Angol - magyar fordítástechnika
További szerzők: Klaudy Kinga; Simigné Fenyő SaroltaCím: Angol - magyar fordítástechnika
Sorozatcím: A fordítás lexikája és grammatikája ; 2.
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. | ISBN: 963-19-0864-X
Megjegyzés: Egyetemi jegyzet
Hogyan keletkezett ez a könyv, és mire lehet használni? Létrejöttének története összefügg a fordítás mint tantárgy sorsának magyarországi alakulásával. A fordítás mint a tudatosítás, a gyakorlás és az ellenőrzés eszköze mindig jelen volt az idegen nyelvek oktatásában, önálló tantárgyként azonban eddig csak a fordítóképzésben szerepelt. Fordítóképzés Magyarországon az elmúlt húsz évben kétféle formában folyt: posztgraduális formában az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító- és Tolmács-képző Csoportjában, valamint graduális formában, az ún. „ágazati szakfordítóképzés” formájában a műszaki, természettudományi és gazdasági felsőoktatási intézmények nyelvi tanszékein. A nyelvtanárképzés műhelyeiben, a bölcsészettudományi karokon és a tanárképző főiskolákon a fordítás oktatása eddig jobbára csak fakultatív műfordítói szemináriumokra szorítkozott. Az utóbbi években éppen ezen a területen észlelhető változás. A bölcsészettudományi karok és a tanárképző főiskolák az idegen nyelv szakos hallgatók számára valamivel célratörőbb fordításoktatást próbálnak nyújtani. Az újonnan alakult alkalmazott nyelvészeti tanszékek igyekeznek a nyelvtanárképzés szerves részévé tenni a fordítás-elmélet és a fordítástechnika oktatását. Ezen a téren a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke egyedülálló kísérletre vállalkozott, mikor a hároméves angol és német szakos nyelvtanárképzésbe beiktatta a „Bevezetés a fordítás elméletébe” című tantárgyat heti egyórás magyar nyelvű előadás és a hozzá kapcsolódó nyelvpáronkénti kétórás szeminárium formájában. A fordításelméleti előadásokon a hallgatók megismerkednek a fordítás elméleti problémáival, a nyelvészeti fordításelmélet létrejöttével, a fordítás kontrasztív nyelvészeti, szociológiai, pszichológiai, szövegnyelvészeti megközelítésével és a fordításelmélet olyan alapfogalmaival, mint az ekvivalencia, adekvátság stb., valamint a fordítás során végrehajtott átváltási műveletek általános kérdéseivel. A fordításelméleti előadások anyaga már megjelent könyv alakban: Klaudy Kinga: A fordítás elmélete és gyakorlata Budapest: Scholastica 1994. A könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart, egy olyan könyvsorozat második kötete, mely az általános fordításelméleti előadásokhoz kapcsolódó nyelvpáronkénti szemináriumi foglalkozásokhoz kíván segítséget nyújtani. A könyvsorozat címe: A fordítás lexikája és grammatikája. Egyes kötetei a különböző nyelvpárokra jellemző lexikai, grammatikai, stilisztikai és pragmatikai átváltási műveleteket fogják feldolgozni szépirodalmi művek és azok autentikus, nyomtatásban megjelent fordításainak elemzése alapján. Ez a második kötet, melynek címe: Angol-magyar fordítástechnika, tehát nem a hagyományos értelemben vett fordítástechnikai tankönyv, nem arról szól, hogyan kell fordítani, hanem inkább arról, mi történik, mikor fordítunk. Fontos hangsúlyozni, hogy a szemináriumokon, melyek számára ez a könyv készült, nyelvészeti fordításelemzés folyik, még akkor is, ha az elemzés anyagát szépirodalmi művek szolgáltatják. Ezek a szemináriumok több ponton különböznek a hagyományos műfordítói szemináriumoktól. Nem egy-egy irodalmi mű fordítói problémáit vizsgáljuk, nem kiemelkedő írók és műfordítók műhelytitkaiba próbálunk betekinteni, hanem azt vizsgáljuk, hogyan működik a nyelv, illetve hogyan működnek a nyelvek fordítás közben.
Kategóriák: Nyelvtudomány
Tárgyszavak: Fordítás, Nyelv, Lexika, Műfordítás, Fordítástechnika, Grammatika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Fordítás, Nyelv, Lexika, Műfordítás, Fordítástechnika, Grammatika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
