Szerzői jog mindenkinek
Szerkesztő:
Legeza Dénes További szerzők: Csősz Gergely; Gondol Daniella; Grad-Gyenge Anikó; Hepp Nóra; Horváth Katalin; Lábody Péter; Legeza Dénes ; Lendvai Zsófia; Mezei Péter; Nagy Balázs; Takács Nóra Emese; Timár Adrienn; Zugh Kinga
Cím: Szerzői jog mindenkinek
Megjelenési adatok: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest, 2017. | ISBN: 978-963-9157-82-8
Megjegyzés: A kézirat lezárva: 2017. május 15. Oktatási segédanyag

Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Copyright / Impresszum
Címlap
A könyv szerkeszeti felépítése
Rövidítések jegyzéke
7-9
1. Bevezetés
11-12
2. A szellemitulajdon-védelem alapja, rendszere
[13]-29
2.1. A szellemitulajdon-védelem alapja és jelentősége
14-15
2.2. Az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák rövid bemutatása, összehasonlítása
16-22
2.2.1. Szabadalom
16-17
2.2.2. Használatiminta-oltalom
18
2.2.3. Növényfajta-oltalom
18-19
2.2.4. Formatervezésiminta-oltalom
19-20
2.2.5. Védjegy
20-21
2.2.6. Földrajzi árujelző
21-22
2.3. A szerzői jogi védelem és az iparjogvédelem összehasonlítása
22-24
2.4. A szellemitulajdon-védelem intézményrendszere
25-29
2.4.1. Nemzetközi intézmények
25-26
2.4.1.1. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organisation, WIPO)
25
2.4.1.2. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUSZTH; European Union Intellectual Property Office, EUIPO, korábban OHIM)
25
2.4.1.3. Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office, EPO)
25
2.4.1.4. Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organisation, WTO)
26
2.4.2. Hazai intézmények
26-29
2.4.2.1. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH)
26-27
2.4.2.2. Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT)
27-28
2.4.2.3. Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE)
28
2.4.2.4. Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület (MSZJF)
28
2.4.2.5. ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület
28-29
2.5. Fogalmak, ellenőrző kérdések
29
2.5.1. Fogalmak
29
2.5.2. Ellenőrző kérdések
29
3. A szerzői jog fejlődése és gazdasági jelentősége
[31]-52
3.1. A szerzői jog fejlődése
32-44
3.1.1. Történelmi előzmények
32-33
3.1.2. A törvényi szabályozás fejlődése
33-37
3.1.2.1. Nemzetközi kitekintés
33-34
3.1.2.2. A hazai szabályozás fejlődése
34-36
3.1.2.3. A velünk élő (szerzői) jogtörténet
36-37
3.1.3. A technikai fejlődés hatása a szerzői vagyoni jogokra
37-42
3.1.3.1. A fonográf és a gramofon
38
3.1.3.2. Művek előadása nyilvánosan
39
3.1.3.3. Művek előadása telefonban és rádióban
39-41
3.1.3.4. A három felhasználási mód összevetése
41-42
3.1.4. A jogérvényesítés fejlődése
42-44
3.2. A szerzői jog gazdasági jelentősége
44-52
3.2.1. Makrogazdasági mutatók
44-46
3.2.2. A jogdíj mint jövedelem
46-48
3.2.3. A szerzői jog gazdaságtana
49-52
3.3. Fogalmak, ellenőrző kérdések
52
3.3.1. Fogalmak
52
3.3.2. Ellenőrző kérdések
52
