Oktatás és társadalom
Szerző: Kozma TamásSzerkesztő: Kozma Tamás
Cím: Oktatás és társadalom
Sorozatcím: Pallas Debrecina (14.) | Sorozat szerkesztő: Szabó László Tamás
Fordítók: Vargáné Pók Katalin; Nagy Éva; Szűcs István; Máté József; Hornyák Ágnes; Illés Péter; Torkos Katalin; T. Molnár Viktória; Péter Lilla; Sinka Edit
Megjelenési adatok: Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004. | ISSN: 1587-7191 | ISBN: 963-472-799-9
Ebben a kötetben az International Encyclopedia of Sociology of Education (Oxford: Pergamon Press, 1997). néhány fontos címszavát adjuk fordításban közre. Miért választottuk ezt a kötetet? Az International Encyclopedia kötetei jelenleg az egyetlen, az oktatáskutatásokat (educational research) mint neveléstudományt (pedagógiát) földolgozó angol nyelvű kiadvány. Sok hasonló kiadvány létezik még számos nyelven, a legnagyobb, reprezentatív kiadványok főként németül, illetve franciául. Angolul azonban - amelyet a világon a legtöbben használnak munkanyelvként - ez a kiadvány az egyetlen. Szerkesztői tudatosan arra törekedtek, hogy a neveléstudomány köréből nyújtsanak enciklopédikus áttekintést. Az International Encyclopedia - európai kiadvány. Nyelvezete, de főként a szerkesztési és válogatási elvei elsősorban európai szemléletet tükröznek. Mint angol nyelvű lexikonban persze jelentős részben közreműködtek benne amerikaiak is; munkásságuk eredményei -hivatkozások formájában - pedig természetesen minden cikkben megtalálhatók. De mellettük főleg britek, hollandok és más, angol nyelvet használó kontinentális tudósok működtek együtt a kötet megalkotásában. Ez a kötet a leghasznosabb segítség, hogy áthidaljuk azt a mély szakadékot, amely a mi pedagógiai tudományosságunk és a nemzetközileg használt neveléstudományosság között húzódik. Az International Encyclopedia bevett, megállapodott, elfogadott és elterjedt kiadvány. Nem kell kísérleteznünk vele, támaszkodhatunk és hivatkozhatunk rá. Nem olyan kiadóról van szó, amely épp most kezd, amely most próbálkozik. A Pergamon Press-nek - Róbert Maxwell a kiadója - tudatosan az egykori tulajdonos kifejezett (közép-európai) szándéka szerint alapkönyveket kívánt közzé tenni, többek közt a pedagógiából is. Ez már a második sorozat (az első az 1980-as években jelent meg “A neveléstudomány forrásai” címen; számos magyarországi szakkönyvtárban ezeket ismerik és forgatják). Ha enciklopédiából válogatunk, soha sem az újdonságra, hanem sokkal inkább a tartósságra és időt állóságra figyelünk. Most is így tettünk. Olyan cikkeket választottunk ki, amelyek egyrészt kiegészítik a nevelésszociológiának azt a standard anyagát, amelyet itthon megtanulhatunk. Másrészt pedig olyan ismereteket hordoznak, közvetítenek, amelyek mára már a nevelésszociológusok közkincsévé, közös nyelvének részévé vált. A nevelésszociológia nem szakszociológia és nem is a pedagógia egyik fejezete. Leginkább talán határtudománynak nevezhetnénk. Ez az enciklopédia az egyik bizonyíték rá, hogy az elmúlt évtizedekben pedagógusok és szociológusok találkozóhelyévé vált, ahol közösen próbálják megérteni és megoldani a nevelés problémáit, és ahol ezáltal lassanként önálló tudományt építenek maguk köré.
