Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak corvina logo

Szerző: Kiszl Péter
További szerző: Rózsa György
Cím: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak
Megjelenési adatok: Eötvös Lóránd Tudományegyetem - Traduirex Kft., Budapest, 2005. | ISBN: 963-217-689-8

coverimage Kiszl Péter kötete áttörő vállalkozása a magyar könyvtári-információs rendszernek és a piacgazdaság egyik jelentős szektorának, kiemelten az üzleti-, illetve céginformációszolgáltatás bemutatásának. Ez a bemutatás annyiban is különleges, hogy egyszerre elméleti alapvetés, a gyakorlati tudnivalók gyűjteménye és a felsőoktatási szakanyag kombinációja. A szerző valójában az alap- és alkalmazott kutatási jelleget ötvözi a mindennapi gazdasági-, azon belül a céginformációs igények kielégítésével, mindezt a könyvtárak szemszögéből közelítve, és kitűnően összekapcsolva a menedzsment-, illetve marketing tevékenységekkel. Kiszl Péter doktori (PhD) értekezése alapján készült könyve tehát egyfajta igazolása is annak, hogy sem az elit szintű elméleti, illetve ennek eredményeinek felhasználása, sem pedig az e kettőből következő, kifejezetten gyakorlati munka merev elhatárolásának lehetnek másfajta alternatívái is. Megnyugtató dolog az a bizonyosság, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja nemcsak a természeti- és műszaki kutatásokban lehetséges és kívánatos, hanem a társadalomtudományokban is, melynek részeként e kötet is napvilágot lát. A jelentős informatikai ismeretközlés a könyvtáraknak nem az olykor divatosan emlegetett gyűjteményi devalválódás jövőképe az informatikával szemben, hanem a könyvtárak növekvő műszaki és interdiszciplináris lehetőségeinek a reális felelete. Az elmondottak alapján ezért tartom kiemelkedően egyszerre tudományos és gyakorlati értékűnek jelen kötetet. Jó lenne a könyvtári-információs műfajban több hason-ó munkát látni! (...) A kötet és az alapjául szolgáló disszertáció témaválasztásának oka rendkívül egyszerű: könyvtártudományi tanszék egyetemi oktatójaként, valamint könyvtárosként és közgazdászként mindig foglalkoztatott a könyvtár- és az üzleti tudományok lehetséges kapcsolata, együttműködésének lehetősége. Különösen érdekelt az üzleti információszolgáltatás és annak könyvtári vonatkozása, az információbrókeri tevékenység, a vállalkozói ismeretek adaptálása a felsőfokú informatikus könyvtáros képzésbe. Az utóbbi években kiemelten foglalkoztam a céginformációs rendszerekkel, mindenekelőtt a hazai szolgáltatások tipizálásával: számos publikációm jelent meg és több konferencián adtam elő e témában. Az ELTE BTK-n intenzíven részt vettem az informatikus könyvtáros egyetemi oktatás tantárgyfejlesztésében, valamint alapító tagként dolgozom a Magyar Információbrókerek Egyesületében (MIBE); 2004-től könyvtári szakértőként is tevékenykedem. Természetesen nem elhanyagolható az az erőteljes ösztönzés sem, hogy olyan nemzetközi hírű magyar szakemberek kutatnak e területen, mint például Rózsa György, akinek elméleti munkássága akadémiai doktori szinten teljesedett ki.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/Impresszum
Köszönetnyilvánítás
7
Előszó
8
Bevezetés
9-12
   A témaválasztás indoklása
