Polgári jogi fejlődés az angol és a skót jogban
Szerző:
Kecskés László Cím: Polgári jogi fejlődés az angol és a skót jogban
Megjelenési adatok: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. | ISBN: 978-963-258-131-6

Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Polgári jog, Igazságszolgáltatás, Bírósági szervezet, Kelták, Anglia joga, Skócia joga, Középkori angol Jogfejlődés, Skót jog, Kodifikáció, Angol jogtörténet, Szászok
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Polgári jog, Igazságszolgáltatás, Bírósági szervezet, Kelták, Anglia joga, Skócia joga, Középkori angol Jogfejlődés, Skót jog, Kodifikáció, Angol jogtörténet, Szászok
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-8
Előszó
11
Anglia joga
13-331
Common law, angol jog
15-25
A common law különlegességének okairól
17-18
Az angol jog híres prológusa - a folyamatosság kultusza
18-20
Az angol jog szerkezetéről
20-25
Az angol jogtörténet korai szakasza: az angolszász időszak az 1066. évi normann hódításig
26-37
Kelták, rómaiak, dánok és angolszászok
26-31
Anglia angolszász egyesítése
31-32
A társadalom strukturálódása és a közigazgatás
32-35
A korai, angolszász igazságszolgáltatás kialakulása (Hundred Courts, County Courts, földesúri és egyházi bíróságok)
35-37
A középkori angol jogfeljlődés történeti háttere (1066-1485)
38-68
A normann és a francia dinasztia (1066-1399)
38
A normann dinasztia, avagy az anglonormann évszázad (1066-1154)
39-51
Francia dinasztia Anglia trónján (1154-1399)
51-53
A Magna Carta (Magna Charta Libertatum)
53-60
Az angol rendi monarchia kialakulása - a Magna Carta után
60-63
Anglia a XIV-XV. században
63-65
Központosított állam a Tudorok korában
65-68
Az igazságszolgáltatás kialakítása
69-72
A Common Law és az angol jog processzuális (eljárásjogias) szemléletének kialakulása
73-85
A Statue Law kialakulása és a kodifikáció jelensége angliában
86-94
Az angol törvényhozás korai szakasza
86-87
A kodifikáció az angol jogfejlődésben
87-92
A Law Commission
92-94
Az Equity
95-115
Az equity kialakulása és fejlődéstörténete
95-103
Az equity-bíráskodás által kifejlesztett jogintézmények: trust, injunction, specific performance, part performance, proprietary estoppel
103-110
Az equity meghatározása és alapelvei
111-115
Anglia gazdaság- és társadalomtörténete a XVIII-XIX. században
116-123
Kereskedelem, gyarmatosítás, kereskedelmi társaságok
119-123
A jogalkotás társadalmi meghatározottsága a XIX. századi angliában
124-128
A kereskedelmi jog megjelenése és beépülése a Common Law-ba
129-138
A skót Lord Mansfield: a kereskedelmi jog és a common law egységesítője
129-131
Lord Mansfield munkássága a kereskedelmi jog területén kívül
131-133
A kereskedelmi jog és a common law viszonyának alakulása-Lord Mansfield hatása e folyamatra
133-138
A gyakorlatias angol jogászképzés kialakulása az Inns of Court falai között
139-154
Az angol bírósági szervezet és az angol bíró
155-216
Az angol jog közjogi gyökerei
155
Az angol bírósági szervezet
155-163
Az alsóbb szintű bíróságok
156-158
Felsőbb szintű bíróságok a Supreme Court of Judicature keretei között
158-160
A legfelsőbb bíróságok
161-162
A „kvázi-bíróságok”
162-163
A választottbíráskodás
163-165
Az angol bíró
165-200
Az angol igazságszolgáltatás koncentralizálása
165-166
Az ügyészség hiánya és az ítéletek végrehajtásának fontossága
166
Az újkori angol bíró
166-168
A XX. századi angol bíró: Lord Denning
168-175
Lord Denning törekvése a common law szerződési jogának fejlesztésére
175-200
Lord Denning ítélkezése a szerződéskötéssel kapcsolatban
176
A szerződés létrejötte és a telex
176-178
Az ajánlattétel és az ajánlatelfogadás rugalmas értelmezése
178-180
A szerződési blanketták „harca” („battle of forms”)
