Magyar
English
Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés
Szerző:
Lányiné Engelmayer Ágnes Cím: Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés
Megjelenési adatok: Medicina, Budapest, 2017. | ISBN: 978-963-226-615-2
Az intellektuális képességzavar az értelmi fogyatékosság fogalmát felváltó, új megjelölés. Az ezzel a problémával élő személyek az emberi létezés egy lehetséges változatát reprezentálják, és életük minden szakaszán segítséget, társadalmi befogadást igényelnek. Az intellektuális képességzavar pszichológiájáról szóló összefoglaló kötet, mely klinikai és fejlődéslélektani szempontokat is közöl, először 2009-ben jelent meg. A mostani javított, bővített kiadás megtartotta az eredeti szerkezetet, de minden témánál kiegészült a tudomány és a gyakorlat új eredményeivel. A rendkívül alaposan, a téma minden szegmensére kiterjedő figyelemmel megírt és szerkesztett művet az oktatásban és a klinikumban dolgozó gyógypedagógusok, pszichológusok, orvosok és az ezeket a szakmákat tanuló hallgatók, valamint a pszichológia iránt mélyen érdeklődő olvasók számára ajánljuk.
Kategóriák: Neveléstudomány, Pszichológia
Tárgyszavak: Pszichológia, Képességfejlesztés, Fogyatékosság, Fejlődéslélektan, Gyógypedagógia, Fogyatékos gyermekek, Értelmi etiológia, Értelmi fogyatékosok, Szociálpszichológiai vonatkozások, Értelmi szomatikus kísérőtünetek, Értelem, Szellemi fogyatékosok nevelése
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Pszichológia, Képességfejlesztés, Fogyatékosság, Fejlődéslélektan, Gyógypedagógia, Fogyatékos gyermekek, Értelmi etiológia, Értelmi fogyatékosok, Szociálpszichológiai vonatkozások, Értelmi szomatikus kísérőtünetek, Értelem, Szellemi fogyatékosok nevelése
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum / Copyright
Tartalomjegyzék
5-10
Előszó
11-12
Előszó a 2. átdolgozott kiadáshoz
13-14
Az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság értelmezése. Régi nézetek új megközelítésben, új nézetek a régiekre reflektálva
[17]-165
A korszellem humán tudományokban tükröződő hatása az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos emberek létproblémáira, élethelyzetére.
19-40
Az "értéktelen élet" felfogás hatása.
20-21
A szociológiai megközelítések térhódítása a 20. század közepétől.
21
A jogok és az emberi méltóság érvényesülésének korszaka.
22-23
A pszichológia tudományának szerepvállalása az átalakulási folyamatban.
23-24
A klasszikus irányzatok hozzájárulása az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek megismeréséhez.
24-25
A pszichoanalízis hozzájárulása az értelmi fogyatékosok pszichológiájához.
25-29
Az alaklélektan jelentősége az értelmi fogyatékos személyek pszichológiájában.
29-30
A behaviorizmus és neobehaviorizmus hatása az értelmi fogyatékos személyek pszichológiájára.
30-35
Piaget, Wallon és a svájci/francia genetikus fejlődéslélektani iskola hatása az értelmi fogyatékos személyek pszichológiájára.
35-36
Feuerstein dinamikus rendszere, a tanulási képesség megváltoztathatósága
37
Az egyes pszichológiai irányok továbbfejlődése során létrejövő tudományközi integrációk.
37-40
Az értelmi fogyatékos emberekre vonatkozó tudás és emberszemlélet a 19. században és a 20. század első felében.
41-67
Bevezetés.
41-43
Az értelmi fogyatékosság fogalom definíciós kísérletei, fogyatékosságügyi nyelvújítás.
43-51
Az eugenikai szemlélet térhódítása, az értelmi fogyatékosok veszélyeztetése; a társadalom védelme a fogyatékos emberektől. A századforduló.
51-54
A 20. század első évtizedeinek definíciói, az orvosi betegségmodell mint magyarázó elv.
55-57
Európai helyzetkép.
57-59
Közös vonások a 20. század első felének definícióiban.
59-60
A 20. század eleji definíciók hatása a későbbi magyar fogalomhasználatra.
60-61
A képezhetőség-képezhetetlenség fogalma a klasszikus definíciókban a 20. század első felében.
61-66
Összegzés
66-67
A 20. század második felének és a 21. századnak változásai az értelmi fogyatékossággal/intellektuális képességzavarral élő személyekre vonatkozó terminológiában.