3-8
Bevezetés: A könyv keletkezésének története és módszertani útmutató
9-11
Első rész: A fordítás lexikája és grammatikája
13-168
1. Átváltási műveletek a fordításban
14-27
1.1. Az átváltási művelet fogalma
14-16
1.2. Az átváltási műveletek osztályozása
16-19
1.2.1. Kötelező és fakultatív átváltási műveletek
16
1.2.2. Automatikus és nem automatikus átváltási műveletek
16-17
1.2.3. Osztályozás a művelet szintje szerint
17
1.2.4. Osztályozás a művelet hatóköre és kiváltó oka szerint
17-19
1.3. Mit tekintsünk átváltási műveletnek?
19-20
1.4. A könyvben alkalmazott átváltási tipológia kiindulópontja
20-23
Fő típusok és típusok
21-22
Fő típusok (osztályozás a művelet hatóköre szerint)
21
Típusok (osztályozás a művelet végrehajtási módja szerint)
22
Altípusok
22-23
1.5. Átváltási műveletek a fordító szempontjából
23-26
1.5.1. A célnyelvi norma követésének elve
23-24
1.5.2. Az explicitáció elve
24
1.5.3. A fordítási norma követésének elve
24
1.5.4. A fordítási norma
24-25
1.5.5. Fordításspecifikus átváltási műveletek
25
1.5.6. Nyelvspecifikus átváltási műveletek
25-26
1.5.7. Kultúraspecifikus átváltási műveletek
26
1.6. A fordítástechnika meghatározása
26
1.7. A példaanyag forrásai
27
2. A lexikai átváltási műveletek
28-101
2.1. A lexikai átváltási műveletekről általában
28-29
2.2. Jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás)
29-35
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
35
2.3. Jelentések bővítése (generalizálás)
36-44
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
43-44
2.4. Jelentések összevonása
44-49
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
48-49
2.5. Jelenetések felbontása
49-54
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
53-54
2.6. Jelentések kihagyása
54-63
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
62-63
2.7. Jelentések betoldása
63-70
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
69-70
2.8. Jelentések felcserélése
70-77
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
77
2.9. Antonim fordítás
77-82
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
82
2.10. Teljes átalakítás
82-93
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
93
2.11. Kompenzálás
94-101
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
101
3. A grammatikai átváltási műveletek
102-168
3.1. A grammatikai átváltási műveletekről általában
102-103
3.2. Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás
103-112
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
112
3.3. Grammatikai felbontás és felemelés
112-124
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
123-124
3.4. Grammatikai összevonás és lesüllyesztés
124-130
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
129-130
3.5. Grammatikai betoldás
130-135
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
135
3.6. Grammatikai kihagyás
136-140
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
140
3.7. Grammatikai áthelyezések
140-154
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
153-154
3.8. Grammatikai cserék
154-168
Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzések
168
Második rész: Példatár a lexikai átváltási műveletekhez
169-241
1. Jelentések konkretizálása
170-179
1.1. Testrészek megnevezésének konkretizálása
170-171
1.2. Idéző igék konkretizálása
171-172
1.3. Kezdő igék konkretizálása
172-173
1.4. Általános jelentésű igék konkretizálása
173-177
1.5. Általános jelentésű főnevek konkretizálása
177-179
1.6. Általános jelentésű melléknevek konkretizálása
179
2. Jelentések generalizálása
180-188
2.1. Testrészek általánosító fordítása
180-181
2.2. Napszakok általánosító fordítása
181-182
2.3. Idéző igék generalizálása
182-183
2.4. Konkrét jelentésű igék generalizálása
183-184
2.5. Konkrét jelentésű főnevek generalizálása
184-186
2.6. Reáliák általánosító fordítása
186-188
3. Jelentések összevonása
189-197
3.1. Fázisigék beépülése a főige jelentésébe
189-190
3.2. Modalitást kifejező ige beépülése a főige jelentésébe
190-192
3.3. Általános jelentésű ige és konkrét jelentésű főnév összevonása
192-194
3.4. Általános jelentésű ige és konkrét jelentésű melléknév összevonása
194-195
3.5. Módhatározó beépülése az igébe
196
3.6. Névszók jelentésének összevonása
196-197
4. Jelentések felbontása
198-204
4.1. Fázisigék kiválása
198-199
4.2. Modalitást kifejező ige kiválása a főige jelentéséből
199
4.3. Konkrét jelentésű igék felbontása általános jelentésű igére és konkrét jelentésű főnévre
