Bűnözési elméletek corvina logo

Szerző: Korinek László
Cím: Bűnözési elméletek
Megjelenési adatok: Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006. | ISBN: 963-8036-97-4

coverimage Vermes Miklós 1971-es Kriminológia alapkérdései című műve óta hiányzik a bűnügyi tudományokkal foglalkozó magyar szakemberek könyvespolcáról egy olyan könyv, amely nem a kriminológia valamely részterületével foglalkozik, hanem valamivel átfogóbb képet kíván fölvázolni. Ha az olvasó veszi a fáradságot és végiglapozza a kötetet, valószínűleg mindig marad hiányérzete, de talán mégis sikerült egy lépést előre lépni valamely átfogó, számtalan nézetet integráló és remélhetőleg egyszer majd megszülető magyar kriminológiai elméleti monográfia irányába. (...) Ez a könyv alapvetően a kriminológiai elméletekkel foglalkozik, tehát azokkal a gondolati rendszerekkel, amelyek vizsgálják, hogy milyen tényezőkre vezethető vissza a bűnözés, a cselekmények megvalósítása, miért válnak egyes emberek bűnelkövetővé (Lévay, 1996, 10. o.). A válaszok keresésének módszereitől és az elméletek tartalmától függően beszélhetünk különböző irányzatokról, tehát többé-kevésbé közös vonásokról a tudományos tételek egyes csoportjain belül, megkülönböztetve egyúttal azokat más csoportoktól. Hangsúlyozni kell, hogy nem feltétlenül valóságosan együttműködő kriminológusok művei, hanem tértől és időtől független szellemi rokonság alapján soroljuk a kutatókat és műveiket ugyanabba az irányzatba. Már most jelezzük, hogy jelen műnek nem célja a fogalmi és pontos elhatárolási kérdések minden részletre kiterjedő megválaszolása, még arra vonatkozóan sem, hogy egy-egy jelentősebb tudós vagy publikáció mennyiben mutat fel olyan önálló sajátosságokat, amelyek alapján esetleg nem mindenben illeszkedik az adott csoport más tagjaihoz. Törekvésünk sokkal inkább arra irányul, hogy bemutassuk a kriminológiai gondolkodás sokszínűségét, további szellemi erőfeszítésekre ösztönözve olvasóinkat, hallgatóinkat. Éppen ezért nem szorítkozunk azoknak az iskoláknak és gondolkodóknak a bemutatására, akik átfogó választ kívántak vagy kívánnak adni a bűnözéssel összefüggésben felmerült valamennyi problémára. Amint látni fogjuk, szándékától függetlenül szinte valamennyi tudományos irányzat képtelen volt ilyen totális megközelítésre. Kérdés persze az is, hogy vajon egyáltalában értelmes összefoglaló kifejezés-e a bűnözés, nem minőségileg egymástól is eltérő magatartások önkényes kategorizálásáról van-e szó. Ez már maga is érdemi, a dolog lényegét érintő tudományos probléma. Nem titkoljuk, hogy e tudomány - a nem lebecsülendő tudás és értékek létrehozása ellenére -mind a mai napig képtelen volt olyan elméleti rendszert kimunkálni, amelynek alkalmazása révén a valódi cél: a bűnözés lényeges visszaszorítása bizonyítottan megvalósítható volna. Ugyanakkor az egyes részterületeken vitathatatlanul értékes alkotások és tudományos eredmények születtek. Éppen ezért a szerzőt döntően az a szándék vezérli, hogy az általános áttekintésen túlmenően minél több olyan gondolati törekvést mutasson be, amelyek közelebb visznek a kriminalitás valóságának megismeréséhez. Könyvünket abban a reményben adjuk közre, hogy mindez a bemutatott szellemi teljesítményekkel együtt buzdítóan hat a kriminológia elméletének és a hozzá kapcsolódó gyakorlatnak a jelenlegi és jövőbeni művelői számára.
Kategóriák: Pszichológia, Szociológia
Tárgyszavak: Kriminológia, Bűnözés, Kriminológiai elmélet, Kriminológiai kutatás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Köszönetnyilvánítás