Kategóriák: Neveléstudomány, Szociológia
Tárgyszavak: Nevelésszociológia, Oktatási reform
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nevelésszociológia, Oktatási reform
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Tartalomjegyzék
2-3
Előszó
4-6
I. Elméleti háttér
7-113
Az oktatás változó koncepciói
10-20
Hermeneutika
21-37
1. Más filozófiai hagyományokhoz viszonyított különbségek
21-23
1.1. Fenomenológia
22
1.2. Wittgenstein kései filozófiája
22
1.3 Kritikai elmélet
22-23
1.4. Marxizmus
23
1.5 Posztmodern dekonstukcionista hermeneutika
23
2. A hermeneutika célja
23-24
3. Megértés, előzetes megértés és interpretáció
24-25
4. Történeti háttér
25-29
4.1 Hermeneutika és bibliai szövegmagyarázat
26
4.2 Hermeneutika mint a "megértés művészete"
26-27
4.3 Hermeneutika mint a szellemtudományok elméleti megalapozása
27-29
5. Hermeneutika mint az egzisztencialista fenomenológiája
29-30
6. A szöveg modellje
31-32
7. Hermeneutikai társadalomtudomány
32-33
8. Hermeneutika és érvényesség
34
9. A megértés feltétele
34-36
10. A hermeneutika pozíciója
36-37
A posztmodernizmus és az oktatás
38-45
1. A posztmodern definiálása
38-39
2. Posztmodernisták
39-45
2.1 Lyotard és a posztmodern feltétel
39-40
2.2 A tudás legitimációja
40-42
2.3 Michel Focault
42-43
2.4 Derrida és a dekonstrukcionizmus
44-45
3. Psotmodernisták
45
Politikai elemzések
46-60
1. Kutatók és politikai elemzők
46-52
2. Példa az oktatás területéről
52-54
3. A politikai elemző négy problémája
54-56
4. A politikai értelmiség és a politikai elemzők
56-57
5. Politikai elemzők az érdekcsoportok ellen
58-59
6. Konklúzió: a kutatás és a politikai retorika
59-60
Szociálpszichológiai elméletek az oktatásban
61-82
1. Kognitív szociálpszichológia
63-66
1.1 Diákértékek és diákattitűdök
63-65
1.2 Attribúciók és diákviselkedés
65-66
2. A szimbolikus kölcsönhatás elmélete
66-72
2.1 Én-prezentálás és én-címkézés
66-68
2.2 Az én-eszme és az önbecsülés
68-69
2.3 A minőségi kutatás
69-72
3. Szerepelmélet
72-76
3.1 Tanári szerepelvárások
73-74
3.2 Oktatók szerepkonfliktusai
74
3.3 Tanári elvárások a diákok felé
75-76
4. Csoportok és referencia csoportok
76-82
4.1 Vezetéselmélet és osztálytermi kutatás
77-78
4.2 Az osztály és az iskola szociometriája
78-79
4.3 Konfliktus és kooperatív tanulás
79
4.4 Társcsoportok és kultúrák az iskolában
79-82
5. Következtetés
82
A marxizmus és az oktatás gondolata
83-91
1. Marxizmus és a kritikai nevelési tanulmányok kezdete
83-87
1.1 Osztály
84-85
1.2 Ideológia
85-86
1.3 Az állam
86-87
2. Az osztálytól a kultúráig: trendek a kritikai oktatáselméleti tanulmányokban
87-89
2.1 Túl az újratermelésen
87-88
2.2 Túl az osztályon
88-89
3. A marxi örökség a kritikai nevelési tanulmányokban
90-91
Neo-marxista megközelítések a tantervről
92-97
1. Rekonceptualizmus és az "új" szociológia
92-93
2. Az újratermelési elmélet
93-95
2.1 A tudomány, mint a tőke egy formája
93-94
2.2 Az iskolai tanterv világnézeti jellege
94
2.3 A rejtett tanterv
94-95
3. Az újratermelési elmélet bírálata
95
4. Ellenállási elmélet
95-96
5. Napjaink irányzatai
96-97
Neo-liberáls eszmerendszerek
98-113
1. A jobboldai fordulat
99-100
2. Új piac, régi tradíciók
101-103
3. Üzlet és teljesítőképesség
103-110
4. Visszaemlékezés a nemzeti sajátosságokra
110-112
5. Összegzés (zárszó)
112-113
II. Az informális nevelés szociológiája
114-156
A család hatása az emberi fejlődésre
116-124
1. A család fogalmának definiálása
116
2. Öröklés és egészség a családi életben
117-119
2.1 Viselkedésgenetika
117
2.2 A család és az egészség
117-118
2.3 Családi erőszak
118-119
3. Családi kapcsolatok
119-122
3.1 Páros kapcsolatok
119-120
3.2 Szülő - gyermek kapcsolatok
120
3.3 Testvér kapcsolatok
121
3.4 A generációk közötti kapcsolatok
121-122
4. A családba való beavatkozás
122-124
4.1 Családi terápia
122
4.2 Családi tanácsadás
123
4.3 Preventív családi beavatkozás
123
4.4 Családpolitika
123-124
5. Következtetés
124
Gyermekkor
125-135
1. Fizikai és motoros fejlődés
125-126
2. Társas és emocionális fejlődés
126-129
2.1 A szülők hatása a gyermekek viselkedésére
126-127
2.2 A társas kapcsolatok fejlődése
127-128
2.3 Látszat társas viselkedés
128
2.4 A gyermeki agresszió
128-129
2.5 Az én fejlődése
129
3. Nyelvi fejlődés
129-130
4. A kognitív fejlődése
130-135
4.1 A reprezentáció (képzet)
130-131
4.2 Tanulás és emlékezet
132-134
4.3 Kultúra, iskolázás és kognitív fejlődés
134-135