4. A szerzői jog által védett művek és teljesítmények
[53]-75
4.1. Az SZJT. hatálya
54
4.2. Az SZJT.-ben nevesített és nem nevesített műtípusok
54-57
4.3. A szerzői jogi védelem feltétele („az egyéni, eredeti jelleg”)
57-64
4.3.1. Egyéni, eredeti jelleg fotóművészeti alkotások esetében
59-61
4.3.2. Egyéni, eredeti jelleg funkcionális művek esetében
61-62
4.3.3. Egyéni, eredeti jelleg szakirodalmi művek esetében
62-63
4.3.4. Egyéni, eredeti jelleg ételreceptek esetében
63-64
4.4. A szerzői jogi védelem határa
64-68
4.4.1. A szerzői jogi védelem alól kivett művek
64-66
4.4.2. Tények és napi hírek
66
4.4.3. Ötlet, elv, eljárás
66
4.4.4. A folklór kifejeződései
67-68
4.5. A szerzői jogi védelem keletkezése
69-70
4.6. A kapcsolódó jogi teljesítmények
70-72
4.6.1. Az előadóművészi teljesítmény
70
4.6.2. A hangfelvétel-előállítók (hanglemezkiadók), a filmelőállítók (producerek), valamint a rádió- és televíziószervezetek teljesítménye
71-72
4.7. Az adatbázis
72
4.8. A gyűjteményes művek
72-74
4.9. Fogalmak, ellenőrző kérdések
74-75
4.9.1. Fogalmak
74-75
4.9.2. Ellenőrző kérdések
75
5. A szerző és a szerzői jog egyéb jogosultjai
[77]-92
5.1. A szerző
78-80
5.1.1. A szerkesztő
78
5.1.2. Az állatok mint szerzők
78-79
5.1.3. A gépek mint szerzők
79
5.1.4. Szerzőségi határterületek
80
5.1.4.1. Interjú
80
5.1.4.2. Dramaturg
80
5.2. A szerzői jog egyéb jogosultjai
81-86
5.2.1. Az öröklés
81-84
5.2.1.1. A hagyatéki eljárás
82-83
5.2.1.2. A haszonélvezet
83
5.2.1.3. A közös tulajdon
83-84
5.2.2. A közös művek és az együttesen létrehozott művek
84-86
5.3. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjai
87-90
5.3.1. Előadóművészek
89
5.3.2. Hangfelvétel-előállítók (hanglemezkiadók)
89
5.3.3. Filmelőállítók (producerek)
90
5.3.4. Rádió- és televíziószervezetek
90
5.4. A szerzőségi vélelem
90-91
5.5. Fogalmak, ellenőrző kérdések
91-92
5.5.1. Fogalmak
91-92
5.5.2. Ellenőrző kérdések
92
6. A szerző jogai
[93]-136
6.1. A szerzőt megillető jogok természete, a személyhez fűződő és vagyoni jogok összehasonlítása
94-95
6.2. A szerző személyhez fűződő jogai
95-106
6.2.1. A mű nyilvánosságra hozatala
97-100
6.2.2. A név feltüntetése
100-102
6.2.3. A mű egységének védelme
102-106
6.3. A szerző vagyoni jogai
106-128
6.3.1. A többszörözés joga
108-110
6.3.2. A terjesztés joga
111-114
6.3.3. A nyilvános előadás joga
114-116
6.3.4. A nyilvánossághoz közvetítés
116-120
6.3.5. Az átdolgozás
120-126
6.3.6. A merchandisingjog
126-128
6.3.7. Egyéb vagyoni jogok
128
6.4. A kapcsolódó jogi jogosultak jogai
128-135
6.4.1. A szerzői joggal szomszédos jogok védelme
128-134
6.4.1.1. Az előadóművészek jogai
130-133
6.4.1.2. A hangfelvétel-előállítók jogai
133
6.4.1.3. A rádió- és televíziószervezetek jogai
133-134
6.4.1.4. A film előállítóinak jogai
134
6.4.2. Az adatbázisok előállítóinak jogai
134-135
6.5. Fogalmak, ellenőrző kérdések
135-136
6.5.1. Fogalmak
135-136
6.5.2. Ellenőrző kérdések, gyakorlatok
136
