Bűnözési elméletek

Vermes Miklós 1971-es Kriminológia alapkérdései című műve óta hiányzik a bűnügyi tudományokkal foglalkozó magyar szakemberek könyvespolcáról egy olyan könyv, amely nem a kriminológia valamely részterületével foglalkozik, hanem valamivel átfogóbb képet kíván fölvázolni. Ha az olvasó veszi a fáradságot és végiglapozza a kötetet, valószínűleg mindig marad hiányérzete, de talán mégis sikerült egy lépést előre lépni valamely átfogó, számtalan nézetet integráló és remélhetőleg egyszer majd megszülető magyar kriminológiai elméleti monográfia irányába. (...) Ez a könyv alapvetően a kriminológiai elméletekkel foglalkozik, tehát azokkal a gondolati rendszerekkel, amelyek vizsgálják, hogy milyen tényezőkre vezethető vissza a bűnözés, a cselekmények megvalósítása, miért válnak egyes emberek bűnelkövetővé (Lévay, 1996, 10. o.). A válaszok keresésének módszereitől és az elméletek tartalmától függően beszélhetünk különböző irányzatokról, tehát többé-kevésbé közös vonásokról a tudományos tételek egyes csoportjain belül, megkülönböztetve egyúttal azokat más csoportoktól. Hangsúlyozni kell, hogy nem feltétlenül valóságosan együttműködő kriminológusok művei, hanem tértől és időtől független szellemi rokonság alapján soroljuk a kutatókat és műveiket ugyanabba az irányzatba. Már most jelezzük, hogy jelen műnek nem célja a fogalmi és pontos elhatárolási kérdések minden részletre kiterjedő megválaszolása, még arra vonatkozóan sem, hogy egy-egy jelentősebb tudós vagy publikáció mennyiben mutat fel olyan önálló sajátosságokat, amelyek alapján esetleg nem mindenben illeszkedik az adott csoport más tagjaihoz. Törekvésünk sokkal inkább arra irányul, hogy bemutassuk a kriminológiai gondolkodás sokszínűségét, további szellemi erőfeszítésekre ösztönözve olvasóinkat, hallgatóinkat. Éppen ezért nem szorítkozunk azoknak az iskoláknak és gondolkodóknak a bemutatására, akik átfogó választ kívántak vagy kívánnak adni a bűnözéssel összefüggésben felmerült valamennyi problémára. Amint látni fogjuk, szándékától függetlenül szinte valamennyi tudományos irányzat képtelen volt ilyen totális megközelítésre. Kérdés persze az is, hogy vajon egyáltalában értelmes összefoglaló kifejezés-e a bűnözés, nem minőségileg egymástól is eltérő magatartások önkényes kategorizálásáról van-e szó. Ez már maga is érdemi, a dolog lényegét érintő tudományos probléma. Nem titkoljuk, hogy e tudomány - a nem lebecsülendő tudás és értékek létrehozása ellenére -mind a mai napig képtelen volt olyan elméleti rendszert kimunkálni, amelynek alkalmazása révén a valódi cél: a bűnözés lényeges visszaszorítása bizonyítottan megvalósítható volna. Ugyanakkor az egyes részterületeken vitathatatlanul értékes alkotások és tudományos eredmények születtek. Éppen ezért a szerzőt döntően az a szándék vezérli, hogy az általános áttekintésen túlmenően minél több olyan gondolati törekvést mutasson be, amelyek közelebb visznek a kriminalitás valóságának megismeréséhez. Könyvünket abban a reményben adjuk közre, hogy mindez a bemutatott szellemi teljesítményekkel együtt buzdítóan hat a kriminológia elméletének és a hozzá kapcsolódó gyakorlatnak a jelenlegi és jövőbeni művelői számára.