Általános környezetvédelem corvina logo

Szerző: Kerényi Attila
Cím: Általános környezetvédelem
Alcím: Globális gondok, lehetséges megoldások
Megjelenési adatok: Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1998. | ISBN: 963-697-188-9

coverimage A Nemzeti alaptanterv 1995. januárjában elkészült tervezete kellő hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre. Ez mind a gyakorló pedagógusokra, mind pedig a pedagógusképzést végző felsőoktatási intézményekre nagy feladatot hárít. Elsősorban az ő munkájukat kívánom segíteni ezzel a könyvvel, de a Bevezetésben megfogalmazandó egyéb okok miatt - reményeim szerint - munkánk szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat. Alapvető célom az volt, hogy bemutassam azokat a fontosabb folyamatokat, amelyek a társadalom és környezete közötti konfliktusokhoz vezettek, valamint azokat az elveket, módszereket, próbálkozásokat, amelyekkel e konfliktusok megoldhatók. Nagyon valószínű, hogy e folyamatok és elvek nem változnak túl gyorsan, így a könyv sokáig megtartja aktualitását még akkor is, ha a folyamatokat illusztráló példák újakkal bővülhetnek. Örömömre szolgált, hogy neves szerzőtársaim (Szász Tibor közgazdász, Bándi Gyula jogász, Borda Jenő vegyész) vállalták egy-egy speciális fejezet megírását, s így a könyv tematikája az eredeti elképzelésem szerint alakulhatott. Közreműködésüket ezúton is köszönöm. A kézirat elkészítésében - szerzőtársaimon kívül - többen segítettek. Köszönetét mondok Próbáld Ferenc egyetemi tanárnak, aki rendkívül alapos lektori véleményével, számos hasznos javaslatával a megszokottnál sokkal nagyobb mértékben járult hozzá a kézirat végleges formába öntéséhez. Hálával tartozom feleségemnek, aki nemcsak a hátteret biztosította munkámhoz, hanem maga is tevékenyen részt vett a kézirat hibáinak „gyomlálásában”. Megköszönöm Sári Katalin adminisztrátor munkáját is, aki a terjedelmes anyag gépelését végezte. | A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás és a természetvédelem témaköreiben örvendetesen sok könyv jelent meg magyar nyelven az elmúlt tíz-tizenöt év során. Ezek egy része idegen nyelvről fordított mű, más része magyar szerzők önálló alkotása. Tartalmukban változatosak, egymástól sokszor nagyon eltérők - még akkor is, ha címükben közel állnak egymáshoz. Ez részben az említett témakörök fogalmi rendszerének kialakulatlanságából fakad, másrészt a rendkívül széles skálát felölelő környezeti témakör sokszínűségét tükrözi.
Kategóriák: Környezetvédelem
Tárgyszavak: Környezetvédelem, Természetvédelem
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
TARTALOMJEGYZÉK
3-6
Előszó
7
Bevezetés
8
1. A Föld mint egységes rendszer
9-30
   1.1. A rendszerek ismérvei és fontosabb típusai
9-11
   1.2. A környezeti rendszerek tulajdonságai
11-13
   1.3. A modellek, modellalkotás
13-15
   1.4. A szellemi (gondolati) és anyagi rendszerek kapcsolata
15
   1.5. Földi rendszerek és kapcsolataik
15-21
      1.5.1. Az élettelen földi rendszer
15-17
      1.5.2. Az élő földi rendszer
17-19
      1.5.3. A „társadalmasított” földi rendszer
19-21
   1.6. Anyag-és energiaciklusok
21-30
      1.6.1. Karbon-ciklus
23-25
      1.6.2. Oxigén-ciklus
25-26
      1.6.3. Víz (hidrogén)-ciklus
26-28
      1.6.4. Nitrogén-ciklus
28-30
      1.6.5. Az anyag-és energiaciklusok vizsgálatának néhány konklúziója
30
2. A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben
31-46
   2.1. Ember és környezete a fémek használatának kezdetéig
31-34
