Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

Elmeolvasás corvina logo

Szerző: Kiss Szabolcs
Cím: Elmeolvasás
Sorozatcím: Szöveg és lélek, 1588-3310 ; 8.
Megjelenési adatok: Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005. | ISSN: 1588-3310 | ISBN: 963-9609-03-X

coverimage Jelen könyv a naiv tudatelmélet és az ezzel érintkező területeken végzett munkám összefoglalása. A megismerés-tudomány ezen témájával a ’90-es évek elején kezdtem el aktívan foglalkozni. Igen emlékezetesek számomra az évtized elején Gergely György által tartott házi szemináriumok. Szeretném köszönetemet kifejezni neki, aki PhD-ösztöndíjas éveim alatt a témavezetőm is volt. A könyv első változatának alapos olvasójaként sokat tett azért, hogy a végső változat a jelenlegi formát öltse. Köszönettel tartozom Pléh Csabának, aki gondos tartalmi és nyelvi megjegyzésekkel és tanácsokkal segített a könyv elkészítésében. Rendkívül hálás vagyok a Soros Alapítványnak, amiért egy tanévet az Oxfordi Egyetemen és egy szemesztert a Rutgers Egyetemen tölthettem. Oxfordi évemben sokat tanultam Paul Harristől, és maradandó hatást gyakoroltak rám Peter Bryant kiváló kognitív fejlődéslélektani előadásai. A Rutgers Egyetemről hálával tartozom Alan Leslie-nek, aki az élő szó erejével világította meg számomra elképzelését propozíció, reprezentáció és metareprezentáció kapcsolatáról. Posztgraduális éveimben számos kollegával kerültem kapcsolatba, akiknek szintén hálás vagyok. Bodor Péter, Csibra Gergely, Nádasdy Zoltán, Győri Miklós, Kónya Anikó és László János az évek során hozzájárultak ahhoz, hogy a könyv elkészülhessen. Köszönettel tartozom szüleimnek és bátyámnak, akik a könyv írása alatt folyamatosan támogattak és segítettek. Talán mondanom sem kell, hogy a könyv esetleges hibáiért vagy fogyatékosságaiért az említett személyek közül senki sem okolható. Ezekért a felelősség kizárólag engem terhel. (...) A megismerés-tudomány az elme működésének a kutatását tűzte ki célul. Ebben a jellegzetesen szakmaközi vállalkozásban a diszciplínákat átfogó közös érdeklődési terület az emberi, az állati és a gépi megismerés természetét, eredetét és funkcióját érinti. A megismerés-tudományi paradigma létét számos olyan átfogó kötet és tankönyv illusztrálja, amelyek megpróbálják a terület fő eredményeit bemutatni. A kognitív tudomány magyarországi térnyerését is számos kötet jelzi. Az elméhez vagy a lélekhez való hozzáállásnak azonban nem egyedüli vagy kizárólagos formája a tudományos megközelítés. Számos más hozzáállás létezik, amelyeket Bogdán (1997) különít el. A lélek működéséhez való hozzáállás egyik legfontosabb formája a naiv pszichológia (Heider, 1958/2003; Humphry, 1988; László, 1995). Naiv pszichológián azt a köznapi ismeretrendszert értjük, amely során egymás és saját magunk viselkedését mentális állapotok (mint pl. vágy, vélekedés, remény, gondolat stb.) tulajdonításával értelmezzük, magyararázzuk, előre jelezzük vagy éppen befolyásoljuk. Bogdán (1997:1) a naiv pszichológia részének tartja a naiv fenomenológiát, amely „a mentális élet fenomenális adataihoz való reflektálatlan és közvetlen hozzáférést szolgáltatja.” A naiv fenomenológiai ismeretek közé tartozik például az, hogy a fájdalom kellemetlen.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Pszichológia, Lélek, Tudatelmélet, Mentális állapot
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Copyright/impresszum
Címlap
Tartalom
5-6
Köszönetnyilvánítás
8
1. Bevezetés
9-20
   1.1. Különböző hozzáállások a lélekhez
9-10
   1.2. Naturalista tendenciák és a másik elme problémája a kognitív tudományban
10-11
   1.3. Naiv tudatelmélet és a mentális állapotok realitása
11-12
   1.4. Naiv tudatelmélet és funkcionalizmus
12-13
   1.5. Naiv tudatelmélet és intencionalitás
13-14
   1.6. A naiv tudatelméleti kutatások fellendülése a kognitív pszichológiában
14-15
   1.7. A naiv tudatelmélet természetével és elsajátításával kapcsolatos főbb kérdések
15-16
   1.8. A naiv tudatelmélet kutatásának területére kialakított saját elképzeléseim összefoglalása
16-18
   1.9. A naiv tudatelméleti kutatások története
18-20
   1.10. A hamisvélekedés-teszt
20
2. A naiv tudatelmélet elsajátítása és az autizmus
21-46
   2.1. A naiv tudatelmélet csecsemőkori előhírnökei
21-27
      2.1.1. A csecsemőkor iránti érdeklődés okai
21-22
      2.1.2. Arcfelismerés
22
      2.1.3. Hang és biológiai mozgás
23-24
      2.1.4. A csecsemő teleológiai hozzáállása
24-25
      2.1.5. Az internacionalitás megértése
