Társas tudás, elbeszélés, identitás
Szerző: László JánosCím: Társas tudás, elbeszélés, identitás
Alcím: A társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei
Megjelenési adatok: Scientia Humana, Budapest, 1999. | ISBN: 963-9137-41-3
Megjegyzés: A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyvtámogatási program keretében jelent meg.
Minden kommunikáció, így szükségképpen a tudományos közlés is feltételezi a befogadót abban az értelemben, hogy számít előzetes tudására, olvasói aktivitására, amellyel hozzájárul a közlemény utalásainak és hivatkozásainak megértéséhez, amellyel lehetővé teszi, hogy a szerző kisebb-nagyobb kihagyásokkal haladjon, számos, körülményt, adatot és tényállást ismertnek tekintsen. Miként Eco (1995) írja, a szerző szeme előtt egy „mintaolvasó" lebeg, és a szövegstratégiát ennek az olvasónak a tudásenciklopédiájához igazítja. A társas tudás általunk tárgyalni kívánt elméleteit - a szociális reprezentáció elméletét, a narratív pszichológiát és az identitáselméleteket - illetően a magyar „mintaolvasót" elképzelni különlegesen nehéz feladat. Nem pusztán azért, mert, szemben az identitás elméletekkel, mind a szociális reprezentációról, mind a narratív pszichológiáról - eltekintve néhány utalástól - mindeddig felettébb csekély magyar nyelvű tudományos közlemény jelent meg, és ilyen irányú kutatások, eltekintve az elbeszélő szövegekkel kapcsolatos vizsgálatoktól (Halász, 1996; László, 1995; Pléh, 1996), csak a legutóbbi időben indultak el (Erős, 1996; Halász, 1996; Pataki, 1995, Váriné, 1995). Ez a helyzet akár még meg is könnyíthetné a szerző feladatát, hiszen nyugodtan támaszkodhatna az olyan bevezető jellegű írásokra, mint amilyen például Wagner (1996) tanulmánya a szociális reprezentációról, amely a japán olvasókat hivatott bevezetni a szociális reprezentáció bonyodalmaiba. Az ilyen típusú írások tapasztalatait persze botorság lenne mellőzni, és természetesen bőségesen hivatkozni is fogok rájuk a későbbiekben. Lényegesebb azonban, hogy mind a szociális reprezentációs, mind a narratív pszichológiai megközelítés olyan, jórészt európai eredetű társadalomtudományi elgondolásokhoz és tudományelméleti fejleményekhez kapcsolódik, amelyek a hazai olvasók számára a tudományterületi háttértől függetlenül is feltehetőleg ismerősek. A pszichológiában járatos olvasók számára továbbá ismerősnek tekinthetők azok az elsősorban kognitivista szociálpszichológiai és pszicholingvisztikai modellek, amikhez képest a társas tudás modern szociálpszichológiai elméletei önmaguk meghatározására törekszenek. Ezen ismeretek eloszlását és mélységét illetően azonban feltehetőleg igen változatos a kép, ezért általában a némileg didaktikusabb és redundánsabb történeti-kontrasztív kifejtés eljárásával fogok élni.
Kategóriák: Pszichológia
Tárgyszavak: Irodalomelmélet, Szociálpszichológia, Narráció, Társadalmi tudás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Irodalomelmélet, Szociálpszichológia, Narráció, Társadalmi tudás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-6
Bevezetés
7-8
Szociálisprezentáció-elmélet
9-41
A szociális reprezentáció funkciói
15-16
A szociális reprezentáció folyamatai
17-21
1: lehorgonyzás
17-19
2: tárgyiasítás
20-21
Univerzalitás versus partikularitás a szociális reprezentációs folyamatokban
21-29
A szociálisreprezentáció-elmélet kapcsolódása a szociálpszichológia hagyományos elméleteihez
29-38
A szociális reprezentáció empirikus vizsgálata
38-41
Narratív pszichológia
42-78
Az emberi tudás elbeszélt természete
44-51
Narratológia
51-52
A narratívum referencialitása
53-55
Terápiás narratívumok referenciája
55
A történelem mint narratívum
56-
A tudomány mint narratívum
57-58
Narratív okság
58-59
Hermeneutikai kompozíció
59-60
Az idő szerepe a narratívumban
60-63
Műfajspecifikus partikularitás
63-64
Műfaji archetípusok
64-66
Narratív kánonok
66-73
Narratív beszédaktus
73-74
Narratív perspektíva
74-78
A szociális reprezentáció narratív szerveződése
79-93
A narratív gondolatmenet alkalmazása a szociális reprezentációk kutatásában
79-
A narratív elemzés alkalmazásának módszertani kérdései: a „sűrű narráció"
87-88
A narratív megközelítés hozzájárulása a szociális reprezentációk magyarázó képességéhez
89-93
Identitás és szociális reprezentáció
94-116
Identitás és narratívum
112-116
Irodalom
117-132
Hátsó borító