A mi iskolánk

Könyvünk első kiadása tizenkét éve jelent meg először/ Az eltelt idő alatt a gyűjteményben lévő vizsgálatokat számos általános és középiskola, tanító- és tanárképző intézmény hallgatója és tanára, Pedagógiai Szolgáltató Központok munkatársai alkalmazták az iskola, a gyerekek és saját munkájuk megismerésére. Egy évtized nemcsak egy emberöltőben, de a pedagógia és a neveléspszichológia területén is hosszú idő. A tudomány és a nevelési gyakorlat egyaránt óriási léptekkel haladt előre. Ezért úgy éreztem, hogy a könyv átdolgozása időszerű és szükséges. A módszertani gyűjteményt új fejezetekkel, új vizsgálatokkal bővítettem, korábbi szerkezetét némileg módosítottam. Az új kiadásban áttekintettem és felhasználtam az utóbbi tíz év hazai pedagógiai és neveléslélektani szakirodaimát. Arra törekedtem, hogy a munkában foglaltak még közelebb kerüljenek a pedagógiai gyakorlat jelen problémáihoz. Bízom benne, hogy az új, átdolgozott és bővített kiadás a korábbihoz hasonló érdeklődésre és széleskörű alkalmazásra talál a pedagógusok, a kutatók és a nevelőmunkát segítő szakemberek körében. Lehetséges-e nyomon követni a nevelés eredményességét? Rendelkezésre állnak-e olyan eszközök és módszerek, amelyek alkalmazása a tudásszint mérésekkel egyenrangú megbízhatóságot nyújt? A kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Ugyanakkor alapvető igényünk, hogy megismerjük pedagógiai munkánk hatását, érezzük és tapasztaljuk a gyerekek fejlődésében bekövetkezett változásokat. Fontos számunkra, hogy érzik magukat tanítványaink az iskolában, mit tanulnak meg (a szó széles értelmében), milyen útravalót visznek magukkal. Nevelőmunkánk hatékonyságának megismerése azért is bonyolult feladat, mert tudjuk, hogy a diákok nemcsak az aktuális iskolai körülményekkel kerülnek kapcsolatba. Személyiségük sajátosságait élettörténetük, családi környezeti-nevelési viszonyaik, biológiai adottságaik befolyásolják. Természetesen az iskolai nevelésben is - a tudatosan megfogalmazott célok, módszerek, tennivalók mellett - számolnunk kell az intézmény “rejtett tantervével”, a nem tudatos “üzenetekkel”, amelyeknek szerepe néha nagyobb, mint a deklarált pedagógiai törekvéseké. További tényező, amely mind a gyerekek egyéni fejlődésének, mind az osztály, mint közösség alakulásának értékelését befolyásolja, saját személyiségünk: élettörténetünk, értékrendszerünk, pedagógiai tapasztalataink, esetleges előítéleteink, nem szólva a gyerekek külső megjelenéséről, neméről, iskolai pályafutásáról, a szülőkről szerzett benyomásainkról és számos egyéb körülményről. Könyvünk módszer-gyűjtemény a pedagógiai munka neveléspszichológiai szempontú belső értékeléséhez. Az iskolai oktatásban a diagnosztikus és a szummatív (minősítő) értékelés foglalja el a vezető helyet A jelen munkánkban bemutatott módszerek alkalmazása a fejlesztő értékelésre épül. Belső értékelés, mert a nevelők, a gyerekek, az iskolavezetés és a szülők kíváncsiságából, érdeklődéséből, igényéből ered.