68-69
Pszichometriai megközelítés és intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság.
70-97
A mérés igénye az emberi tulajdonságok és az értelmi fogyatékos személyek megismerésében.
70
Intelligenciaelméletek mint a tesztek háttértényezői.
70-71
A Binet-Simon gyermek-intelligenciateszt az értelmi fogyatékosság felismerése és az iskolai szelekció szolgálatában.
72-75
A pszichometria tudománnyá alakulása, az IQ és alkalmazásának hatása az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság minősítésére. A Wechsler-tesztek.
75-85
Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítésére való ráutaltság mértékének pszichometriai megközelítése.
86-92
Az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek vizsgálatában a pszichometriai megítélésre vonatkozó bírálatok fő érvei.
92-97
Változások a szakmai megközelítésekben a 20. század második felében.
98-112
A biológiai, illetve környezeti paradigma kezelése az értelmi fogyatékosság magyarázatában, új értelmezések.
98-99
Kétcsoportos felosztások, a biológiai-környezeti hatások szétválasztásának kísérlete.
99-101
Kevert diagnózisú, mentálisan retardált személyek mintáival és meghatározott kóreredeti csoportokkal szerzett pszichológiai tapasztalatok.
102-103
A merev szétválasztás ellenérvei.
103-105
A súlyosság és az organikus-nem organikus kóreredet összefüggése.
105-107
Az öröklés és a környezet hatásainak szétválaszthatatlansága.
107-108
A hátrányos helyzetből fakadó elmaradás és iskolai sikertelenség nem jelent képességgyengeséget.
108-112
Egyesítő törekvések a tudományos terminológiában az érintett személyek megnevezésére a 20. század második felétől. (Association on Intellectual and Developmental Disabilities/AAIDD).
113-136
Az Intellektuális és Fejlődési Képességzavarok Amerikai Egyesületének és jogelődjeinek terminológiai és klasszifikációs rendszerei (American Association on Intellectual and Developmental Disabilities/AAIDD).
113
Névváltozások.
113-126
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalásai terminológiai kérdésekben.
126-136
Az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság gyakorisága és ezen adatok különböző célú felhasználása.
137-165
Bevezetés.
137-140
Néhány, gyakoriságra vonatkozó fontos alapfogalom.
140-143
Hazai statisztikák, nyilvántartási rendszerek.
143-144
A becslések szerepe az incidencia- és prevalenciaértékek meghatározásában.
144-148
Az eltérő gyakorisági értékek értelmezése.
148-149
A szociológiai gondolkodás térhódítása és befolyása a minősítési gyakorlatra.
149-153
Epidemiológiai felmérések a prevalenciaértékek feltárására.
153-162
Új kutatási területek az epidemiológiai vizsgálatokban.
162-164
Várható változások az értelmi fogyatékosság/intellektuális képességzavar incidenciájának és prevalenciájának mutatóiban.
164-165
Jelentős állomások az intellektuális képességzavart mutató személy és családja életútján - Fejlődéslélektani megközelítés.
[167]-328
A korai életszakasz és a korai intervenció.
169-235
Szembesülés a diagnózissal.
169-176
A probléma közlése az anyával/szülőkkel.
176-177
Az első megmondási stratégiák gyakori bizonytalanságai, hibái.
178-179
Gyászreakciók.
179-181
Következtetés a a szülői elmondásokból a traumára.
181-189
A korai életkorban nyújtott segítő beavatkozások kialakulásának háttértényezői.
190-195
Az első generációs korai fejlesztési programok jellegzetességei.
195-196
Változások a koragyermekkori fejlesztési programok filozófiájában.
196-198
A meginduló koragyermekkori ellátást biztosító szolgáltatások kezdeti nehézségei és eredményei hazánkban.
199-204
Az egészségügyi, a szociális és a köznevelési ágazat együttműködése, helyzetelemzések. A kliensút és a kulcsszemély.
204-205
A szülő-szakember kapcsolatfelvétel a korai fejlesztésben.
205-209
A szülők fő gondjai a kezdeti években.
209-213
Integrált szülő-csecsemő konzultáció és fejlődéslélektani irányultságú tanácsadás.
213-214
A korai fejlődésben a következő képesség/készségterületeken mutatkozik fejlődési meglassúbbodás, eltérő, atipikus fejlődés.
214-219
A meginduló fejlődés apró jelei.
