Polgári jogi fejlődés az angol és a skót jogban corvina logo

Szerző: Kecskés László
Cím: Polgári jogi fejlődés az angol és a skót jogban
Megjelenési adatok: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. | ISBN: 978-963-258-131-6

coverimage Szerző joghallgató kora óta érdeklődik az angol jog sajátosságai iránt. Ez az irányultsága illeszkedik a vezetésével a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékén már mintegy két évtizede folyamatban lévő összehasonlító polgári jogi kutatásokba. „A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa jogrendszereiben” címmel 2009-ben a HVG-ORAC Kiadónál jelent meg 414 oldalas monográfiája. Ennek lényegében tematikus folytatása, tartalmi kiterjesztése jelen könyvének anyaga, melynek címe: „Polgári jogi fejlődés az angol és a skót jogban”. „Polgári jog” helyett „polgári jogi fejlődés”-re utal azért, hogy abba az angol jogi és a skót jogi anyagok is beilleszthetők legyenek. Óvatosan kerüli tehát a Szerző az angol jog vonatkozásában a polgári jog kifejezés alkalmazását. Számol azzal a jogászi szakmában szinte közismert ténnyel , hogy az angol jogban a „polgári jog” a kontinentális felfogás szerinti jogági értelemben nem létezik. Bár Sir Matthew Hale már 1713-ban az angol jog polgári jogi részével foglalkozott az akkor kiadott „An Analysis of the Civil Part of the Law of England; Digestes and Method” című posztumusz könyvében, utóbb - talán éppen a jogösszehasonlítás hatására Andrew Burrows oxfordi professzor szerkesztésében 2000-ben például „English Private Law” címmel jelent meg tekintélyes monográfia. Az erőteljes kontinentális befolyás alatt fejlődött skót jog esetében a polgári jog jogágiságának kérdése nem okozott problémát. Csaknem egy évtizede kezdett hozzá a Szerző jelen könyvének megírásához, melyhez hasznosította az angol joggal foglalkozó korábban megjelent tanulmányait is. Sajátossága e könyvnek, hogy erős történelmi beágyazottsággal, tankönyvszerűen tárgyalja az angol és a skót jogfejlődési mozzanatokat, valamint hogy az egyes fejezetei jellegükben és talán még műfajukban is eltérőek. Ritka öröm a történeti kutatásokkal foglalkozónak, ha témája aktuálissá válik. A Szerző ezt a 2005-2009 közötti angol igazságügyi reform, a lordkancellár jogállásának megváltoztatása és a skót függetlenedési törekvéseknek az utóbbi években tapasztalható felerősödése kapcsán is megélhette. A Szerző nagyon sok segítséget kapott munkája során volt tanítványaitól, jelenlegi kollégáitól. Az anyag bővítésében Dr. Csöndes Mónika egyetemi tanársegéd, Dr. Illés István ügyvédjelölt, PhD hallgató, Dr. Kecskés András PhD egyetemi adjunktus, Dr. Kelemen Dániel ügyvéd, PhD hallgató, Dr. Róna András ügyvéd, szerkesztésében pedig Dr. Garamvölgyi Róbert ügyvéd, egyetemi tanársegéd és Dr. Kovács Kolos, PhD hallgató vett részt. Önzetlen segítségüket a Szerző ezúton is köszöni. Kiemelten hálás Dr. Benke József PhD egyetemi adjunktus, ítélőtáblái titkárnak, aki az anyaggyűjtés kezdetétől hűségesen és szakszerűen segítette. Az egyre bővülő kéziratanyagot mindvégig féltve őrizte saját számítógépén, amiért is kollégái majdnem komolyan és a tárgyhoz illően a „Master of the Rolls” titulussal illették.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
Előszó
11
Anglia joga
13-331
   Common law, angol jog
15-25
      A common law különlegességének okairól
17-18
      Az angol jog híres prológusa - a folyamatosság kultusza
18-20
      Az angol jog szerkezetéről
20-25
   Az angol jogtörténet korai szakasza: az angolszász időszak az 1066. évi normann hódításig
26-37
      Kelták, rómaiak, dánok és angolszászok
26-31
      Anglia angolszász egyesítése
