Hidak és párhuzamok corvina logo

Szerkesztő: Kurucz Rózsa
További szerzők: Kurucz Rózsa ; Podráczky Judit; Patyi Gábor; Galuska László Pál; Fáyné Dombi Alice; Sztanáné Babics Edit; Reho Anna; Dombi Mária Adrienn; Golyán Szilvia; Tancz Tünde ; Szeri Istvánné; Pais Ella Regina; Varga László; Bús Imre ; Klein Ágnes ; Varga Emőke; Csomortáni D. Zoltán; Meskó Norbert; Láng András; Balode Neli; Endrődy-Nagy Orsolya; Nagy Janka Teodóra ; Hartl Éva; Bencéné Fekete Andrea; Kanizsai Mária; Simon István Ágoston; Nagy Enikő; Pasaréti Otília; Tölgyesi József
Cím: Hidak és párhuzamok
Alcím: A 175 éves közép-európai és magyarországi óvóképzés történetében : tanulmányok
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Szekszárd, 2013. | ISBN: 978-963-7305-65-8
Megjegyzés: A kötet a Pécsi Tudományegyetem Alapítvány és az OTP Bank Nyrt. Dél-dunántúli Régió támogatásával készült.

coverimage Az első magyar nyelvű egyesületi óvóképző 1837-ben nyitotta meg kapuit Tolnán, majd 1843 őszétől Pesten folytatta működését. Önálló képzőintézetként szervezték meg reformpolitikusaink, elfogadva gróf Festetics Leo nemes adományát, felajánlását. A kizárólag férfi óvókat képző tolnai egyesületi óvóképző intézet - európai összehasonlításban is - egyediségével joggal vívta ki a „primus inter pares” (első az egyenlők között) megkülönböztetést. Az alapítás időpontját figyelembe véve e képző jelesebb évfordulóiról mindig megemlékeztek. Az 50 éves jubileumot 1887-ben Pesten ünnepelték. Ekkor került sor az új épület felszentelésére is. Az óvóképzés jelentőségét mi sem bizonyította jobban mint az, hogy ezen az ünnepélyen maga az uralkodó, I. Ferenc József is jelen volt. 1937-ben a 100 éves jubileumi ünnepségnek Tolna város volt a központja. Dunai hajó vitte a budai, kalocsai és soproni növendékeket Tolnára, hogy együtt ünnepeljenek társaikkal és tanáraikkal. A 100 éves évforduló tiszteletére a tolnai városháza falán emléktáblát avattak. 1987 nyarán Pécs-Szekszárd-Tolna adott otthont a 150 éves évforduló programjainak. E három településen került megrendezésre a rangos nemzetközi ISCHE konferencia, melyet dr. Komlósi Sándor a pécsi egyetem kiváló professzora szervezett. A világ számos országából érkező neveléstörténészek együtt ünnepeltek, s kutatási eredményeik bemutatásával és a konferencia kiadványban megjelenő idegen nyelvű tanulmányaikkal tovább gazdagították az óvóképzés-történetét. Ezt követően novemberben a szekszárdi főiskola, mint jogutód intézmény, többnapos változatos rendezvénysorozattal, konferenciával, Tolnán emlékoszlop állítással, kiadvány megjelentetéssel, kiállításokkal emlékezett a másfélszáz éves óvóképző létrehozására, működésére. 2012 novemberében követve a múltbeli hagyományokat, nemzetközi konferenciával, kiállításokkal, emléküléssel, kiadvánnyal, emléktábla avatással ünnepelte a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara a magyar és külföldi egyetemek oktatóival, kutatóival karöltve, a magyarországi és közép-európai óvóképzés alapításának 175. évfordulóját. A konferencia mottója - mely a Tolnán elhelyezett emléktáblára is felkerült -, gróf Festetics Leo üzenete: „Neveljünk nálunk jobb sarjadékot édes hazánknak! ” Felvállalva és követve a tradíciókat arra törekedtünk, hogy a konferencia Hidak és párhuzamok címében is jelezzük azt a szellemi-tudományos tartalmat, amely keretet adhat a 175 éves óvóképzés kutatásához. A konferencián elhangzott előadások, a kötet tanulmányai megerősítik azt, hogy az óvóképzés - óvónőképzés - óvodapedagógus-képzés mindenkor kétpillérű híd volt a múlt és a jelen, az elmélet és a gyakorlat, az óvoda és iskola, illetve Magyarország és Európa között. Mindenekelőtt a legfontosabb az, hogy a képzés a közös európai gyökerekre, az európai és magyar kultúra építésére a kezdetektől fogvájói és fejlesztőleg reagált. Hogy mit jeleznek a kötetben megjelenő 21. század eleji óvóképzést erősítő tanulmányok? Elsősorban azt, hogy a múlt, a hagyományok, s az értékek kutatása, tisztelete újabb, korszerűbb pedagógusképzési kultúra kialakulását eredményezheti. Fellelhetőek bennük a múlt és jelen párhuzamai, a tudomány, a képzés és a képzési tartalmak közötti kapcsolatok, a gyermekkor-kutatás eredményei és a gyermek és az óvodapedagógus együttműködésének jövőbe mutató lehetőségei. A fiatalabb kutatók a módszertani témák feldolgozását helyezték előtérbe. A 175 éves jubileum tiszteletére megjelenő kiadványunknak elsősorban értékőrző és -átadó szerepe van, de a képekkel, ábrákkal, táblázatokkal gazdagon illusztrált mű az unikális kutatási eredmények bemutatása mellett, érdekes olvasmány azoknak, akik szívükön viselik a magyarországi pedagógusképzés fejlesztését. A tanulmányok pillanatfelvételt adnak a 21. század eleji óvóképzés-kutatás jelenéről, s kiemelik a jövőbeli kutatások főbb csomópontjait. A kötetet jó szívvel ajánljuk a téma iránt érdeklődő minden kedves olvasónak, hallgatónak, oktatónak, szakembernek.

Tartalomjegyzék