9
   A probléma felvetése, megoldási módszerek
9-11
   Az anyaggyűjtés forrásai
11-12
1. Az információgazdálkodás új kihívásai
13-28
   Előzmények
13-15
   1.1. Az információs társadalom, a tudástársadalom és összefüggéseik
15-16
   1.2. A globális információs gazdaság fejlődése, jellemzői
17-21
   1.3. Az információs- és tudásgazdaság élénkítésének európai uniós törekvései
21-24
      A "Fehér Könyv"
21-22
      Az e-Európa program
22
      Az IST-program
22
      Az e-content program
22-23
      A könyvtárak szerepe
23-24
      Új fejlemények
24
   1.4. Magyarországi kormányzati stratégiák
24-27
      A Nemzeti Informatikai Stratégiától (NIS) az Információs társadalom tézisekig
24-25
      A Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS)
25
      A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)
25-27
   1.5. Az elektronikus gazdaság magyarországi fejlődése
27-28
2. Az üzleti információ
29-44
   2.1. Az üzleti információ fogalma és típusai
29-32
      Az üzleti információ fogalma
29-30
      Az üzleti információ típusai, kategóriái
30-32
      Az üzleti informárciószolgáltatás szintjei és forrásai
32
   2.2. Az üzleti információ mint a vállalati működés alapfeltétele
32-36
      Az üzleti információ vállalati jelentősége
32-33
      Szelekció, szűrés és a releváns információ igénye
33-36
   2.3. Az információmenedzselés térnyerése
36-38
   2.4. Az üzleti információ kulcsszereplői
38-39
   2.5. Az üzleti információ magyarországi fejlődése
40-44
      Az üzleti információs ipar kialakulása
40
      Az üzleti információs rendszerek fő jellemzői és fejlődési trendjei
40-41
      A hazai céginformációs piac tendenciái - élvonalban a Bonnier
42-44
3. A kis- és közepes vállalkozások információellátása
45-70
   3.1. A kis- és közepes vállalkozások fogalma, kritériumai
45-46
   3.2. Az információ beszerzésének lehetőségei
46-49
      A gazdasági és információs struktúra összefüggése
46-49
   3.3. Külföldi kezdeményezések a kis- és középvállalkozások információellátására
50-55
      3.3.1. Európai Unió
50-52
         Stratégiai megfontolások és elképzelések
50-51
         Többéves kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok
51
         Európai Információs Központok
51
         Más hálózatok
52
      3.3.2. Franciaország
52-54
         Általános áttekintés
52-53
         A Minitel rendszer
53
         A kamarai hálózat
54
         A Mercabanqe rendszer
54
      3.3.3. Németország
55
      3.3.4. Portugália
55
   3.4. Hazai törekvések az üzleti információellátásban
55-70
      3.4.1. A rendszerváltás előtt
55-57
      3.4.2. A rendszerváltástól az 1990-es évek végéig
57-62
         Az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda
57-58
         A Magyar Gazdasági Kamara és tagszervezetei
58-59
         A Kopint-Datorg Rt.
59-60
         A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat
60
         A Magyar Közszolgálati Adattár
60
         Egyéb szervezetek
61
         Az 1990-es évek fejlesztési problémái és tanulságai
61-62
      3.4.3. 2000-től napjainkig
62-70
         Részvétel az EU KKV-fejlesztési programjában
62-63
         Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.