   2.2. A fémek használatának kezdetétől a történelmi középkorig
34-37
   2.3. A történelmi középkortól a 20. századig
37-41
   2.4. A 20. század
41-44
   2.5. A környezeti alapprobléma
44-46
3. A környezetvédelem mint a környezeti alapprobléma megoldására szer-veződött cselekvési rendszer
47-66
   3.1. A környezetvédelem fogalma
47-49
   3.2. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és másalapfogalmak viszonya
49-55
   3.3. A tudományok szerepe a környezetvédelemben
55-66
      3.3.1. Az ökológia és a fontosabb ökológiai fogalmak
58-59
      3.3.2. A földtudományok és a földrajzi környezet
59-61
      3.3.3. A kémia, biológia, orvostudományok
62
      3.3.4. A fizika és a műszaki tudományok
63
      3.3.5. Matematika, számítástechnika
63-64
      3.3.6. Agrártudományok
64-65
      3.3.7. Közgazdaságtan és jogtudomány
65
      3.3.8. Politikatudomány, szociológia, demográfia
65-66
      3.3.9. Neveléstudomány (pedagógia)
66
4. A környezeti alapprobléma feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek
67-192
   4.1. Népesedés és környezet
67-103
      4.1.1. A népesség növekedése a Földön a 21. század végéig
67-75
      4.1.2. A népesedési folyamatok területi különbségei és ezek kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltartóképessége
76-81
      4.1.3. Az urbanizáció környezetre és emberre gyakorolt hatása
81-94
      4.1.4. A város mint rendszer és mint ökológiai rendszer
94-96
      4.1.5. Környezeti stressz index és a Green Cities Index
96-97
      4.1.6. Teendők a jövőben (A népesedéssel, urbanizációval kapcsolatos problé-mák megoldásának útjai)
97-103
   4.2. A termelés hatása a környezetre és az emberre
103-177
      4.2.1. Bányászat és fémfeldolgozás
103-116
         4.2.1.1. Környezeti károk
103-109
         4.2.1.2. Megoldási lehetőségek
109-113
         4.2.1.3. Az érckészletek várható élettartama
113-116
      4.2.2. Az energiaipar és a közlekedés
116-148
         4.2.2.1. Energiaforrások
116-118
         4.2.2.2. A fosszilis tüzelőanyagok hatása a környezetre és az emberre
118-120
         4.2.2.3. A nukleáris energiatermelés hatása a környezetre és az emberre
120-128
            a) A nukleáris fűtőanyagciklus potenciális veszélyei
122-125
            b) A nukleáris balesetek valószínűsége és környezeti hatásai
125-128
         4.2.2.4. A megújuló energiaforrások hatása a környezetre és az emberre
128-133
         4.2.2.5. A környezetkímélő energiatermelés és -fogyasztás a környezetvédelemkulcskérdése
133-148
            a) A környezetkímélő energiatermelés lehetséges módjai
134-141
            b) Az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei és az energiaigé-nyek mérséklése
141-143
            c) A közlekedés energiafelhasználásnak csökkentési lehetőségei
143-147
            d) Az emberiség energiaigényének jövőbeli alakulása
147-148
      4.2.3. A vegyipar (Borda Jenő)
148-152
      4.2.4. Mezőgazdaság és környezet
152-176
         4.2.4.1. A mezőgazdaság és környezeti kapcsolatainak sajátosságai
152-154
         4.2.4.2. A talajművelés környezeti hatásai
155-156
         4.2.4.3. A műtrágyázás környezeti hatásai
156-164
         4.2.4.4. A növényvédő szerek (peszticidek) főbb környezeti hatásai
164-165
         4.2.4.5. Néhány egyéb mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásai
165-166
         4.2.4.6. A mezőgazdasági termelési rendszerek alaptípusai és a környezet
166-170
         4.2.4.7. Újra szennyezés nélküli mezőgazdaság?
