Lelki finomságok corvina logo

Szerző: Kolozsvári Grandpierre Emil
Cím: Lelki finomságok
Alcím: Négy elbeszélés
Megjelenési adatok: Szépirodalmi, Budapest, 1947.

coverimage Az öreg Kóryné nem szenvedett sokat, a betegség úgyszólván néhány óra alatt végzett vele. Még meg sem érett, ki sem bontakozott a riadalom, amit halála keltett, máris megkezdődött a temetési szertartás, jöttök a látogatók, a sürgönyök, a levelek, a számlák, máris tombolt a halál körüli iszonyú, kegyeletlen zűrzavar. Estefelé a g5rászoló család végre lélegzethez jutott. Ott üldögéltek fáradtan, csömörlötten az öregasszony elárvult lakásában, a hajdani jóniód roncsai között. A sűrűn lefüggönyözött szobában ó-arany csillár verte vissza tompán a fényt, a zömök biedermeier kommód fölött aranykeretű szeplős tükör függött, különös kék-csillámú tükör. Az intarziás szekrényeken fanyarillatú birsalma sárgállott, csipkék díszítették a nierovhátú karosszékek karfáját és támláját. Ahány dísztárgyat lehetett látni, mind egy-egy csészeformájú kézimunkán állott A vitrin tetején szorgosan ketyegett az empire zenélőóra, az üveg mögött a polcokon a japáni teáskészlet szomszédságában ott állott nagypapa tubákos szelencéje e egy palackba épített hajó, a Kóry lányok gyermekkorának legizgalmasabb csodája. Kóry Zsóka, a legkisebb lány, nem akarta megbontani a lakás tökéletes összhangját, azt a:; időtlen, mozdulatlan hangulatot, amelyet valamiként egynek érzett életével. Nemcsak a szép bútorokhoz, nemcsak a jó szőnyegekhez ragaszkodott görcsösen, de a semmiségekhez is, anyja csipkés fehérneműjéhez, bóbitás fő-kötőjéhez, ahhoz a néhány „rékli"-hez és „slafrok"-hoz, amely még:, múltidők emlékeként, ott pihent a szekrények mélyén. S midőn a gyász napjaiban az udvarról időnkint behallatszott az ószeresek panaszos üvöltése, megborzadt a gondolatra, hogy egy ilyen emberrel alkudozzék, végighallgassa becsmérlő megjegyzéseit anyja egy-egy kedves tárgyáról. A gond, ami jóformán egyszerre tört-rá az anyja elvesztésén érzett fájdalommal, most a nyomott tétlenségnek e perceiben, mint a jövő egyetlen kérdése nyugtalanította. Egyre azon tépelődött, miként őrizhetné meg érintetlenül ezt a kedves öreg szobát, egyre makaesabbul és kétségbeesettebben bizonygatta, hogy máshol nem bírna élni s belepusztul, ha innen el kell hurcolkodnia.
Kategóriák: Szépirodalom
Tárgyszavak: Elbeszélés, Magyar irodalom
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Ajánlás Vas Istvánnak
[1]
A szerző eddig megjelent művei
[2]
Címlap
[3]
Lelki finomságok
5-24
A végzetes Manci
25-34
Lizi nagymama
35-47
Az elveszett gyermekkor
49-63
Tartalom
64
Hátsó borító
[65]