64
         Kamarai hálózat
64-65
         Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
65-66
         Egyéb szervezetek
66-67
         Az Európai Unió magyarországi információs hálózata
67-68
         Euro Info Központok
69
         A jelenlegi helyzet értékelése
69-70
4. Az üzleti információ és a könyvtárak - nemzetközi törekvések
71-88
   4.1. Nagy-Britannia
72-80
      Leicester Polytechnic (De Montfort University)
73
      HERTIS
73
      Manchester Commercial Library
74
      BEEBIS
74
      Birmingham Business Information Service és Business Insight
74-75
      British Library
75-78
      Európai uniós üzleti információk
78
      Bakewell-Roper Report
78-80
   4.2. Franciaország
80-84
      Tudományos könyvtárak
81
      Városi könyvtárak
81
      Felsőoktatási könyvtárak
82-83
      Bibliothéque Nationale
83-84
   4.3. Skandinávia
84-85
   4.4. Az Európai Unió PULMAN projektje
85-87
   4.5. Amerikai Egyesült Államok
87-88
      Kongresszusi Könyvtár - Library of Congress
88
5. Az üzleti információ és a könyvtárak - magyarországi törekvések
89-106
   5.1. Előzmények
89-91
   5.2. Az IBI program
91-92
   5.3. Az MKE továbbképző tanfolyamai
93
   5.4. A KKV-1NFO '92 nemzetközi szeminárium
93
   5.5. A Vállalkozói Információs Projekt
94-96
   5.6. Egyéb hazai könyvtáros tevékenységek
96-107
      Az üzleti információ és a könyvtárak "túlélése"
101-102
   5.7. Működő könyvtári szolgáltatások
103-104
      A Corvinus Egyetem Központi Könyvtára
103
      BMGE-OMIKK
103-104
      A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára
104
      A megyei könyvtárak
104
   5.8. A megoldandó feladatok
104-106
6. A céginformáció
107-144
   6.1. A céginformáció jelentősége a piacgazdaságban
107-108
   6.2. A hazai cégeljárás és társasági jog alapjai. A cég fogalmának meghatározása
108-111
      A hazai cégeljárás és társasági jog fejlődése
109-110
      A cég fogalma
110-111
   6.3. A cégek számának alakulása Magyarországon
111-117
      A cégek számának alakulása az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása alapján
112-113
      A működő gazdasági vállalkozások száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján
113-116
      A kis- és középvállalkozások gazdálkodási formájának változása Magyarországon - a számok tükrében
116-117
   6.4. A céginformációs szolgáltatások létrejötte a nagyvilágban és hazánkban
117-118
   6.5. A céginformációs rendszerek típusai és azok jellemzői
118-144
      6.5.1. Az alap céginformációt szolgáltató rendszerek
118
      6.5.2. A jogi céginformációt szolgáltató rendszerek
119-126
      6.5.3. A minősített céginformációt szolgáltató rendszerek
126-132
         Dun & Brandstreet Hungária Kft.
127-129
         Creditreform-Interinfo Kft.
129-132
      6.5.4. A marketing céginformációt szolgáltató rendszerek
133-134
      6.5.5. Az egyéb céginformációt szolgáltató rendszerek
135-141
         Hagyományos és elektronikus periodikumok
135-136
         Protálok, hírszolgálatok
136
         Éves vállalati (üzleti) jelentések
136
         Szakirodalmi és tényadat közlő (faktorgrafikus) információs rendszerek
137
         Adósnyvilántartó rendszerek
137
         Védjegyek és szabadalmak adatbázisai
138
         Rangsorok, toplisták
138
         Tanusított cégek adatbázisai
138
         Monitoring szolgáltatások
138-139
         Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállalatok nyilvántartása
139
         Információ non-profit szervezetekről
139
         Aggregát-szolgáltatások
140
         Kiegészítő szolgáltatások
140-141
         Nemzetközi üzleti adatbázisok, portálok
141
      6.5.6. Globalizált céginformációs szolgáltatás: az e-rating
142
      6.5.7. Versenytársfigyelés, üzleti hírszerzés; ipari kémkedés
142-144
7. A magyarországi céginformációs piac főbb szereplői, jelentősebb termékei és szolgáltatásai
145-162
   7.1. A piac meghatározó szervezetei
146-158
      7.1.1. Coface Intercredit Hungary Kft.
146-147
      7.1.2. CompAlmanach Kiadói Kft.
147-148
      7.1.3. Company Data Informatikai Szolgáltató Kft.
148-149
      7.1.4. Creditreform-Interinfo Kft.
149
      7.1.5. Dun & Bradstreet Hungária Kft.
150
      7.1.6. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Informatikai Főosztály
