A tartalomelemzés módszertanának alapjai

Lehetőségeit tekintve a tartalomelemzés a társadalomtudományok egyik legfontosabb kutatási technikája. Az adatokat nem megtörtént események gyűjteményeként, hanem szimbolikus jelenségekként igyekszik megérteni, és természetesen kínálkozó elemzésükre törekszik. A természettudományos módszereknek nem feladata, hogy jelentésekkel, jelölési viszonyokkal, következtetésekkel és szándékokkal foglalkozzon. A társadalomkutatásnak pedig ezen „egzakt" tudományokból származó módszerei kényelmi megfontolásokból átsiklanak az effajta jelenségek fölött. Ugyanakkor senki sem kérdőjelezi meg a szimbólumok társadalmi jelentőségét. A tartalomelemzés manapság válaszúthoz érkezett. Történelmileg az újságíróknak a számadatok iránti vonzódásából fakad, abból a meggyőződésükből, hogy a kvantitatív kijelentés meggyőzőbb, mint a kvalitatív. A tartalomelemzés mag is foIytathatja a számokkal váló efféle játszadozást, amely szórakoztató lehet ugyan, ám mélyebb meglátásokhoz nem vezet. Választhat azonban a korábbinál komolyabb utat is, ha az az igény munkál benne, hogy szimbolikus jelenség mivoltában elemezzen valamit, ami felismerhetően szimbolikus, és feltárja annak társadalmi szerepét, hatásait és jelentőségét. A számítógép-használat a természetes nyelv feldolgozásában azt a fájdalmas felismerést hozta, hogy mindez sokkal több képzelőerőt és elméleti munkát igényel, mint korábban feltételeztük. Megfelelő logikára is szükség van, metodológiára, mely e cél elérését lehetővé teszi. Ez a könyv a gyakorló társadalomtudósok, kommunikációkutatók és diákok széles körének íródott. Újszerű látásmódot kínál. Tankönyvként szolgálhat különböző társadalomtudományi tantárgyakhoz. Gyakorlati útmutató lehet a szimbolikus jelenségekkel foglalkozó kutatásban. Olyan ismeretanyagot is tartalmaz, amely segítheti a kritikus szemléletű olvasót a tartalomelemzési publikációk értékelésében. Köszönettel tartozom a philadelphiai Annenberg School of Communication sok-sok diákjának azokért a beszélgetésekért, melyeknek során e könyv konceptuális szerkezete kikristályosodott; különböző tartalomelemzési kutatóprogramoknak, melyekben ismétlődő fogalmi és metodológiai problémákra, s azokban pedig általánosabb megfejtést érdemlő motívumokra találtam; valamint a Netherlands Institute for Advanced Studynak, amely lehetőséget biztosított számomra e munka befejezéséhez. (...) A tartalomelemzés terminus már kb. ötvenéves. A Webster-féle értelmező szótárban csak 1961 óta szerepel. Szellemi gyökerei viszont nagyon messzire nyúlnak vissza, egészen azokig az időkig, amikor az ember tudatosan kezdte használni a szimbólumokat és a nyelvet. A mágiát fölváltva, nem csupán formálódott ez a tudatosság a különféle antik tudományágak, a filozófia, a retorika, a művészet és a kriptográfia által, de aktívan segítette a vallási inkvizíciókat, valamint az uralkodó körök által bevezetett politikai cenzúrát is.