180-181
A „promissory estoppel” és a „consideration”
181-187
A szerződés dogmatikai integritása és a szerződő felek perbeli legitimációja („privity of contract”)
188-192
A felelősséget korlátozó, illetve kizáró szerződési klauzulák („exemption clauses”)
192-200
Az angol Legfelsőbb Bíróság felállításáról és a lordkancellár szerepének változásáról a 2005. évi alkotmányos reformtörvény tükrében
200-215
A Lordok Háza és a lordkancellár sajátos helyzete
201-207
A Lordok Háza
203-206
A lordkancellár
206-207
A reformok szükségességéről és a kormányzati lépésekről
208-215
A 2005. évi alkotmányos reformtörvény
212-215
A Legfelsőbb Bíróság felállításáról
212-214
A lordkancellár szerepének változásáról
214
Az Igazságügyi Minisztérium felállításáról
214
A bírók kinevezéséről
215
A precedensek alkalmazásának technikái és néhány fontos precedens
216-240
A precedensjog alapintézményei
216-240
A „stare decisis” elve
217-218
Ratio decidendi és obiter dictum
218-221
Distinguishing (megkülönböztetés) és overruling (megváltoztatás)
221-222
Néhány jelentős precedens
222-235
Hadley v. Baxendale (1854)
222-235
A koronázási esetek („coronation cases”) - Krell v. Henry (1903)
236-237
Donoghue v. Stevenson (1932)
237-240
Az egyetemek és a jogtudomány
241-291
Az egyetemek szerepe
241-249
Színre lépnek az egyetemek
242-246
Jogi felsőoktatás napjainkban
246-249
Jogi egyetemi képzés
247
Nem jogi diplomások
247-248
Szakmai oktatás
248
Szakmai gyakorlat
249
Az angol jogtudomány
249-291
Az angol jogirodalom kialakulása (Glanvill és Bracton)
249-252
Formulárék (formularies)
252
Az évkönyvek (Year Books)
252-255
Az esetgyüjtemények (Reports of Cases)
255-256
Az elméleti jogirodalom (treatises)
256-260
William Blackstone és a „Commentaries” jelentősége
260-268
Jeremy Bentham, „a korszellem hangja”
268-276
A csodagyerek Bentham és a család
269-270
Bentham munkássága
271-272
„A lehető legtöbb ember legnagyobb fokú boldogsága”
272-273
Bentham és a kodifikáció
274-275
Bentham szellemi hagyatéka
275-276
John Austin: egy teljesen meg nem élt élet, egy befejezetlen jogbölcselet
276-288
Austin élete
276-278
Austin jogbölcselete
279-288
Henry James Sumner Maine és szerződési jogi státuselmélete
288-291
Anglia és a Common Law kapcsolata a római joggal és a kontinentális jogszemlélettel
292-301
Az állami immunitás problémája az angol jogban
302-321
Ami a konzervativizmus kérge alatt van
302-307
Petition of right
307
Act of state
307-309
Az „Amphitrite”-protézis
309-310
A közigazgatási szerződés hiánya és a „government contract” gyakorlata
310-315
Law of torts: abszolút immunitás 1948-ig
315-316
Crown Proceedings
316-318
Nemzetközi magánjog: évszázados oda-vissza
318-321
A külföldi jog alkalmazása angliában
322-331
Skócia joga
333-373
A skót jog („Scots law”) jellege
335-337
Kelták és szászok - a „sötét korszak”
338-339
A skót jog kialakulása
340-345
A kelta szokásjogi gyökerek sorsa
340
Az angol jog korai hatásai
341-343
A kánonjogi hatások
343-345
A reneszánsz és a reformáció kora
346-349
A Court of Session
346-347
A reformáció hatása
347-348
A római jog szerepe
348-349
A törvényhozás
349
A jogtudomány
350-356
A kezdeti lépések
350
„Institutions” és „practicks”
350-351
Stair
351-352
Az alkotmányos alapok kialakulása és a jogtudomány
353-355
A skót jogtudomány virágzása a XVIII. században
355-356
A „modern” skót jog
357-367
A két új keletű tendencia
358-363
Normaözön: a törvényi jog térhódítása
359-360
Az angol jog ismét erősödő befolyása
360-363
A függetlenségre törekvés sikerei
363-367
A skót jog napjainkban
368-373
A bírósági szervezet
369-372
A jogforrások rendszere
372-373
A könyvben gyakrabban hivatkozott művek jegyzéke
374-388
Kolofon
Hátsó borító