Polgári jog corvina logo

Szerkesztők: Wellmann György; Pomeisl András
További szerzők: Kecskés László; Orosz Árpád; Kőrös András; Makai Katalin; Osztovits András; Petrik Ferenc
Cím: Polgári jog
Alcím: Az új Ptk. magyarázata
Megjelenési adatok: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013. | ISBN: 978 963 258 195 8

coverimage Hosszú időn keresztül mintha átok ült volna a magyar polgári jog kodifikációjának ügyén. Történelmünk során tizenegy próbálkozásból 1959-ig tíz nem hozott törvénykönyvben megtestesülő eredményt. Sikertelenek voltak az i486, évi, az 1498. évi, az 1500. évi, az 1514. évi, az 1848. évi, az 1900. évi, az 1905. évi, az 1913. évi, az 1915. évi, az 1928. évi kezdeményezések. Már a magyar igazságszolgáltatás első korai reformere, az 1458. évi hatalomra kerülését követően új központosított igazságszolgáltatási szervezet kialakításához hozzákezdő és a korábbi konfliktusmegoldó jellegű törvényhozásunkat („a törvénykezést”) átfogóbb jogalkotási módszerekre áthangolni akaró Mátyás király sem volt teljesen sikeres. i486, évi rendeletével, a „decretum maius”-szal széles értelemben vett polgári jogi törvényhozást kezdeményezett. Halálát követően aztán az 1498. évi Országgyűlésen (VI. törvénycikk) kiküldték a rendek Horváth Ádám ítélőmestert a régi szokások összeírására. Ő azonban csak a perjogi természetű szabályanyag összegyűjtéséig jutott. Az Országgyűlés újabb megbízása, amelyet két év múlva a nyolcados törvényszék választott ülnökeinek adott (1500. évi X. törvénycikk), szintén sikertelen volt. A rendek sürgetésére végül is a II. Ulászló által Werbőczy Istvánnak adott megbízás vezetett eredményre. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kapta a felkérést Werbőczy, de több éven át dolgozott munkáján, sőt alighanem már jóval a megbízás előtt gyűjtögette könyvének anyagát, amiről egy korabeli formuláskönyv is tanúskodik. A szerkesztés- ben segítségére voltak az ítélőmesterek és a királyi törvényszék ülnökei, akiket a király erre utasított. 1514-ben készült el a Hármaskönyv, amelyet Werbőczy benyújtott az Országgyűlésnek megvizsgálás végett. Az Országgyűlés erre bizottságot küldött ki, s az néhány nap múlva jelentette, hogy a munka az ország szokásjogával megegyezik, és felkérte a királyt, hogy hagyja azt jóvá, pecsétjével erősítse meg, és küldje meg a vármegyéknek kihirdetés végett, amivel az törvényerőre emelkedett volna. A király hamarosan ünnepélyes oklevélben megerősítette a Hármaskönyvet, kijelentvén, hogy tartalma az ország jogaival és szokásaival megegyezik, és elrendelte, hogy érvényes jog és törvény gyanánt fogadják el azt. Arról is értesítette II. Ulászló az Országgyűlést, hogy a könyvet megküldi a megyéknek, ami azonban nem történt meg, és így az nem emelkedett törvényerőre. Nem tudjuk pontosan mi volt ennek az oka. A legenda szerint a főnemesi pártnak a királyi udvarban működő lobbistái hiúsították meg a királyi tervet. Előbb a vármegyék számára szánt példányok másolásával foglalatoskodó írnokokat lázították munkalassításra, igy a mű nem lett időben lemásolva annyi példányban, hogy jusson belőle minden vármegyének, később pedig állítólag a király elől még a szentesítő pecsétet is elrejtették.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Polgári jog, Magánjog, Kötelmi jog, Dologi jog, Öröklési jog, Kommentár, Személyek joga, Családjog, Jogalany, Jogi személy
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright / Impresszum
Áttekintő tartalomjegyzék
5-6
Tartalom
7-14
A főbb rövidítések jegyzéke
15-16
Első könyv - Bevezető rendelkezések
[18]-73
   Kecskés László: Bevezetés
19-38
      1. A magyar polgári jog kodifikációjának rövid története
19-34
         1.1. A kezdetektől az 1928-as Mtj.-ig terjedő időszak
19-21
         1.2. Az 1959. évi IV. törvény kodifikációja
21-23
         1.3. Az 1977. évi IV. törvény
23-24
         1.4. Az 1990. évi politikai rendszerváltozás utáni kodifikáció
24
