Vállalkozói könyvvitel II.

A számviteli törvény logikája alapján a hitel- és kölcsöntartozás összegeként minden esetben a már folyósított összeg kerülhet kimutatásra a könyvekben, illetve a mérlegben. Azonban pénzügyi szempontból a hitel inkább keretjellegű. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézettől egy meghatározott összegig, keretig fordulhat az adott vállalkozás finanszírozási forrásért, de a folyósítás nem feltétlenül egy összegben történik meg, hanem részletekben, a szerződési feltételeknek megfelelően. A kölcsön olyan finanszírozási forrása a vállalkozásnak, amit más vállalkozás vagy magánszemély egy összegben rendelkezésre bocsátott. A kötelezettségek fogalmának pontos meghatározásához először a számviteli törvény szerinti megfogalmazással kell megismerkednünk. A kötelezettségek: - szerződésekből erednek (szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből), - pénzértékben kifejezettek, - mindkét fél által elismert tartozások, - a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesítettek, - a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek futamidejüktől függően lehetnek: - hosszú lejáratú kötelezettségek (a hosszú lejáratú kötelezettségek egy speciális formája az ún. hátrasorolt kötelezettségek), illetve - rövid lejáratú kötelezettségek. Ezt a csoportosítási logikát követi a számviteli törvényben meghatározott mérlegséma is: 1. hátrasorolt kötelezettségek 2. Hosszú lejáratú kötelezettségek Ezt a csoportosítási logikát követi a számviteli törvényben meghatározott mérlegséma is: 1. Hátrasorolt kötelezettségek 2. Hosszú lejáratú kötelezettségek 3. Rövid lejáratú kötelezettségek A következőkben ezek tartalmát tekintjük át, a legjellemzőbb tételeket kiemelve és példákat adva rájuk. (...) Hosszú lejáratú kötelezettség: - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, - a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá - az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A hosszú lejáratú kötelezettségek csoportjai: - Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Hosszú lejáratra kapott kölcsön - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával. - Átváltoztatható kötvények Ez a speciális és ritkán előforduló kötelezettségfajta azt jelenti, hogy a kötvénykibocsátó vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvény tulajdonosának a kérésére a kötvényt részvénnyé alakítja át. Ennek hatására a kölcsönadó tulajdonossá minősül át. - Tartozások kötvénykibocsátásból Amennyiben egy vállalkozásnak nincs elegendő pénzeszköze a vállalkozás finanszírozásához - és más finanszírozási lehetőséggel nem tud, nem akar élni -, akkor lehetősége nyílik saját vállalkozása kötvénykibocsátására. A kötvénykibocsátásra vonatkozóan a számviteli törvényen kívül más jogszabályi, törvényi előírások is érvényesek, amelyek igen szigorúak. A kötvény kibocsátója, azaz a vállalkozás arra vállal kötelezettséget, hogy egy jövőbeni időpontban vagy időpontokban a kötvénykibocsátása révén megszerzett összeget kamattal növelt értékben visszafizeti a kötvény vásárlójának. A meghatározás alapján tehát megállapítható, hogy a kötvénykibocsátás tulajdonképpen egy hosszú távú kölcsönügylet.