5
Tartalom
6-9
I. A kriminológia előfutárai, kialakulása
11-17
   1. Bevezető
11-13
   2. A kriminológiai megismerés paradigmái
13-14
   3. A kriminológia tudományának, létrejötte
14-17
II. Az első nagy iskolák
19-55
   1. A klasszikus iskola
19-30
   2. A pozitivizmus
30-48
   3. A közvetítő iskola
49-55
III. A XX. Század kriminológiai elméletei
57-221
   1. Biológiai, testi-lelki adottságokat vizsgáló kutatások, elméletek
58-81
      1.1. Antropológiai elméletek
58
      1.2. Fiziognómia és eugenika
58-64
      1.3. Ikerkutatások
64-66
      1.4. Örökbefogadási vizsgálatok
66-67
      1.5. Kromoszóma-rendellenességek
68-70
      1.6. Endokrinológiai és biokémiai anomáliák
70-73
      1.7. Kora gyermekkori agyi károsodás
73
      1.8. Betegségek
74
      1.9. Az intelligencia
74-77
      1.10. Neurofiziológiai és neuropszichológiai összefüggések
77-78
      1.11. A pszichopátia
78-81
   2. A személyiséggel összefüggő elméletek
82-103
      2.1. Bűnöző személyiség?
82-86
      2.2. A pszichoanalízis
86-90
      2.3. Visszatartási és kötődési elméletek. A társadalmi kontroll
90-96
      2.4. Tanulás-elméletek
97-103
   3. A kultúrkonfliktus és a szubkultúrák elméletei
103-115
      3.1. A kultúrkonfliktus
104-106
      3.2. Szubkultúra-elméletek
106-115
         3.2.1. Cohen „klasszikus" szubkultúra-elmélete
106-109
         3.2.2. Miller elmélete a központi problémákról
109-111
         3.2.3. A bűnelkövetési lehetőségek elmélete
111-112
         3.2.4. Az erőszak szubkultúrája
113-115
   4. Neoklasszikus irányzatok
115-140
      4.1. Janies Q, Wilson és az elrettentés
116-119
      4.2. A racionálisdöntés-elmélet
119-128
      4.3. A rutintevékenység-megközelítés
128-129
      4.4. A csekély önkontroll - Gottfredson és Hirschi általános bűnözési elmélete
129-139
      4.5. Kísérletek a racionális döntés és a csekély önkontroll elméleteinek szintetizálására
139-140
   5. A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek
140-163
      5.1. Anómia-elméletek
141-153
         5.1.1. Durkheim anómia-elmélete
141-144
         5.1.2. Merton anómia-elmélete
144-148
         5.1.3. Az intézményes anómia elmélete
148-153
      5.2. A feszültség-elmélet
153-154
      5.3. A társadalmi dezorganizáció elmélete, a chicagói iskola
154-157
      5.4. A marxista kriminológia
157-163
         5.4.1. Szocialista kriminológia
159-163
   6. Intézmény-elméletek
164-181
      6.1. Címkézés-elmélet
164-174
      6.2. A morálispánik-elmélet
174-175
      6.3. Fenomenológiai, etnometodológiai irányzatok
176-177
      6.4. Interakcionista elméletek
178-181
   7. A többfaktor-megközelítés
181-192
      7.1. A Glueck házaspár kutatásai
185-187
      7.2. Az európai kutatások
187-189
      7.3. A különféle elméleti magyarázatok integrálása
189-192
   8. Az új társadalomvédelem
192-195
   9. Radikális (kritikai) kriminológia
195-216
      9.1. A baloldali realizmus
197-199
      9.2. Az anarchista kriminológia
199-200
      9.3. A bűnözés magyarázatának feminista megközelítése
200-204
      9.4. Neomarxista megközelítések
204-206
         9.4.1. Richard Quinney
204-206
         9.4.2. Chambliss és Seidman
206
      9.5. Posztmodern kriminológia
207-210
      9.6. A béketeremtő kriminológia
210-214
      9.7. A „zöld" kriminológia
214-216
   10. A kulturális kriminológia
216-221
IV. Új kérdések és új kutatási területek a kriminológiában
223-357
   1. A viktimológia
224-242
      1.1. A viktimológia kialakulása, tárgya, alapproblémái
224-233
      1.2. A rejtett bűnözés
233-237
      1.3. Félelem a bűnözéstől
237-242
   2. Új irányok a pönológiában
243-268
      2.1. Büntetési elméletek
243-255
      2.2. A szabadságvesztés alternatívái, a halálbüntetés kérdése
256-263
      2.3. Szabadságvesztés életfogytig
264-265
      2.4. A megszégyenítés újraértékelése
266-268
   3. Az igazságszolgáltatás mint rendszer, szervezeti kutatások
268-295
      3.1. A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer
268-273
         3.1.1. A kriminálpolitika és a jogalkotás problémái
269-273
      3.2. A rendőrség
273-289
         3.2.1. A rendőrség és a bűnözés
273-279
         3.2.2. Szervezeti és működési modellek, értékek, stílusok
279-289
            3.2.2.1. A professzionális rendőrség
279
            3.2.2.2. A közösségi rendőrség
279-282
            3.2.2.3. A problémaorientált rendőrség
282-284
            3.2.2.4. A nulla tolerancia és a Compstat
284-286
            3.2.2.5. Az adatfeldolgozás által vezérelt rendőrség
286-289
      3.3. Az ügyészség
289-292
      3.4. A bíróságok
292-295
   4. Fehérgalléros, gazdasági, szervezeti és szervezett bűnözés
295-319
      4.1. A fehérgalléros bűnözés
295-300
      4.2. A gazdasági bűnözés
300-305
      4.3. A szervezeti bűnözés
305-307
      4.4. A szervezett bűnözés
307-319
         4.4.1. A szervezett bűnözés történetéből
307-310
         4.4.2. A szervezett bűnözés meghatározása
310-313
         4.4.3. A szervezett bűnözés kriminológiája
314-319
   5. A terrorizmus és az állami erőszak
320-343
      5.1. A szervezett politikai erőszak
320-339
         5.1.1. A terrorizmus
321-339
            5.1.1.1. Meghatározás
321-325
            5.1.1.2. A terrorizmus fajtái
325-330
            5.1.1.3. Oksági kérdések
330-334
            5.1.1.4. A terrorizmus és a szervezett bűnözés kapcsolata
334-335
            5.1.1.5. Fellépés a terrorizmussal szemben
335-339
      5.2. Az állami erőszak
339-343
   6. Biztonsági elméletek, a kockázati társadalom kriminológiája, új irányok a bűnmegelőzésben
344-357
      6.1. A biztonság-fogalom kiszélesedése
344-347
      6.2. A kockázati társadalom elmélete
347-349
      6.3. A komplex biztonság és a kockázati társadalom felfogásainak hatásairól
349-352
      6.4. Új irányok a bűnmegelőzésben
352-357
V. A XXI. Század kriminológiája
359-371
   1. Fennmarad-e az önálló kriminológia?
359-364
   2. A kriminálbiológia reneszánsza?
364-368
   3. Új feladatok
368-371
Irodalom
373-398
Összefoglaló
399-401
Summary
402-404
Zusammenfassung
405-408
Tárgymutató
409-422
Névmutató
423-430
Hátsó borító