26-27
   2.2. A naiv tudatelmélet összetevőinek fejlődése
27-39
      2.2.1. Metareprezentáció és a mintha-játék
28-30
      2.2.2. Moore paradoxona és a mintha-játék
30-32
      2.2.3. A percepció megértése
32-33
      2.2.4. A vágyak megértése
33-34
      2.2.5. A szándék megértése
34-35
      2.2.6. A hamis vélekedés megértése
35-36
      2.2.7. A tudás megértése
37-38
      2.2.8. A gondolkodás és a belső beszéd megértése
38-39
   2.3. Autizmus
39-46
      2.3.1. A szociális megismerés sérülése
42-44
      2.3.2. A végrehajtó funkciók sérülése
44-45
      2.3.3. A gyenge központi koherencia elmélete
45-46
3. A naiv tudatelmélet fejlődésének magyarázatára kialakított elméletek
47-73
   3.1. Az elméletelmélet
48-54
      3.1.1. A gyermek tudatelméletének főbb változásai
50-53
      3.1.2. Perner elképzelése a reprezentációs tudatelmélet kialakulásáról
53-54
   3.2. A szimulációelmélet
54-59
      3.2.1. Problémák a "mintha" vágyakkal és vélekedésekkel kapcsolatban a szimulációs mechanizmusban
56
      3.2.2. A szimulációs elképzelés és az elméletelmélet összevetése
57-59
   3.3. Innátizmus
59-63
      3.3.1. Chomsky hatása
59-61
      3.3.2. Fodor elmélete a gyermek tudatelméletéről
61-63
   3.4. A modularista felfogás
64-69
      3.4.1. A területspecificitás kérdése
64
      3.4.2. Területspecifikus korlátok
65-66
      3.4.3. A területspecificitás Elman és munkatársai (1996) művében
66-67
      3.4.4. Modularizmus a megismerés-tudományban
68
      3.4.5. Modularizmus a kognitív fejlődés és a naiv tudatelmélet magyarázatában
68-69
   3.5. A fejlődés mint modularizáció
69-72
      3.5.1. Reprezentációs szintek
70-71
      3.5.2. Williams-szindróma és modularizáció
71-72
   3.6. Szociális konstruktivizmus
72-73
4. A naiv tudatelmélet és a nyelvelsajátítás érintkezési pontjai
75-114
   4.1. Az argumentumszerkezetek elsajátítása és a naiv tudatelmélet
75-88
      4.1.1. A nyelvelsajátítás logikai problémája
75-76
      4.1.2. A Baker-paradoxon és összetevői
76-77
      4.1.3. Az argumentumszerkezet és ábrázolása
77-78
      4.1.4. Tematikus szerepek
78
      4.1.5. Az argumentumszerkezet-váltakozás
78-79
      4.1.6. A váltakozás ábrázolása
79-80
      4.1.7. A lexikai szabály ábrázolása
80
      4.1.8. A paradoxon feloldására tett korábbi javaslatok
80-81
      4.1.9. Pinker 1989-es elmélete a paradoxon feloldására
81-82
      4.1.10. Széles hatókörű lexikai szabályok
82
      4.1.11. Szűk hatókörű lexikai szabályok
82
      4.1.12. Az igék lexikai egysége
83
      4.1.13. A konceptuális reprezentáció grammatikailag releváns alrendszere
83
      4.1.14. Problémák a Pinker által javasolt megoldásban
84
      4.1.15. A psichológiai igék és az argumentumszerkezet
84-86
      4.1.16. Az átélő mint Ágens Schlesinger megközelítésében
86
      4.1.17. Pszichológiai igék és oktulajdonítás
87
      4.1.18. Az átélő szerep és az alternációk
87-88
   4.2. A mentális terminusok jelentésváltozásának problémája a kognitív fejlődésben
89-97
      4.2.1. Naiv tudatelmélet és fogalmi fejlődés
89-91
      4.2.2. Naiv tudatelmélet és nyelvelsajátítás
91-92
      4.2.3. A mentális terminusok jelentésváltozásának problémája a kognitív fejlődésben
92-97
   4.3. Relevanciaelmélet és metareprezentáció
97-106
      4.3.1. Az autista kommunikáció mint a relevanciaelmélet empirikus tesztje
98
      4.3.2. A "metareprezentáció" terminus különböző használatai
98-99
      4.3.3. Metareprezentáció és a kommunikáció korai formái
99-102
      4.3.4. A beszélő megbízhatósága és szavahihetősége
102-104
      4.3.5. A relevacia alapelvének gyermeki megértése
104-105
      4.3.6. Relevancia egy személy számára
105-106
   4.4. Kommunikatív cselekvés és gyermeki tudatelmélet
106-114
      4.4.1. Habermas univerzális pragmatikája és az ideális beszédhelyzet
106-112
      4.4.2. Az ideális beszédhelyzet naturalizálása
112-114
5. A naiv tudatelmélet evolúciós megközelítése
115-124
   5.1. Az evolúciós pszichológia térhódítása
116-117
   5.2. Az interpretáció evolúciós pszichológiai megközelítése Radu Bogdán művében
117-120
   5.3. A teleológiai fordulat
120-121
   5.4. A pszichobehaviorális fordulat
121
   5.5. A metareprezentációs fordulat
122-124
6. Dennett és Fodor vitája az elsajátítás szempontjából
125-131
   6.1. Az intencionalitás és nyelvi kifejezésének módja
125-127
   6.2. Fodor intencionális realizmusa
127
   6.3. Dennett instrumentalizmusa
127-131
7. Zárszó
133-135
Jegyzetek
136
Irodalom
137-155
Hátsó borító