         1.5. Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának megindulása és elakadása
24-33
            1.5.1. Sólyom László köztársasági elnök első levele az Országgyűlés elnökéhez
26-27
            1.5.2. Sólyom László köztársasági elnök második levele az Országgyűlés elnökéhez
27-28
            1.5.3. Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) számú határozata
28-33
         1.6. Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása
33-34
      2. A Ptk. megalkotása során követett főbb szempontok
34-38
         2.1. A Ptk. társadalmi modellje
34-35
         2.2. Hagyomány és újítás
35
         2.3. Külföldi példák
35-36
         2.4. Az új Polgári Törvénykönyv kódexjellege és jelentősége
36-37
         2.5. A Ptk. belső szerkezete
37
         2.6. A Ptk. nyelvezete
38
   2013. évi v. törvény a polgári törvénykönyvről
39-73
      Első könyv - Kecskés László: Bevezető rendelkezések
39-73
         1. Az alapelvek jelentősége a magyar magánjog fejlődésében
39-40
         2. Polgári jogi alapelvek a magyar jog „egypárti szocialista” korszakában
40-43
         3. Az alapelvek reformja - a régi Ptk. 1991. és 1993. évi novellája
43-44
         4. A Ptk. bevezető rendelkezései
44-73
            4.1. A bevezető rendelkezések jelentősége általában
44-46
            4.2. A Ptk. bevezető rendelkezéseinek jellege
46-47
            4.3. A Ptk. alapelveinek köre
47
            4.4. A Ptk. egyéb bevezető rendelkezéseinek köre
48
            4.5. A Ptk. alapelveinek alkalmazási köre
48-73
               1:1.§ [A törvény hatálya]
49-50
               1:2.§ [Értelmezési alapelv]
50-52
               1:3.§ [A jóhiszeműség és tisztesség elve]
52-54
                  1. A jóhiszeműség és tisztesség elve
52-54
                  2. A „venire contra factum proprium” tilalma
54
               1:4.§ [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]
55-60
                  1. Az elvárható magatartás elve
55-58
                  2. A saját felróható magatartásra való hivatkozás tilalma
58-59
                  3. A felróhatóság fontosabb esetei
59-60
               1:5.§ [A joggal való visszaélés tilalma]
60-68
                  1. A joggal való visszaélés tilalma
61-65
                     1.1. A joggal való visszaélés tartalma
62-63
                     1.2. A joggal való visszaélés alkalmazási köre
63-65
                  2. A jogszabály által megkívánt nyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlása
65-68
               1:6.§ [Bírói út]
68-73
                  1. A bírósági úton történő igényérvényesítés általában
68-69
                  2. A választottbírósági úton történő igényérvényesítés
69-73
                     2.1. A választottbíráskodásra vonatkozó magyar joganyag fejlődése a második világháború után
69-70
                     2.2. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény
71-73
Második könyv - Az ember mint jogalany
[76]-170
   Első rész - Kőrös András - Makai Katalin: A jogképesség
77-84
      I. Cím: A jogképesség kezdete és megszűnése
77-81
         2:1.§ [A jogképesség]
77-78
            1. Az ember általános, feltétlen és egyenlő jogképessége
77-78
            2. Jogképesség és szerzőképesség
78
         2:2.§ [A jogképesség kezdete]
78-79
         2:3.§ [A magzat gyámja]
79-80
         2:4.§ [A jogképesség megszűnése]
80-81
      II. Cím: A holtnak nyilvánítás
81-84
         2:5.§ [A holtnak nyilvánítás]
81-82
         2:6.§ [A halál időpontjának meghatározása]
82-83
         2:7.§ [Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben]
83-84
   Második rész - Kőrös András - Makai Katalin: A cselekvőképesség
85-143
      III. Cím: A cselekvőképesség általános szabályai
85-87
         2:8.§ [A cselekvőképesség]
85-86
         2:9.§ [A cselekvőképtelen állapot]
86-87
      IV. Cím: A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség
88-103
         2:10.§ [A kiskorúság]
88-89
            1. A kiskorúság általában
