következtetések és a fejlődés várható tendenciái
361-374
I. A corporate governance tudományos megközelítése és annak fejlődési irányai
362-366
a) Szcientifizmus - a szcientifizmus
362-363
b) Erőltetett összefüggések vizsgálata
363-365
c) Az üzleti szféra szerepe és befolyása a corporate governance tudományos megközelítésének területén
365-366
II. Szabályozási koncepciók
366-371
III. A szabályozási koncepciók gazdasági, társadalmi és morális háttere
371-374
VII. Fejezet: A dolgozatban hivatkozott fontosabb források jegyzéke
375-387
Kolofon
Hátsó borító