170-176
      4.2.5. A termelési folyamatok környezeti hatásainak intenzitása
176-177
   4.3. A fogyasztás hatása a környezetre
178-192
      4.3.1. A lakossági fogyasztás növekedésének jellemzői
178
      4.3.2. A háztartások hulladékai és szennyező anyagai
178-179
      4.3.3. A háztartási hulladék és szennyvíz kezelése
179-183
      4.3.4. A rekreáció hatása a környezetre
183-192
         4.3.4.1. Turizmus és környezet
184-188
         4.3.4.2. A fenntartható turizmus elvei
189-191
         4.3.4.3. A sport hatásai a környezetre
191-192
5. A környezetre káros folyamatoknak, a károsítás formáinak és az ellenükvaló védekezés módjainak rendszeres áttekintése
193-236
   5.1. Az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján
193-203
      5.1.1. Erdőirtások
193-198
      5.1.2. Túlhalászás
198-201
      5.1.3. Túl legeltetés
202
      5.1.4. Földhasználat-váltás
202
      5.1.5. Egyéb formák
202-203
   5.2. Az ember által létrehozott vagy felgyorsított káros környezeti folyamatok
203-211
      5.2.1. Talajerózió és defláció
203-207
      5.2.2. Sókiválás - másodlagos szikesedés
207-210
      5.2.3. Egyéb folyamatok
210-211
   5.3. A környezetszennyezés
211-229
      5.3.1. A szennyeződés fogalma
211-212
      5.3.2. A szennyezők rendszerezése
212-215
      5.3.3. A környezetszennyezés hatósugara
216-217
      5.3.4. A szennyeződések terjedésének néhány szabályszerűsége
217-222
      5.3.5. Az ember és az élővilág érzékenysége a szennyeződésekre
223-225
      5.3.6. Az egészségügyi határért, kérdése. A „maximális szennyező” törvénye
225-227
      5.3.7. A természeti környezet, a táj és az épített környezet érzékenysége a szeny-nyeződésekre
227-228
      5.3.8. Az emissziók csökkentésének módjai
228-229
   5.4. A hulladékok
230-236
      5.4.1. Alapfogalmak és a hulladékok rendszerezése
230-232
      5.4.2. A hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása
232-234
      5.4.3. A hulladékok exportja és importja
234-236
6. A földi rendszer állapota:módosult működésének jelei
237-270
   6.1. Globális klímaváltozás
237-255
      6.1.1. Az üvegházhatású gázok gyarapodása a légkörben
237-240
      6.1.2. A földfelszíni légréteg hőmérsékletének növekedése
240-241
      6.1.3. Antropogén vagy természetes klímaváltozás?
241-249
      6.1.4. A sivatagosodás (desertification)
249-255
         6.1.4.1. A sivatagosodás fogalma és földrajzi elterjedése
249-251
         6.1.4.2. A sivatagosodás okai
251-253
         6.1.4.3. A sivatagosodás megakadályozásának lehetőségei
253-255
   6.2. Az ózonpajzs elvékonyodása
255-259
   6.3. Elsavasodó környezet
259-265
   6.4. A világóceán szennyezettsége
265-268
   6.5. A bioszféra állapota: a génkészlet pusztulása, génerózió
268-270
7. A környezetvédelem alapelvei
271-281
   7.1. Az egzakt megismerés elve - Környezeti monitoring
271-272
   7.2. Az élet tiszteletének és védelmének elve
272-273
   7.3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve
273
   7.4. A visszaforgatás (recycling) elve
274
   7.5. A takarékosság elve
274-275
   7.6. Az elővigyázatosság elve
275
   7.7. Az alkalmazkodás elve
275
   7.8. A harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve
275-276
   7.9. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve
276
   7.10. Az állami felelősség-és kötelezettségvállalás elve
276-277
   7.11. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve
