Hévízhasznosítás corvina logo

Szerző: Kontra Jenő
Cím: Hévízhasznosítás
Megjelenési adatok: Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004.

coverimage korunk, új energia elnevezése a "megújuló energia" az az-alapenergiahordozó-fejta, amely folytonosan, vagy . bizonyos -gyakorisággal előfordul a természetben. A fosszilis energiák (szén, kőolaj, földgáz, rfuk!eáiis energ,a) adott földi mennyiségben állnak rendelkezésre, készletük kimerülhet, vagyis a tárolt energiamennyiség véges. A kettő között helyezkedik el a geotsrmélis vagy geotermikus energia (mindkét megnevezést használjuk), amely ugyan a Föld mélyében ered, mint földhő, de utánpótlódása szempontjából megújulónak tekinthető. A Földön hasznosítható energiák fő forrásai: - a Nap, - a Nap, a Hold és a Föld mozgása és gravitációja, - a Föld geotermális energiája, amely a mély rétegekben elhelyezkedő izzó lávából származik, - a földi nukleáris reakciók. A szél, a víz, a Nap, a biomassza, az ár-apály, a hullám vagy a geotermális energia alkalmazásának teljesítményi lehetőségei a néhány száztól a több millió Wattig terjedhetnek. A konkrét felhasználás megtervezésekor mindig meg kell gondolni, hogy mennyi energia áll rendelkezésünkre, milyen célra akarjuk használni az adott energiaforrást, és végül, de nem utolsó sorban mennyibe kerül a hasznosítás, vagyis megéri-e egyáltalán, más szávai gazdaságos-e a vállalkozás. Egy megújuló energiaforrás hasznosításé egyébként akkor lehet gazdaságos, ha megértjük a berendezések működését, szakszerűen alkalmazzuk azokat, emellett az adott energiahasznosító műszaki megoldás a legkevesebb veszteséggel, a legnagyobb gazdasági és társadalmi előnnyel jár összehasonlítva más eljárásokkal. A megújuló energiák alkalmazásának vizsgálatakor fontos szempont a forrás minősége, amit azzal lehet jellemezni, hogy a berendezésbe bevitt energia hány százaléka hasznosul. Az ár-apály és a hullámenergia hasznosítási foka például eléri a 75%-ot. A víz energia 60%-át tudjuk hasznosítani a jelenlegi berendezésekkel, a szélenergiának viszont már csak egy kisebb hányadát, mindössze 30%-ot. A legnagyobb hatásfokot a biomassza hasznosításakor tudjuk elérni, a fluid tüzelésű, biomasszán alapuló egyes erőművi nagy kazánok hatásfoka - mint ismeretes - eléri a 90%-ot is.

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
3
1. A MEGÚJULÓ ENERGIÁK
5-8
   1.1. Az energia jövője és az Európai Unió
5-6
   1.2. A környezetszennyezés
7-8
2. A GEOTERMÁLIS ENERGIA
9-12
3. MAGYARORSZÁG HÉVÍZ ÉS GEOTERMÁLIS ENERGIA-KÉSZLETEI
13-18
   3.1. A hő-és vízkihozatal
14-15
   3.2. A hévíz-visszasajtolási kísérletek eredményei és további lehetősége
16-17
   3.3. A hévíztermelés fejlesztésének távlati lehetőségei
17-18
4. A HAZAI GEOTERMÁLIS VISZONYOK FÖLDTANI ALAPJA
19-24
   4.1. Az ország hévízadó területei
23-24
5. GYAKORLATI HÉVÍZTERMELÉS
25-28
6. A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA
29-34
   6.1. Az energiatermelő rendszer
29-30
   6.2. Működő geotermális erőművek
31
   6.3. ViLlamosenergia termelés
31-32
   6.4. A legfeljebb 100°C hőmérsékletű hévizek energetikai hasznosítása
33-34
   6.5. A hévíz termelés és fogyasztás összhangja
34
7. A HÉVÍZRENDSZEREK ELEMEI, FELÉPÍTÉSE
35-44
   7.1. Nyitott rendszer
35-36
   7.2. Zárt rendszer
36-40
   7.3. A geotermális hőhordozó optimális kihasználása
40-42
   7.4. Geotermális energia és hagyományos hőellátás illesztése
42-44
8. HÉVÍZ HŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS
45-56
   8.1. Hőenergetikai hasznosítás
45-50
   8.2. Melegvíz hasznosítási változatok
50
      8.2.1. Használati melegvíz-készités és fürdők vízellátása
50
      8.2.2. Az uszodák vízellátása
51-52
      8.2.3. Mezőgazdasági hévízfelhasználás
52-56
9. VÍZKÉMIAI PROBLÉMÁK, HÉVÍZELHELYEZÉS
57-64
   9.1. Vízkőkiválás termálvíz rendszerekben
58-64
10. A GEOTERMÁLIS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK GAZDASÁGOSSÁGA
65-66
Hátsó borító