A Kárpát-medence Európában

Legjobbjaink mindig tudták, hogy amikor a Kárpátok övezte földünket védjük, akarva, nem akarva, Európa biztonságáért is harcolunk. Ezért írta IV. Béla IV. Ince pápának, hogy „... nekünk és egész Európának válik javára, ha erősségek védik a Duna folyamának vonalát. Ez az ellenállás folyama”. Nem volt soha kétséges, hogy ennek, az Európa érdekeit is védő önvédelmi feladatunknak csak akkor felelhettünk meg, ha a Kárpátok medencéjét erős katonanép egységes, egykőzpontú állama tölti ki. De sajnos, ezt rajtunk kívül idegenek csak nagyon kevesen tudták. Kiváló földrajztudósok megcsodálták országunk nagyszerű, páratlan földrajzi egységét, de annak politikai, hadászati, Európát is érdeklő jelentőségére leginkább csak akkor döbbentek rá világosabban látó nyugati politikusok, közírók, amikor ezt az egységet Trianonban tönkretették és ennek veszedelmes következményei jelentkeztek. Eltekintve attól, hogy országunk lerombolásán különböző erők munkálkodtak, ez a törekvésük valószínűen nem sikerült volna ekkora mértékben, ha rólunk, a Kárpát-medence európai jelentőségéről a nyugati közvélemény többet tudott volna, helyesen lett volna tájékozva. Ezért látjuk szükségét, hogy összegyűjtsünk szemelvényeket először a magyar és a külföldi szakértők legjelentősebb idevágó megnyilatkozásaiból az általános képhez, majd részletesen beszéljük meg a térség igen sokrétű életkérdéseit, mindig rámutatva arra, hogy a sok természetadta lehetőség csak akkor szolgálhatja igazán a térség lakóinak érdekét, ha az nincs természetellenesen, erőszakosan széttagolva. És, hogy az egységes, egészséges, erős térség lehet csak hasznos tagja az európai közösségnek - ellenkező esetben maradna tűzfészeknek, fekélynek Európa testén. Lássunk tehát először az általános kép megrajzolásához, meghallgatva egyes hozzáértő szakvéleményt. Baráth Tibor egyetemi tanár az államépítés alapelveiről írta: Az államépítő gondolkodás kiindulópontja az a meggyőződés, hogy az egyes földrajzi és történelmi tájegységek természetes meghatározói - a hegy- és vízrajzi felépítés, a néprajzi adottságok, a klíma és kulturális irányultság - hosszú időn keresztül lényegükben alig változnak.