Magyar Könyvészet

A „Magyar Könyvészeti” 1876—1885 közötti tízéves ciklusát nem Petrik Géza, hanem Kiszlingstein Sándor könyvkereskedő — és tegyük hozzá, tudós bibliográfus— állította össze és adta ki Budapesten, 1890-ben a „Magyar Könyvkereskedők Egylete” megbízásából (CXLIII, 556 lap). Mit is írtunk egyik kiadói előszavunkban Petrik Géza bibliográfiai életművének e megszakításáról? „Petriket élete e főművének (1712—1860, 1860—1875) elkészülte után az a mellőzés érte, hogy a „Magyar Könyvészet” 1876—1885. szakaszának összeállítását másra bízták.” Ez a másik, szintén kitűnő bibliográfus Kiszlingstein Sándor volt, ugyancsak könyvkereskedő, a könyvvel való mindenfajta foglalkozás valódi tudósa és gyakorlati szakembere. 1852-ben született, 1913-ban halt meg. Komáromban, Pécsett, Budapesten és Esztergomban dolgozott mint „könyvárussegéd”, majd 1880-ban az ismert Stumpf Péter-féle esztergomi könyvkereskedést vette át. 1891-ben Budapestre költözött s Gottermayer budapesti könyvkötőnél lett üzletvezető. E szürkének tetsző életadatok mögött igen tekintélyes tudósi bibliográfiai működés rejtőzött: — a Russel Adolf münsteri könyvkiadó által megindított „Gesammt-Verlags-Katalog des deutschen Buchchandels" című, egyetemes könyvjegyzék Magyarországra vonatkozó 12. kötetét szerkesztette, a „Corvina” című magyar könyvészeti folyóiratban egymás után tette közzé cikkeit, évi bibliográfiai összeállításait, 1890-ben adatta ki Budapesten a már említett főművét a következő címen: „Magyar Könyvészet. 1876— 1885. Jegyzéke az 1876-1885. években megjelent, vagy újólag kiadott magyar könyveknek és térképeknek. Függelékül: a magyar hírlapok és folyóiratok, 1876—1885.” Végül e kiváló magyar bibliográfus élete utolsó éveiben vállalt művére is fel kell hívnunk a figyelmet: 1910-ben és 1911-ben szerkesztette, összeállította és kiadta „Az Irodalom” című bibliográfiai havi folyóiratot, mely — most idézzük Kiszlingstein Sándor szavait — azért jelent meg, hogy „komoly, megbízható, pártatlan útmutatót” adjon a művelt magyar közönség kezébe, s ennek segítségével ez az olvasóközönség „megismerje, pártolja s így megerősítse az oly sok igazságtalan váddal sújtott magyar irodalmat.” De térjünk vissza kiadványunkra, a Kiszlingstein Sándor által szerkesztett 10 éves magyar nemzeti bibliográfiai ciklusra, annak jelentőségére: Szerves folytatása a Petrik-féle könyvészet 16 éves (1860-1875) ciklusának. Az említett, Petrik Géza által szerkesztett munka időközben feltárt hiányait az újabb bibliográfiai kutatások eredményeivel kiegészítette, az 1860—1875. évek közötti ciklus esetlegesen elmaradt címeit művébe besorolta.