88
            2. A kiskorú gyermek házasságkötésének jogkövetkezménye
89
         2:11.§ [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú]
89
         2:12.§ [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata]
89-94
            1. A törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatok
90-91
            2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önálló jognyilatkozatai
91-92
               2.1. A személyes jellegű jognyilatkozatok
91
               2.2. A mindennapi élet szokásos ügyletei
91
               2.3. A munkával szerzett jövedelemmel való rendelkezés
92
               2.4. A kizárólag előnyt jelentő szerződések
92
               2.5. A szokásos mértékű ajándékozás
92
            3. Az ingyenes juttatás visszautasításának joga
92-93
            4. A törvényes képviselő jognyilatkozata a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében
93-94
         2:13.§ [A cselekvőképtelen kiskorú]
94
         2:14.§ [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata]
94-96
            1. A cselekvőképtelen kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai
95
            2. A cselekvőképtelen kiskorú véleményének figyelembevétele
95-96
         2:15.§ [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához]
96-100
            1. A kiskorú gyermek tartása
97-98
            2. A kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jog vagy kötelezettség
98
            3. A kiskorú ingatlantulajdonának átruházása vagy megterhelése
98-99
            4. A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés
99
            5. Jogszabályban meghatározott értékhatárt meghaladó értékű rendelkezés
99
            6. Bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírált törvényes képviselői nyilatkozatok mentessége
100
         2:16.§ [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása]
100-101
         2:17.§ [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
101-102
         2:18.§ [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel]
102-103
      V. Cím: A nagykorú cselekvőképességének korlátozása
103-113
         1. A szabályozás előzményei
103-104
         2. A cselekvőképesség korlátozásának új rendszere
104-113
            2:19.§ [A cselekvőképesség részleges korlátozása]
105-108
            2:20.§ [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata]
108-109
            2:21.§ [A cselekvőképesség teljes korlátozása]
109-110
            2:22.§ [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata]
110-111
            2:23.§ [A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége]
111-113
            2:24.§ [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatának relatív semmissége]
113
      VI. Cím: A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések
114-116
         2:25.§ [A zárlat elrendelése és a zárgondnokrendelés]
114-115
         2:26.§ [Az ideiglenes gondnokrendelés]
115
         2:27.§ [A zárlatra és az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó közös szabályok]
115-116
      VII. Cím: A gondnokság alá helyezés
117-127
         2:28.§ [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése]
117-124
            1. A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására jogosultak
117-118
            2. A gondnokság alá helyezés iránti per
118-119
            3. A gondnokság alá helyezési és a választójogból történő kizárás iránti keresetek összekapcsolása
120
            4. A bizonyítási eljárás
121-123
            5. A gondnokság alá helyezésre vonatkozó határozat
123-124
         2:29.§ [A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata]
124-125
         2:30.§ [A gondnokság alá helyezés megszüntetése vagy módosítása]
125-127
            1. A gondnokság alá helyezés megszüntetése
126-127
            2. A gondnokság alá helyezés módosítása
127
      VIII. Cím: A gondnokrendelés; a gondnok jogai és kötelezettségei
128-138
