Munkajog

A munkajog napjainkban lényeges változáson megy keresztül. A tradicionális munkajog képlete megtörni látszik, új foglalkoztatási módszerek jelennek meg, amelyek a munkajog klasszikus jogintézményeinek eddigi jelentését kérdőjelezik meg. A digitális platformok általi foglalkoztatás egyre elterjedtebb az egész világon. A jogalkotás és a jogalkalmazás megközelítése sem egységes, több országban tiltják ezt a módszert, másutt engedélyezik, és utóbbi esetben a minősítés eredményeképpen valamilyen módon a munkajog keretei között helyezik el. Ez a megközelítés azért is nehéz, mert ebben a kontextusban újra kell értelmezni mind a munkáltató, mind a munkavállaló fogalmát. A munkajog eredeti rendeltetése szerint úgynevezett védelmi jellegű jogág, amennyiben a munkáltatónak alárendelt egyéni munkavállaló érdekeit helyezi előtérbe. A munkajog ugyanakkor szerződéses jogág, és mint ilyen, a magánjog része. A munkajog szociális töltése, szerkezete, benne a kollektív munkajog elemeivel sajátos tartalmat ad ennek a jogterületnek. Egyesek szociális jogként értelmezik, amelynek számos közjogi elemet kell tartalmaznia, amelyek jószerével kógens normákból állnak. Mások a munkajog szerződéses elemét domborítják ki, hangoztatva, hogy a munkajog eszközeit is a gazdasági fejlődés szolgálatába kell állítani. Kétségtelen, hogy megfigyelhető a munkajog bizonyos mértékű liberalizációja, amelyet tükröz a flexicurity kifejezés is. Látnunk kell azonban azt is, hogy az úgynevezett aktív munkaerőpiaci politikák nem minden esetben hozták meg a várt eredményt, és a legutóbbi gazdasági-pénzügyi válság idején is a rugalmas, illetve atipikus jogviszonyokban foglalkoztatottak kerültek elsőként kiszolgáltatott helyzetbe. Ez a tankönyv műfaja miatt sem vállalkozhat napjaink bonyolult munkajogi, foglalkoztatáspolitikai folyamatainak részletes bemutatására, illetve elemzésére. A tankönyv a munkajog alapintézményeit mutatja be, mindenütt utalva azonban az új jelenségekre. A könyv címe Munkajog, tárgya elsősorban a magyar munkajog, ugyanakkor megteszi a feltétlenül szükséges nemzetközi kitekintést is. Tankönyvünk nem előzmény nélküli. A szerzők közül többen publikáltak munkajogi tankönyvet, jegyzetet, továbbá feldolgozták a munkajog valamennyi intézményét. Ezen kívül a szerzők közül többen részt vettek a Munka törvénykönyve szakmai előkészítésében és a törvény különböző kommentárjainak megírásában. A tankönyv ezekre a munkákra támaszkodik. A tankönyv első része - Alapvetés - tartalmazza a munkajog legfontosabb fogalmait, napjaink munkajogának rendszerét, történeti fejlődését, majd a munkajog forrásait, a Munka törvénykönyve hatályát és a nemzetközi (kollíziós) munkajogi normákat. Ezt követően foglalkozik a munkajog alapelveivel és a munkajogi jognyilatkozatokkal. A második rész a munkaszerződés, illetve a munkajogviszony tanát tárgyalja, amelyet a nemzetközi irodalomban az úgynevezett individuális munkajognak neveznek. A tankönyv itt tárgyalja a munkajogviszony alanyait, a munkáltató személyében bekövetkező változás problematikáját. A munkajogviszony dinamikája (keletkezés, módosítás, megszűnés), valamint statikája (a munkajogviszony tartalma) is itt kapott helyet.