151
      7.1.7. GTE Yellow Pages Publishing Hungary Kft.
152
      7.1.8. Hoppenstedt Bonnier és Társa Információs Kft.
152-153
      7.1.9. KJK-Kerszöv Üzleti és Jogi Kiadó Kft.
154
      7.1.10. Kompass Hungária Kft.
155-156
      7.1.11. Központi Statisztikai Hivatal Informatikai Főosztály
156
      7.1.12. Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság
156
      7.1.13. Opten Informatikai Kft.
157
      7.1.14. Tele-Data Távközlési Adatfeldolgozó és Hirdetésszervező Kft.
157-158
   7.2. Interneten elérhető magyar céginformációs adatbázisok
159
   7.3. Céginformációs szolgáltatások jogi szabályozása és etikai önszabályozása
159-162
8. Az üzleti információs szolgáltatások marketingje
163-188
   8.1. A szolgáltatás létrehozása - projektmódszerrel
163-164
   8.2. Piackutatás
165-167
      Az írásbeli megkérdezés
165
      A telefonos megkérdezés
165
      A személyes megkérdezés
165
      Az internetes megkérdezés
165
      A kérdőíves módszerek
166-167
   8.3. Marketing
167-184
      8.3.1. Információs szolgáltatások, termékek
171-174
      8.3.2. Árpolitika
174-180
         A költségek és az árképzés összefüggései
174
         Az információ mint áru
175-176
         Pénzért vagy ingyen?
177-178
         Az árképzés módjai
178-180
         Milyen legyen tehát a helyes ár?
180
      8.3.3. A szolgáltatás helye
180-181
      8.3.4. Marketingkommunikáció
181-184
         A marketingkommunikáció fogalma
181-182
         A marketingkommunikáció típusai és azok alkalmazása
182
         Reklám vagy hirdetés
182-183
         Közönségkapcsolat (pr)
183
         Eladásösztönzés
183-184
         Személyes eladás
184
   8.4. Új ismeretek - új képességek
184-186
      Tréningek és továbbképzések
185-186
   8.5. Finanszírozás
186-188
9. Üzleti információs képzés, továbbképzés
189-210
   9.1. Az üzleti információ oktatása a külföldi könyvtárosképzésben
189-195
      Az üzleti információ oktatása külföldi partneritézményeknél
190-192
         Kent State University, School of Library and Information Science
190
         Deventer Ijseland Politechnikum (ma Saxion Hogeschool Ijselland - Univerity of Professional Education)
190-191
         The Robert Gordon University, School of Information and Media
192
      Célirányos internet-kereséssel azonosított külföldi üzleti információs kurzusok (Business information courses)
192-194
         McGill Graduate School of Library and Information Studies
193
         Indiana University School of Library and Information Science
193-194
         University at Buffalo School of Informatics
194
      Tréningek, továbbképzések
194-195
   9.2. Képzési reformok Magyarországon a rendszerváltás után
195-198
      9.2.1. Az IBI program
195-196
      9.2.2. A Vállalkozói Információs Projekt
196-198
   9.3. A felsőfokú könyvtárosképző intézmények törekvései, eredményei és tervei
198-208
      Berzsenyi Dániel Főiskola könyvtár- és információtudományi tanszék
199
      Nyíregyházi Főiskola könyvtár és alkalmazott informatika csoport
200
      Eszterházy Károly Főiskola informatika tanszék
200
      Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Főiskolai Kar könyvtártudományi tanszék
201
      Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtártudományi tanszék
201-207
         Vállalkozói információs képzés és a TEMPUS program
201
         Üzleti információ a jelenlegi képzési struktúrában. A kreditrendszer bevezetésével megújuló oktatás
202-204
         Vállalkozói, üzleti ismeretek, információforrások
204-205
         Információbrókeri ismeretek, információforrások
206-207
      További képzőhelyek
207-208
   9.4. Következtetések
208-210
10. Összegzés
211-216
   Teendők az üzleti információszolgáltatás előmozdítására a hazai könyvtárakban
211-215
   Lehetséges kutatási-fejlesztési irányok
215-216
Irodalom
217-230
Ábrák, táblázatok jegyzéke
231
Tartalomjegyzék
232-235
Kolofon