277
   7.12. Az együttműködés elve
277-278
   7.13. A nemzetközi együttműködés elve
278
   7.14. Az életminőség javításának elve
278-279
   7.15. A távlati gondolkodás elve
279
   7.16. Az információk szabad áramlásának elve
279-280
   7.17. A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelé-sének elve
280-281
8. A környezetvédelmi szabályozás
283-334
   8.1. A környezetvédelmi szabályozás céljai (Szász Tibor)
284-285
   8.2. A környezetvédelmi szabályozás módszerei (Szász Tibor)
285-303
      8.2.1. A közvetlen törvényi szabályozás
285-287
      8.2.2. Közvetlen piackonform gazdasági szabályozás
288-301
         8.2.2.1. Adójellegű szabályozás a környezetvédelemben
288-294
            a) A környezetvédelmi adók definíciója és osztályozása
288-290
            b) Az adómegoldásokon alapuló szabályozás funkciói
290-293
            c) Az adómegoldások előnyei és hátrányai
293-294
         8.2.2.2. Piaci módszerek a környezetvédelmi szabályozásban
294-298
            a) A szennyezési jogok piaca
294-295
            b) A szennyezési jogok modellje
295-298
         8.2.2.3. A közvetlen törvényi és a piaci szabályozás összekapcsolása a környezet-védelemben. (Regionalizálás)
298-301
            a) „Emissions Trading” rendszer
298-300
            b) A rugalmas kompenzációs szabályozás
300-301
      8.2.3. Egyéb szabályozó eszközök
301-303
         8.2.3.1. A kizárólagos tulajdonjogok
301
         8.2.3.2. A jótállási kötelezettség
301-302
         8.2.3.3. Megállapodások
302
         8.2.3.4. Adókedvezmények, szubvenciók
302-303
         8.2.3.5. Környezetvédelmi informálás és tanácsadás
303
         8.2.3.6. Környezetvédelmi emblémák, megkülönböztetések
303
   8.3. A kömyezetszabályozó eszközök ki/megválasztásának szempontjai(Szász Tibor)
304-307
      8.3.1. A kömyezetszabályozó eszközök vizsgálatának ökológiai kritériumai
304-305
      8.3.2. A kömyezetszabályozó eszközök gazdaságpolitikai összeférhetőségénekvizsgálata
305
      8.3.3. A kömyezetszabályozó eszközök gazdasági-környezeti hatékonysága
305-306
      8.3.4. A kömyezetszabályozó eszközök értékelése a jogi-intézményi alkalmaz-hatóság és a társadalmi-politikai megvalósíthatóság kritériumai szerint .
306-307
   8.4. A környezetvédelem jogi szabályozása (Bándi Gyula)
307-328
      8.4.1. A környezetvédelem kortárs szabályozása
307-308
      8.4.2. A környezethez való jog
308-309
      8.4.3. Az egyes jogterületek szerepe a környezetvédelemben
309-320
         8.4.3.1. A közvetlen megelőzést szolgáló közigazgatási eszközök (KHV)
310-313
         8.4.3.2. Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés
313-315
         8.4.3.3. Közigazgatási jogi szankciók
315-316
         8.4.3.4. A polgári jog lehetőségei
316-319
         8.4.3.5. Büntetőjog
319-320
      8.4.4. Nemzetközi környezetvédelmi jog
320-328
         8.4.4.1. A nemzetközi környezetvédelmi jog története és szabályozási rendszere
320-321
         8.4.4.2. A nemzetközi szervezetek
322-324
         8.4.4.3. Az Európai Unió (korábban: Európai Közösség) környezetvédelmi joga
324-328
   8.5. A tudatformálás szerepe a környezetvédelmi szabályozásban
328-334
Függelék
335-343
Irodalom
344-362
Kislexikon
363-368
Név- és tárgymutató
369-381
Global Problems - Possible Solutions (General Questions of the Environ-mental Protection) Summary
382-383
Kolofon
Hátsó borító