         2:31.§ [A gondnokrendelés]
128-130
         2:32.§ [Többes és helyettes gondnokrendelés]
130-131
         2:33.§ [A gondnoki tisztség megszűnése]
131-133
            1. A gondnok felmentése
132
            2. A gondnok elmozdítása
132-133
         2:34.§ [A gondnok tevékenysége]
133-135
            1. A gondnok feladatai
134
            2. Az előzetes jognyilatkozat figyelembevétele
134
            3. A gondnoki hatáskör túllépésének jogkövetkezményei
135
         2:35.§ [A gondnok vagyonkezelése]
135-136
         2:36.§ [A gondnok tevékenységének felügyelete]
136
         2:37.§ [Számadás a gondnok vagyonkezeléséről]
136-138
            1. A gondnok rendszeres számadási kötelezettsége
137-138
            2. A gondnok eseti számadási kötelezettsége
138
            3. A gondnok végszámadási kötelezettsége
138
      IX. Cím: A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal
139-140
         2:38.§ [A támogató kirendelése]
139-140
      X. Cím: Rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeli korlátozás esetére
140-143
         2:39.§ [Az előzetes jognyilatkozat]
140-142
            1. Az előzetes jognyilatkozat indokoltsága
141
            2. Az előzetes jognyilatkozat érvényességi feltételei, tartalma
141-142
         2:40.§ [Az előzetes jognyilatkozat hatályossá válása]
142-143
         2:41.§ [Az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata]
143
   Harmadik rész - Petrik Ferenc: Személyiségi jogok
144-169
      XI. Cím: Általános szabályok és egyes személyiségi jogok
144-159
         1. Elvi alapok
144-145
         2. Alkotmányos alapjogok és polgári jogi személyiségi jogok
145
         3. A személyiségi jog személyessége
145-159
            2:42.§ [A személyiségi jogok általános védelme]
147-149
               1. Általános védelem
147-148
               2. A személyiségi jog megsértésének jogellenessége
148-149
            2:43.§ [Nevesített személyiségi jogok]
149-151
               1. Az élethez, testi épséghez és az egészséghez való jog
150
               2. A személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése
150-151
               3. A személy hátrányos megkülönböztetése
151
            2:44.§ [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]
151-153
            2:45.§ [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]
153-154
            2:46.§ [A magántitokhoz való jog]
154-155
            2:47.§ [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]
155-156
               1. Üzleti titok
156
               2. Know-how
156
            2:48.§ [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
157-158
            2:49.§ [Névviseléshez való jog]
158
            2:50.§ [Kegyeleti jog]
159
      XII. Cím: A személyiségi jogok megsértésének szankciói
159-169
         2:51.§ [Felróhatóságtól független szankciók]
160-163
            1. A jogsértés bírósági megállapítása
160-161
            2. Kötelezés a jogsértés abbahagyására és eltiltás a további jogsértéstől
161
            3. Elégtétel adása
161
            4. A sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása, a jogsértéssel előállított eszköz megsemmisítése, vagy jogsértő mivoltától való megfosztása
162
            5. Vagyoni előny átengedése
162-163
         2:52.§ [Sérelemdíj]
163-167
            1. Előzmények, viták
163-164
            2. A sérelemdíj megállapítása
164-165
            3. Sérelemdíj egyes személyiségi jogok megsértése esetén
165-166
            4. A sérelemdíj mértéke
166-167
         2:53.§ [Kártérítési felelősség]
167
         2:54.§ [A személyiségi jogok érvényesítése]
167-169
            1. A személyiségi jog személyessége
168
            2. Kivétel a személyesség alól
168-169
   Negyedik rész - Petrik Ferenc: Szerzői jog és iparjogvédelem
170
      2:55.§ [Kisegítő alkalmazás]
170
Hetedik könyv - Orosz Árpád: Öröklési jog
[172]-268
   Első rész: Általános szabályok
173-180
      I. Cím: Öröklés
173-175
