Fenntartható Nyersanyag-gazdálkodási Hallgatói és Oktatói Tudományos Konferencia

(...) A szelektív hulladék feldolgozása Magyarországon a leggyakrabban kézi úton történik. A kutatás során két dolgot vizsgáltunk a válogatással kapcsolatban. Először a válogatókabinok kamerafelvételein vizsgáltuk meg a munkások által megfogott anyagok arányát. A vizsgálathoz 14 nap kamerafelvételét vettük alapul, melyet két válogatószalagon, két műszakban figyeltünk meg, műszakonként 3 időintervallumban. A megfigyelések alapján megállapítható, hogy a ledobónyílásokba és a zsákokba kerülő anyagok átlagos aránya 80% és 20% körül van, a két kabin és a két műszak között nincs nagy eltérés. A válogatók átlagosan 1 óra alatt közel 4000 megfogást végeznek, ami másodpercenként több mint egy megfogás. Az első 5 idősáv megfogás-számai hasonlóan alakultak, de a 6. idősáv megfogási száma rendszeresen kevesebb volt a többinél. Ezeknek 41%-át a PET palackok és 21%-át a vegyespapír, 14%-át az LDPE fólia, további 14 %-át a vegyes műanyag, az alumínium, az italos karton és a karton együtt adja a teljes megfogásoknak, a maradék 10%-ot sajnálatos módon a zavaró anyagok teszik ki. A megfigyelésből megállapítható, hogy a legtöbb anyagot, ami a ledobó nyílásba kerül az első és a negyedik helyen állók fogják meg. Az első helyen állok a megfogások átlagosan 35%-át produkálják, míg a negyedik helyen állok átlagosan a 27%-át. A második és a harmadik helyen állók a megfogások 20 és 18%-át teszik ki. Célszerű a jobban válogató embereket az első és negyedik helyre állítani, mert ezeken a helyeken több a ledobónyílásba dobható anyagok mennyisége. Megfigyelhető még, hogy ha a válogatószalagon kihagynak egy helyet, akkor az a következő helyen álló munkást terheli le a több anyaggal. Mivel az első helyen a PET-et már megfogják, így a második és harmadik helyen egyre kevesebb a maximálisan megfogható PET. Ezen a két helyen a ledobónyílásba dobható anyagok aránya eltér, csak 50-70% körül kerülnek az anyagok a ledobónyílásba. A szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségi változásait elemezve elmondható, hogy a beérkező hulladék mennyisége lineárisan nőtt a vizsgált évek során. A leválogatott haszonanyag legnagyobb mennyiségét a papír és műanyag teszi ki. A megfigyelésből megállapítható, hogy a hidegebb és melegebb évszakok váltakozásai nagyban befolyásolják a beérkező szelektív anyag összetételét, illetve nyáron és ősszel a téli és tavaszi mennyiségekhez képest jelentősen nagyobb mennyiségű hulladék kerül begyűjtésre. A melegebb hónapokban megfigyelhető a gyakori italos csomagolóanyagok növekedése (PET, alumínium), azonban ez a növekedés az italoskartonnál nem figyelhető meg egyik évszakban sem.