Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatóság történetéhez corvina logo

Szerző: Kérészy Zoltán
Cím: Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatóság történetéhez
Megjelenési adatok: Benkő Gyula, Budapest, 1916.

coverimage Ezen közigazgatástörténeti tanulmány közrebocsátása alkalmából hálás köszönetét kell mondanom azon levéltári tisztviselő uraknak (különösen Dr. Eckhart Ferenc cs. és kir. allevéltárnok úrnak), kik a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium s az ausztriai cs. kir. belügyminisztérium levéltárában, a házi, udvari és állami levéltárban, valamint a m. kir. országos levéltárban végzett kutatásaimat lehetővé tenni szívesek voltak; úgyszintén Dr. Hodinka Antal barátomnak s kartársamnak, aki gazdag történeti s diplomatikai tudásával munkálkodásom folyamán mindenkor készségesen támogatott. | A magyar állam központi igazgatása a mohácsi vész óta és az ossz-birodalmi eszme (Gesammtstaatsidee). A dikaszteriális kormány szervezet tanulmányozásának fontossága alkotmánytörténeti szempontból. A magyar kamara (Camera Hungarica) felállítása Budán (1528), majd Pozsonyban (1531). Az 1528 január 8-án kibocsátott magyar kamarai utasítás és az azt kiegészítő kamaraelnöki instrukció. A magyar kamara jogi állása ezen utasítások s törvényeink értelmében. A mohácsi vész után felállított s a felelős minisztérium szervezéséig (1848:3. t-cikk) működött magyar központi kormányhatóságok (magyar tanács, — 1723 óta helytartótanács, magyar kancellária s magyar kamara) szervezetének s hatáskörének fejlődése és az ausztriai örökös tartományok központi hatóságaihoz való viszonya még nálunk alapos forrástanulmányon nyugvó tudományos vizsgálódás tárgyává nem tétetett. Pedig mindezek a kérdések nemcsak jogtörténeti érdekűek, hanem a birodalmi centralizáció s a magyar állam kormányzati önállósága körül folyt és újabban — főleg Tezner Frigyes dolgozatai következtében — aktuálissá lett közjogpublicistikai viták tekintetéből is nagyjelentőségűek. Tezner több dolgozatában, főleg oly nagy feltűnést keltett Dér österreichische Kaisertitel, das ungarische Staatsrecht und die ungarische Publizistik*, »Der Kaiser*, Die landesfiirstliche Verwaltungsrechtspflege in Österreich, »Res Hungaricae* című műveiben, nemkülönben legújabban »Das standisch-monarchische Staatsrecht und die österreichische Oesarnt- oder Landerstaatsidee* címen közrebocsátott tanulmányában1 — még Lustkandlénál is élesebb hangot használva — száll síkra a birodalmi centralizáció mellett s vitatja...
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Közigazgatástörténet, Pénzügy, Államháztartás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
[Szerző gondolata]
[4]
I. A magyar állam központi igazgatása a mohácsi vész óta és az összbirodalmi eszme (Gesammtstaatsidee)
[5]-46
II. A magyar kamara részére 1548. dec. 12-én kibocsátott részletes utasítás, különös tekintettel e kamarának az udvari kamarához való viszonyára
46-97
III. A magyarországi kamarák szervezete és hatásköre
97-109
IV. A kamarai pénzügyigazgatásra vonatkozó fontosabb törvényhozási és királyi intézkedések 1608-tól 1741-ig
110-159
Függelék
[161]-201
   I. A magyar kamara számára kiadott legrégibb utasítás (1528. jan. 8.)
[161]-169
   II.Pempflinger István kamarai elnök, Sybrik Oswald, Serényi Ferenc és Pichler Farkas kamarai tanácsosoknak a királyi jövedelmek kezelésével való megbízatása és hatáskörük megjelölése tárgyában kelt királyi leirat (1531. júl. 21.)
169-172
   III. A magyar kamara részére 1548. dec. 12-én kibocsátott utasítás
172-183
   IV. A magyar kamara részére 1720. május 16-án kiadott utasítás
184-201
Tartalom
[203]
Hátsó borító