5. A gyermekkor szignifikáns jegyei
135
Agresszió, fejlődés és szocializáció
136-151
1. Agresszió, fejlődés és szocializáció
136-137
1.1 Fejlődésbeli változások az agresszió formáiban és provokálóiban
136
1.2 Az agresszivitás stabilitása
136-137
1.3 Nemi különbségek az agresszív fejlődésben
137
2. Az agresszív fejlődés elméletei
137-139
2.1 Etológiai elmélet
137-138
2.2 Pszichoanalitikus elmélet
138
2.3 Szociális észlelő elmélet
138-139
3. Az agresszivitás biológiai alapjai
139-140
4. A szocializáció hatásai az agresszióra
140-142
4.1 A család hatása az agresszióra
140-141
4.2 A tekintély hatása az agresszióra
142
4.3 A média hatása az agresszióra
142
5. Szociális észlelés és agresszió
143
6. Közbelépés az agresszív gyermekekért
143-144
7. Diák megfigyelések az osztálytermekben
144-145
8. Az osztálytermek tanulói megfigyeléseinek felmérése
145
9. A tanulói megfigyelésekre vonatkozó tényezők
145-147
10. A tanulói megfigyelések és eredmények közötti asszociációk
147-148
11. Elterjedt trendek és kívánt jövendő irányzatok
148-150
11.1 Iskolapszichológia
148
11.2 Szerkezeti környezettanulmányozás
149
11.3 A diák-megfigyelési lépcsők személyes formái
149-150
12. Végül
150-151
Család, iskola, szociális tőke
152-156
1. A szociális tőke fajtái
152-156
1.1 Felnőtt-gyerek kapcsolat
153-154
1.2 Felnőtt-felnőtt kapcsolat
154-155
1.3 Idő kapcsolat
156
2. Következtetések
156
III. Az iskola és környezete
157-184
A tanulók hatása az oktatásra
159-164
1. Feltevések
159-160
2. Kutatás a diákok oktatásra gyakorolt hatásairól
160-163
2.1 Folyamat-eredmény vizsgálatok
161-162
2.2 Várakozások vizsgálata
162-163
2.3 Minőségre vonatkozó vizsgálatok
163
3. Következtetések
163-164
Otthoni környezet és iskolai tanulás
165-174
1. Perspektívák
165-166
2. Változások az otthoni környezetben
167
3. Hatásközlési folyamat
167-173
3.1 A fizikai környezet
168
3.2 A gyermeknevelés atmoszférája
168-170
3.3 A szülők bevonása
170-171
3.4 Kognitív ösztönzés és segítség a tanulmányok során
171-172
3.5 Meggyőződések és szemléletek
172-173
4. Konklúzió
174
Szülők és iskolák közötti kapcsolatok
175-184
1. Az iskolák szülőkkel való kapcsolatának természete és hatálya
175-177
1.1 Célok
175-176
1.2 Kapcsolattípusok
176-177
1.3 Általános trendek
177
2. A szülőkkel való kapcsolatok minőségére hatást gyakorló tényezők
178-182
2.1 Mindennapos akadályok
178
2.2 Fejlesztési stratégiák
179-181
2.3 Negatív következmények
181-182
3. Konklúzió
182-184
IV. Oktatás és reformok
185-240
Az oktatási reform eredete és problémái
187-197
1. A növekvő költségvetési nyomás az állami szinten
187
2. Az állami szerep újrafelfedezése
188
3. A nemzeti reformhálózat megalkotása
188-189
4. Szűkebb kapcsolatok az oktatás és a gazdaság közt
189-192
5. Az állami és a nyilvános oktatás válsága
193-195
6. Az USA tapasztalatának jelentése
195-197
Reformok az értékelésben
198-213
1. A felmérés történeti áttekintése
200-204
2. Változások a tanulói eredmények értékelésében
204-205
3. A kompetencia fogalmán belüli változások
205-206
4. Az ellenőrzés-értékelés "üzenetére" vonatkozó változások
206-207
5. Az ellenőrzés-értékelés céljainak változása
207-208
6. Az eredetiség jelentőségéhez kötődő változások
208
7. Alternatív felmérési lehetőségek - variációk egy témára
208-211
8. Következtetések
211-213
Tanárképzés posztmodern iskolák számára
214-228
1. A modern iskola és a tanárképzés
215-217
2. Változások a tanárképzésben az idők folyamán
217-221
2.1 A tanítás elkezdésének előfeltételei
217-218
2.2 A tanárképzési programok időtartama
218-219
2.3 A tanárképzés megszervezése és ügyintézése
219
2.4 A tanárképzés curriculuma
219-220
2.5 Tanítási módszerek a tanárképzésben
220-221
3. A képzéstől a nevelésig
221-226
3.1 Elmélet kontra gyakorlat
221-223
3.2 Kutatás kontra gyakorlat
223-225
3.3 Elméleti munka és gyakorlati tapasztalat egy adott területen
225-226
4. A tanárnevelés jövője: a képzés és nevelés integrálása
226-228
Tanítás és/vapy tanulás
229-240
1. A tanulás változó intézményi bázisa egy változó társadalomban
229-234
1.1 Az intézményi oktatás jellemzői
230-232
1.2 Az iskola mint intézmény körüli dilemmák
232-234
2. A "pedagógiai termelés" új módjai
234-239
2.1 Tanítás és tanárképzés
235-237
2.2 Egy magtanterv az élethosszig tartó tanulás rendszerében
237-238
2.3 A közös hivatkozási keret
238-239
3. Néhány elvi következtetés
239-240
Melléklet
241-242
Hivatkozások
243-256
Hátsó borító