         7:1.§ [Öröklés]
173
         7:2.§ [Öröklési igény]
173-174
         7:3.§ [Az öröklés jogcímei]
174-175
      II. Cím: Kiesés az öröklésből
175-180
         7:4.§ [Kiesés az öröklésből]
175
         7:5.§ [Kiesés a haszonélvezeti jogból, a kötelesrészből, továbbá a hagyományból és a meghagyásból]
175-178
            1. A kiesési okok rendszere
175-176
            2. Az örökös halála
176-178
         7:6.§ [Érdemtelenség]
178-179
         7:7.§ [Lemondás az öröklésről]
179
         7:8.§ [A lemondás személyi hatása]
179
         7:9.§ [A lemondás terjedelme]
179-180
   Második rész: Végintézkedéseken alapuló öröklés
181-225
      III. Cím: A végrendelet fajtái, érvényességi feltételei, értelmezése
181-197
         7:10.§ [Végintézkedési szabadság]
181
         7:11.§ [A végrendelet személyes jellege]
181-182
         7:12.§ [Végrendelet]
182
         7:13.§ [A végrendelet fajtái]
182-183
         7:14.§ [Közvégrendelet]
183-184
         7:15.§ [Írásbeli magánvégrendelet]
184
         7:16.§ [Sajátkezűleg és más által írt végrendelet]
184
         7:17.§ [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]
184-185
         7:18.§ [Írásbeli magánvégrendelet tanúja]
185-189
            1. Az írásbeli magánvégrendelet fajtái és a rájuk vonatkozó közös szabályok
185-187
            2. Az írásbeli magánvégrendelet egyes fajtáira vonatkozó különös szabályok
187-189
         7:19.§ [Tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás]189-191
189-191
         7:20.§ [A szóbeli végrendelet kivételessége]
191-192
         7:21.§ [A szóbeli végrendelet érvényességi feltételei]
192
         7:22.§ [Szóbeli végrendelet tanúja]
192-194
         7:23.§ [Közös végrendelet]
194-195
         7:24.§ [A végrendelet értelmezése]
195-197
      IV. Cím: A végrendelet tartalma
197-207
         7:25.§ [Örökösnevezés]
197-198
         7:26.§ [Az örökrész meghatározása]
198-199
         7:27.§ [Helyettes örökös nevezése]
199
         7:28.§ [Utóörökös nevezése]
199-201
         7:29.§ [Kizárás az öröklésből]
201-202
         7:30.§ [A végrendelettel ki nem merített hagyaték]
202
         7:31.§ [Hagyományrendelés]
202-203
         7:32.§ [Utóhagyomány rendelése]
203-204
         7:33.§ [Meghagyás]
205-206
         7:34.§ [A végrendeleti öröklés szabályainak alkalmazása a hagyományra és a meghagyásra]
206
         7:35.§ [Növedékjog]
206
         7:36.§ [Növedékjog hagyományon és meghagyáson]
206-207
      V. Cím: A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága
208-219
         7:37.§ [A végrendelet megtámadása]
208-210
         7:38.§ [Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége]
210-211
         7:39.§ [Gondnokság alatt álló személy végrendeletének érvényessége]
211
         7:40.§ [Az örökhagyó akarati hibája]
211-213
         7:41.§ [A végrendelet visszavonása]
213-214
         7:42.§ [Az írásbeli végrendelet megsemmisítése és megsemmisülése]
214-215
         7:43.§ [A közös végrendelet hatálytalansága és visszavonása]
215-216
         7:44.§ [A közjegyzőnél letett végrendelet visszavétele]
217
         7:45.§ [Szóbeli végrendelet hatálytalansága]
217-218
         7:46.§ [Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága]
218
         7:47.§ [A végrendelet részleges érvénytelensége és részleges hatálytalansága
218-219
      IV. Cím: Öröklési szerződés
219-224
         7:48.§ [Öröklési szerződés]
219-221
         7:49.§ [Az öröklési szerződés érvényességi követelményei]
221-222
         7:50.§ [Az örökség biztosítása]
222-223
         7:51.§ [Házastársak közös öröklési szerződése]
223
         7:52.§ [Öröklési szerződés módosítása és megszüntetése]
224
      VII. Cím: Halál esetére szóló ajándékozás - Rendelkezés várt örökségről
224-225
         7:53.§ [Halál esetére szóló ajándékozás]
224-225
         7:54.§ [Rendelkezés várt örökségről]
225
   Harmadik rész: Törvényes öröklés
226-242
      VIII. Cím: A törvényes öröklés általános rendje
