Építészeti fotogrammetria
Szerző: Kis Papp LászlóCím: Építészeti fotogrammetria
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. | ISBN: 963-10-3756-8
Amikor a műemlék épületeket és a többi építészeti alkotásokat megnézzük, ritkán ötlik fel bennünk az a gondolat, hogy a megcsodált épület tartalmának és formájának összhangját egyrészt a tervezői fantázia, másrészt a geometriai törvényszerűségek egymásra találása teremti meg. A fantázia a tervező egyéni adottsága, amely ismereteiből, gyakorlatából adódik; a geometriai törvényszerűségek felhasználásához és tudatos alkalmazásához azonban pontos rajzokra, térképekre, helyszínrajzokra van szükség. A legpontosabb rajzolatot a vizsgált épületekről a fénykép adja, azonban nem mindegy az, hogy milyen ez a fénykép. Tónusosságán, beállításán kívül fontos követelmény, hogy a fényképről a méretek meghatározhatók legyenek. Ezt a követelményt fotogrammetriai módszerrel elégíthetjük ki. Az építészeti felmérések alaprajzai, metszetei és homlokzati rajzai tájékoztatást adnak a vizsgált épület kiterjedéséről és formájáról, a részletek arányairól, a felületek elhelyezkedéséről, valamint az idővel bekövetkező deformációkról, ill. a tervezők által létrehozott változásokról. Ezek a felmérések fontosak
— a művészettörténészeknek az építészeti módszerek tanulmányozásához és a formák, a részletek, valamint a homlokzatok időrendi és stílusfejlődési tanulmányozásához; — az építészeknek a műemlék védelmét célzó építészeti tanulmányok készítésére, az esetleges épületmozgások meghatározására;
— archiválási célból a fotogrammetriai felvételek lehetővé teszik az eredeti állapot visszaállítását esetleges természeti katasztrófa, vagy háború okozta részleges vagy teljes rongálódás esetén. Az utóbbi, legmodernebb építészeti tendenciákat nem tekintve, a lakóés középületek — beleértve a műemlékeket is általában függőleges síkú homlokzatokkal épülnek, ill. épültek. így adódik, hogy a homlokzatok legcélszerűbb felvételi módja a vízszintes kamaratengelyű, földi fotogrammetriai eljárás. A fotogrammetria feladata kettős: egyrészt el kell készíteni a fotogrammetriai felvételeket, másrészt a mérőképeket
méréstechnikailag ki kell értékelni.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
5-7
Bevezetés
9-10
1. Az épületábrázolás történeti áttekintése
11-37
2. A fotogrammetria alapfogalmai
38-44
3. A sztereoszkópikus látás és mérés
45-83
4. A földi fotogrammetria felvevőkészülékei és a felvételkészítés módszerei
54-83
5. A földi fotogrammetriai felvételek feldolgozása
84-101
6. A légi fotogrammetria műszerei és módszerei
102-116
7. Fotogrammetriai felvételi eljárások az építménymérésekben
117-163
8. A termovízió alkalmazása a műemlék építmények feltárásánál
164-167
9. A műemlékek és művészeti értékek nyilványtartása
168-170
Irodalom
171-172