31-32
      A társadalom strukturálódása és a közigazgatás
32-35
      A korai, angolszász igazságszolgáltatás kialakulása (Hundred Courts, County Courts, földesúri és egyházi bíróságok)
35-37
   A középkori angol jogfeljlődés történeti háttere (1066-1485)
38-68
         A normann és a francia dinasztia (1066-1399)
38
         A normann dinasztia, avagy az anglonormann évszázad (1066-1154)
39-51
         Francia dinasztia Anglia trónján (1154-1399)
51-53
      A Magna Carta (Magna Charta Libertatum)
53-60
      Az angol rendi monarchia kialakulása - a Magna Carta után
60-63
      Anglia a XIV-XV. században
63-65
      Központosított állam a Tudorok korában
65-68
   Az igazságszolgáltatás kialakítása
69-72
   A Common Law és az angol jog processzuális (eljárásjogias) szemléletének kialakulása
73-85
   A Statue Law kialakulása és a kodifikáció jelensége angliában
86-94
      Az angol törvényhozás korai szakasza
86-87
      A kodifikáció az angol jogfejlődésben
87-92
      A Law Commission
92-94
   Az Equity
95-115
      Az equity kialakulása és fejlődéstörténete
95-103
      Az equity-bíráskodás által kifejlesztett jogintézmények: trust, injunction, specific performance, part performance, proprietary estoppel
103-110
      Az equity meghatározása és alapelvei
111-115
   Anglia gazdaság- és társadalomtörténete a XVIII-XIX. században
116-123
      Kereskedelem, gyarmatosítás, kereskedelmi társaságok
119-123
   A jogalkotás társadalmi meghatározottsága a XIX. századi angliában
124-128
   A kereskedelmi jog megjelenése és beépülése a Common Law-ba
129-138
      A skót Lord Mansfield: a kereskedelmi jog és a common law egységesítője
129-131
      Lord Mansfield munkássága a kereskedelmi jog területén kívül
131-133
      A kereskedelmi jog és a common law viszonyának alakulása-Lord Mansfield hatása e folyamatra
133-138
   A gyakorlatias angol jogászképzés kialakulása az Inns of Court falai között
139-154
   Az angol bírósági szervezet és az angol bíró
155-216
      Az angol jog közjogi gyökerei
155
      Az angol bírósági szervezet
155-163
         Az alsóbb szintű bíróságok
156-158
         Felsőbb szintű bíróságok a Supreme Court of Judicature keretei között
158-160
         A legfelsőbb bíróságok
161-162
         A „kvázi-bíróságok”
162-163
      A választottbíráskodás
163-165
      Az angol bíró
165-200
         Az angol igazságszolgáltatás koncentralizálása
165-166
         Az ügyészség hiánya és az ítéletek végrehajtásának fontossága
166
         Az újkori angol bíró
166-168
         A XX. századi angol bíró: Lord Denning
168-175
         Lord Denning törekvése a common law szerződési jogának fejlesztésére
175-200
            Lord Denning ítélkezése a szerződéskötéssel kapcsolatban
176
            A szerződés létrejötte és a telex
176-178
            Az ajánlattétel és az ajánlatelfogadás rugalmas értelmezése
178-180
            A szerződési blanketták „harca” („battle of forms”)
180-181
            A „promissory estoppel” és a „consideration”
181-187
            A szerződés dogmatikai integritása és a szerződő felek perbeli legitimációja („privity of contract”)
188-192
            A felelősséget korlátozó, illetve kizáró szerződési klauzulák („exemption clauses”)
192-200
      Az angol Legfelsőbb Bíróság felállításáról és a lordkancellár szerepének változásáról a 2005. évi alkotmányos reformtörvény tükrében
200-215
         A Lordok Háza és a lordkancellár sajátos helyzete
201-207
            A Lordok Háza
203-206
            A lordkancellár
206-207
         A reformok szükségességéről és a kormányzati lépésekről
208-215
            A 2005. évi alkotmányos reformtörvény