199-201
4.4. Konkrét jelentésű igék felbontása általános jelentésű igére és konkrét jelentésű melléknévre
201-202
4.5. Módhatározó kiválása
202-203
4.6. Főnevek jelentésének felbontása
203-204
5. Jelentések betoldása
205-211
5.1. Betoldás földrajzi neveknél
205-206
5.2. Betoldás intézményneveknél
206-207
5.3. Betoldás történelmi reáliáknál
207-208
5.4. Betoldás vegyes reáliáknál
209-210
5.5. Szituatív kiegészítések
210-211
6. Jelentések kihagyása
212-215
6.1. Nevek, márkanevek kihagyása
212
6.2. Megszólítások kihagyása
213
6.3. Vegyes reáliák kihagyása
213-214
6.4. Testrészek megnevezésének kihagyása
214-215
7. Jelentések felcserélése
216-218
7.1. A statikus megközelítés felcserélése dinamikussal
216-217
7.2. A dinamikus megközelítés felcserélése statikussal
217-218
8. Antonim fordítás
219-226
8.1. Tagadó mondat felcserélése állító mondattal
219-221
8.2. Állító mondat felcserélése tagadó mondattal
221-224
8.3. Konverzív fordítás
224-226
9. Teljes átalakítás
227-237
9.1. Teljes átalakítás idiomatikus kifejezések fordításánál
227-229
9.2. Teljes átalakítás történelmi és országismereti reáliák fordításánál
229-231
9.3. Teljes átalakítás személyneveknél, mesefiguráknál
231-233
9.4. Teljes átalakítás megszólításoknál
234-235
9.5. Teljes átalakítás pénz- és mértékegységek fordításánál
235-237
10. Kompenzálás
238-241
10.1. Kompenzálás egyéni beszédsajátosságok visszadásánál
238-240
10.2. A célnyelvi szöveg „dúsítása”
240-241
Harmadik rész: Példatár a grammatikai átváltási műveletekhez
243-283
1. Grammatikai konkretizálódás, generalizálódás és tudatos konkretizálás
244-248
1.1. Automatikus grammatikai konkretizálódás
244
1.2. Automatikus grammatikai generalizálódás
244-245
1.3. Tudatos grammatikai konkretizálás
246-248
2. Grammatikai felbontás és felemelés
248-253
2.1. Mondathatárok felbontása
248-249
2.2. Főnévi szerkezetek önálló mondategységgé alakítása
249-250
2.3. Főnévi igeneves szerkezet önálló mondategységgé alakítása
250-252
2.4. Melléknévi és határozói igeneves szerkezetek felemelése a mondat szintjére
252-253
3. Grammatikai összevonás és lesüllyesztés
254-257
3.1. Mondathatárok összevonása
254-255
3.2. Mondategységek lesüllyesztése főnévi igeneves szerkezetté
255-256
3.3. Önálló mondategységek lesüllyesztése melléknévi vagy határozói igeneves szerkezetté
256-257
4. Grammatikai betoldás
258-263
4.1. Tárgyi bővítmény betoldása
258-259
4.2. Birtokos jelző betoldása
259
4.3. There is , there are szerkezet betoldása
260
4.4. Deszemantizált melléknévi igenevek betoldása
260-261
4.5. Szemantikai tartalommal rendelkező melléknévi igenevek betoldása
261-262
4.6. Alany betoldása
262
5. Grammatikai kihagyás
263-266
5.1. Tárgyi bővítmény kihagyása
263
5.2. Birtokos jelző kihagyása
263-264
5.3. There is , There are szerkezet kihagyása
264
5.4. Melléknévi igenevek kihagyása
265
5.5. Alany kihagyása
265-266
6. Grammatikai áthelyezés
267-271
6.1. Jobbra álló jelző balra helyezése
267-268
6.2. Balra álló jelző jobbra helyezése
268-269
6.3. Hangsúlyos mondatrész balra helyezése
269
6.4. Hangsúlyos mondatrész jobbra helyezése
270
6.5. Alany kiemelése a mondat elejére
270-271
6.6. Beékelés, megszakítás áthelyezése
271
6.7. Idéző mondategység áthelyezése
271
7. Grammatikai cserék
272-283
7.1. A szavak formájának a megváltoztatása
272-275
7.2. Szófajváltások a fordításban
275-279
7.3. Mondatrészi szerepek felcserélése
279-283
7.3.1. Szenvedő —> cselekvő átváltás
279-282
7.3.2. Cselekvő —> szenvedő átváltás
282-283
Negyedik rész: Átváltási műveletek a gyakorlatban
285-309
1. Átváltási műveletek szemléltetése az angol —> magyar fordításban
287-297
1.1. William Thackeray: Vanity Fair
287-288
1.2. William Thackeray: Hiúság vására (Vas István fordítása)
288
1.3. Átváltási műveletek
289-291
1.4. Feladatok
291
1.5. Sommerset Maugham: Miss King
292
1.6. Sommerset Maugham: Miss King (Borbás Mária fordítása)
293
1.7. Átválási műveletek
294-296
1.8. Feladatok
296-297
2. Átváltási műveletek szemléltetése a magyar —> angol fordításban
298-309
2.1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna
298-299
2.2. Dezső Kosztolányi: Anna Édes (Szirtes György fordítása)
299-300
2.3. Átváltási műveletek
300-303
2.4. Feladatok
303
2.5. Örkény Istán: Matematika
304
2.6. István Örkény: Mathematics (Sollosy Judy fordítása)
305
2.7. Átváltási műveletek
306-308
2.8. Feladatok
308-309
Függelék
311-322
Szépirodalmi források
313-318
Szakirodalmi források
319-322
Kolofon
Hátsó borító