220-223
Fejlettségi szintek hároméves korban és az óvodáskorban.
223-224
A nappali ellátást biztosító elhelyezési lehetőségek fiatal életkorban.
224-230
Tartós bentlakást biztosító elhelyezési lehetőségek fiatal életkorban.
230-234
Összefoglalás.
234-235
Az iskolás évek.
236-276
A beiskolázás mint problémahelyzet; jelentősége a gyermek életében.
236-258
A szociális érés és a tanulás sajátosságai az intellektuális képességzavart mutató gyermekeknél.
258-262
Magatartási jellegzetességek és problémák iskoláskorban.
262-276
A serdülőkor és az ijfúkor az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek életében.
277-292
Az értelmi fogyatékos személyek szexualitásával kapcsolatos kérdések háttérbe szorulása a közgondolkodásban.
277-278
Pszichoszexuális fejlődés gyermekkorban.
278-279
Pszichológiai változások serdülőkorban.
279-282
Szexualitás.
282-291
Fontos alapelvek az intellektuális képességzavarral élő/értelmi fogyatékos emberek szexualitásának értelmezéséhez.
291-292
A felnőtt szerepek kifejlődésének és gyakorlásának feltételei intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos személyek életében.
293-328
Az intellektuális képességzavart mutató/értelmi fogyatékos felnőttek életét befolyásoló tényezők.
294-295
Életminőség (Quality of Life, QOL).
295-299
Tényfeltárások az értelmi fogyatékos személyek bentlakásos intézeteinek embertelen körülményeiről.
299-301
A normalizációs elv tartalma, gyakorlati megvalósítás kiindulópontjai.
301-303
Európai deinstitucionalizációs programok.
303-305
Tényfeltárások Magyarországon a 90-es évek közepétől az értelmi fogyatékos személyeket (is) ellátó pszichiátriai és szociális intézményekben.
305-307
Az intézetekben ellátott felnőtt értelmi fogyatékos személyek állapotának felülvizsgálata.
307-308
A kiscsoportos lakóotthonok kialakulása hazánkban, és a benne élők életminőségére, pszichés fejlődésére, szociális tanulására gyakorolt hatásuk.
308-314
Az életminőség-vizsgálatok tapasztalatai az intézménytelenítési programok tükrében.
314-318
Egyéni gondozási, fejlesztési tervek készítésének pszichológiai aspektusai.
318-322
Pályaválasztás, foglalkoztatás, munkavégzés.
322-324
Az időskorú személy élethelyzete, a segítés területei.
324-328
A kóreredet szerepe az állapot pszichológiai jellegzetességeinek megismerésében és specifikus megsegítésében.
[329]-
A kóreredeti kutatások felértékelődése.
331-334
A tudományok oldaláról tekintve.
331-332
A szülők önsegítő képességének és önszerveződő mozgalmainak oldaláról tekintve.
332-333
Gyógypedagógiai-pszichológiai feladatok az egyes, értelmi fogyatékossággal járó szindrómákra specializálódott egyesületekben, alapítványoknál.
333-334
Down-szindróma kognitív és pszichoszociális megközelítésben.
335-359
Bevezetés.
335-336
Előzmények, legjelentősebb változások.
336-339
Intelligenciateljesítmények és egyéb személyiségjellemzők Down-szindrómás személyeknél.
339-343
Korai fejlődés és korai tanulás.
343-347
Érzelmi élet, szociális kapcsolatok.
348-351
Elmaradás vagy eltérő, patológiás fejlődés.
352-356
Az Értelmi Fogyatékosok Fejlődését Szolgáló Magyar Down Alapítvány.
357-358
Összefoglalás
358-359
Williams-szindróma pszicholingvisztikai megközelítésben.
360-371
Bevezetés.
360-361
Előzmények.
361-362
Mozgásfejlődés és a vizuomotoros-téri funkciók.
362-363
Szociabilitás és nyelvi fejlődés.
363-368
Iskolázás.
368-369
A fejlesztés kiemelt területei.
369-371
A Magyar Williams-szindróma Társaság szerepe az érintettek és családjaik segítésében.
371
A Rett-szindrómás gyermekek állapotának stádiumai, a szülők pszichológiai segítése.
372-
Bevezetés.
372
A pszichoszociális fejlődés jellegzetességei.
372-374
Képek jegyzéke
375
Irodalomjegyzék
376-422
Tárgymutató
423-430
Hátsó borító / Fülszöveg