212-215
               A Legfelsőbb Bíróság felállításáról
212-214
               A lordkancellár szerepének változásáról
214
               Az Igazságügyi Minisztérium felállításáról
214
               A bírók kinevezéséről
215
   A precedensek alkalmazásának technikái és néhány fontos precedens
216-240
      A precedensjog alapintézményei
216-240
         A „stare decisis” elve
217-218
         Ratio decidendi és obiter dictum
218-221
         Distinguishing (megkülönböztetés) és overruling (megváltoztatás)
221-222
         Néhány jelentős precedens
222-235
         Hadley v. Baxendale (1854)
222-235
         A koronázási esetek („coronation cases”) - Krell v. Henry (1903)
236-237
         Donoghue v. Stevenson (1932)
237-240
   Az egyetemek és a jogtudomány
241-291
      Az egyetemek szerepe
241-249
         Színre lépnek az egyetemek
242-246
         Jogi felsőoktatás napjainkban
246-249
            Jogi egyetemi képzés
247
            Nem jogi diplomások
247-248
            Szakmai oktatás
248
            Szakmai gyakorlat
249
      Az angol jogtudomány
249-291
         Az angol jogirodalom kialakulása (Glanvill és Bracton)
249-252
         Formulárék (formularies)
252
         Az évkönyvek (Year Books)
252-255
         Az esetgyüjtemények (Reports of Cases)
255-256
         Az elméleti jogirodalom (treatises)
256-260
         William Blackstone és a „Commentaries” jelentősége
260-268
         Jeremy Bentham, „a korszellem hangja”
268-276
            A csodagyerek Bentham és a család
269-270
            Bentham munkássága
271-272
            „A lehető legtöbb ember legnagyobb fokú boldogsága”
272-273
            Bentham és a kodifikáció
274-275
            Bentham szellemi hagyatéka
275-276
         John Austin: egy teljesen meg nem élt élet, egy befejezetlen jogbölcselet
276-288
            Austin élete
276-278
            Austin jogbölcselete
279-288
         Henry James Sumner Maine és szerződési jogi státuselmélete
288-291
   Anglia és a Common Law kapcsolata a római joggal és a kontinentális jogszemlélettel
292-301
   Az állami immunitás problémája az angol jogban
302-321
      Ami a konzervativizmus kérge alatt van
302-307
      Petition of right
307
      Act of state
307-309
      Az „Amphitrite”-protézis
309-310
      A közigazgatási szerződés hiánya és a „government contract” gyakorlata
310-315
      Law of torts: abszolút immunitás 1948-ig
315-316
      Crown Proceedings
316-318
      Nemzetközi magánjog: évszázados oda-vissza
318-321
   A külföldi jog alkalmazása angliában
322-331
Skócia joga
333-373
   A skót jog („Scots law”) jellege
335-337
   Kelták és szászok - a „sötét korszak”
338-339
   A skót jog kialakulása
340-345
      A kelta szokásjogi gyökerek sorsa
340
      Az angol jog korai hatásai
341-343
      A kánonjogi hatások
343-345
   A reneszánsz és a reformáció kora
346-349
      A Court of Session
346-347
      A reformáció hatása
347-348
      A római jog szerepe
348-349
      A törvényhozás
349
   A jogtudomány
350-356
      A kezdeti lépések
350
      „Institutions” és „practicks”
350-351
      Stair
351-352
      Az alkotmányos alapok kialakulása és a jogtudomány
353-355
      A skót jogtudomány virágzása a XVIII. században
355-356
   A „modern” skót jog
357-367
      A két új keletű tendencia
358-363
         Normaözön: a törvényi jog térhódítása
359-360
         Az angol jog ismét erősödő befolyása
360-363
      A függetlenségre törekvés sikerei
363-367
   A skót jog napjainkban
368-373
      A bírósági szervezet
369-372
      A jogforrások rendszere
372-373
A könyvben gyakrabban hivatkozott művek jegyzéke
374-388
Kolofon
Hátsó borító