226-236
         7:55.§ [Leszármazók öröklése]
226-227
         7:56.§ [Osztályrabocsátási kötelezettség]
227-228
         7:57.§ [Az osztályrabocsátás foganatosítása]
228-229
         7:58.§ [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
230-231
         7:59.§ [A házastárs megváltási igénye]
232
         7:60.§ [Házastárs öröklése szülő mellett]
232-233
         7:61.§ [Házastárs egyedüli öröklése]
233
         7:62.§ [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből]
233-234
         7:63.§ [Szülő és a szülő leszármazójának öröklése]
234
         7:64.§ [Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése]
234-235
         7:65.§ [Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése]
235-236
         7:66.§ [Távolabbi felmenők öröklése]
236
      IX. Cím: Ági öröklés
236-240
         7:67.§ [Ági vagyon]
236-237
         7:68.§ [Ági örökösök]
237-238
         7:69.§ [Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon]
238-239
         7:70.§ [Az ági öröklésből kivont vagyon]
239-240
         7:71.§ [Az ági örökség]
240
      X. Cím: Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok
240-241
         7:72.§ [Az örökbefogadott öröklése]
240-241
         7:73.§ [Öröklés az örökbefogadott után]
241
      XI. Cím: Az állam öröklése
242
         7:74.§ [Az állam szükségképpeni törvényes öröklése]
242
   Negyedik rész: Kötelesrész
243-257
      XII. Cím: Jogosultság a kötelesrészre
243-254
         7:75.§ [Kötelesrészre jogosultak]
243-244
         7:76.§ [A kötelesrészi igény elévülése]
244
         7:77.§ [Kitagadás]
244-245
         7:78.§ [Kitagadási okok]
245-247
         7:79.§ [Megbocsátás]
247-250
         7:80.§ [A kötelesrész alapja]
250-251
         7:81.§ [A kötelesrész alapjából kivont adományok]
251-253
         7:82.§ [A kötelesrész mértéke]
253-254
      XIII. Cím: A kötelesrész kielégítése
254-257
         7:83.§ [Betudás]
254
         7:84.§ [Felelősség a kötelesrész kielégítéséért]
255
         7:85.§ [A kötelesrészre jogosult és hozzátartozói korlátozott felelőssége]
255-256
         7:86.§ [A kötelesrész kiadása]
256-257
   Ötödik rész: Az öröklés joghatásai
258-268
      XIV. Cím: Az örökség megszerzése
258-261
         7:87.§ [Az öröklés megnyílása]
258
         7:88.§ [Haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása]
258-259
         7:89.§ [Az örökség visszautasítása]
259
         7:90.§ [Lemondás a visszautasítás jogáról]
259-261
         7:91.§ [A hagyomány és a meghagyás megszerzése]
261
      XV. Cím: Az örökös jogállása
261-262
         7:92.§ [Az örököstársak jogállása]
261-262
         7:93.§ [Osztályos egyezség]
262
      XVI. Cím: Hagyatéki tartozások és kielégítésük
263-268
         7:94.§ [Hagyatéki tartozások]
263-264
         7:95.§ [A hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendje]
264
         7:96.§ [Felelősség a hagyatéki tartozásokért]
264-265
         7:97.§ [Az örököstársak felelőssége]
265-266
         7:98.§ [Kielégítés az örökös által]
266-267
         7:99.§ [A hagyományos felelőssége]
267
         7:100.§ [A hagyatéki hitelezők felhívása]
268
Nyolcadik könyv - Osztovits András: Záró rendelkezések
[270]-278
   Első rész: Értelmező rendelkezések
271-274
      8:1.§ [Értelmező rendelkezések]
271-273
         1. A hozzátartozó és a közeli hozzátartozó fogalma
271
         2. A fogyasztó fogalma
271-272
         3. A vállalkozás fogalma
272
         4. A vagyontárgy fogalma
272
         5. A jogszabály fogalma
272-273
         6. A bírósági eljárás fogalma
273
         7. A tőzsde fogalma
273
      8:2.§ [Befolyás]
273
      8:3.§ [A határidők számítása]
274
   Második rész: Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
275
      8:4.§ [Hatálybalépés]
275
      8:5.§ [Átmeneti rendelkezések]
275
   Harmadik rész: Az Európai Unió jogának való megfelelés
276-278
      8:6.§ [Az Európai Unió jogának való megfelelés]
276-278
Kolofon
Hátsó borító