7. A szerzői jog korlátai
[137]-164
7.1. A védelmi idő
138-142
7.1.1. Szerzők
139-140
7.1.2. Kapcsolódó jogi jogosultak
140-141
7.1.3. Editio princeps
142
7.2. A szabad felhasználás
142-160
7.2.1. A háromlépcsős teszt
143-145
7.2.2. Magáncélú másolás
145-148
7.2.3. Idézés
148-152
7.2.4. Átvétel
152-154
7.2.5. Intézményi célú szabad felhasználás
154-156
7.2.6. Oktatási célú szabad felhasználások
156-157
7.2.7. Egyes művek felhasználása tájékoztatás céljára
157-159
7.2.8. Előadás
159-160
7.3. A jogkimerülés
160-162
7.4. Fogalmak, ellenőrző kérdések
162-164
7.4.1. Fogalmak
162
7.4.2. Ellenőrző kérdések
162-164
7.4.2.1. Első tényállás
162-163
7.4.2.2. Második tényállás
164
8. Az egyes műtípusokra vonatkozó rendelkezések
[165]-189
8.1. A filmalkotások és más audiovizuális művek
166-170
8.2. A szoftver
170-173
8.3. Az adatbázis
173-176
8.3.1. Az adatbázisok elhatárolása
174-175
8.3.2. Az adatbázis jogszerű felhasználójának biztosított kivételek
175-176
8.4. A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások
176-184
8.4.1. A kiállítás joga
176-178
8.4.2. A követőjog és a fizető köztulajdon
179-182
8.4.3. A szabad felhasználás
183-184
8.5. Az építészeti alkotások és a műszaki létesítmények
184-188
8.6. Fogalmak, ellenőrző kérdések
188-189
8.6.1. Fogalmak
188-189
8.6.2. Ellenőrző kérdések
189
9. A felhasználás
[191]-243
9.1. A felhasználási szerződés
192-218
9.1.1. A felhasználási szerződés fogalma
192-193
9.1.2. A felhasználási szerződésekre vonatkozó rendelkezések korlátja
193-194
9.1.3. A nem létező és az érvénytelen felhasználási szerződés elhatárolása
194-195
9.1.4. A felek
195-199
9.1.4.1. A kiskorú szerző
195-196
9.1.4.2. A szerző gazdasági társasága
196-197
9.1.4.3. A szerző mint egyéni vállalkozó
197
9.1.4.4. Felhasználási szerződés kötése ügynök (képviselő, közvetítő) útján
197-198
9.1.4.5. A közös jogkezelő szervezet által kötött felhasználási szerződés
198
9.1.4.6. A felhasználó
198-199
9.1.5. A forma
199-201
9.1.6. A tartalom
201-205
9.1.6.1. A mű meghatározása
201-203
9.1.6.2. A felhasználási engedély
203-205
9.1.7. A jogdíj
205-209
9.1.7.1. Lemondás a jogdíjról
206
9.1.7.2. A jogdíj mértéke
206-209
9.1.7.2.1. Jog az arányos díjazásra
206-208
9.1.7.2.2. Díjigény, jog a megfelelő díjazásra
208-209
9.1.8. Az életműszerződés tilalma
209
9.1.9. Nevesített szerződéstípusok
210-218
9.1.9.1. Jogátruházási szerződés
210-212
9.1.9.2. A reklámozás céljára megrendelt mű
212-214
9.1.9.3. Megfilmesítési szerződés
214-216
9.1.9.4. A kiadói szerződés
216-218
9.2. A munkaviszonyban létrehozott mű
218-222
9.2.1. A mű létrehozatala a munkavállaló munkaviszonyból folyó kötelessége
218-219
9.2.2. A mű átadása
219
9.2.3. A munkáltatói jogszerzés terjedelme és tartalma
220
9.2.4. Eltérő megállapodás
220
9.2.5. A munkavállalónál maradó vagyoni és személyhez fűződő jogok
220-221
9.2.6. A díjazás
221-222
9.3. Alternatív modellek az online felhasználások engedélyezésére
222-226
9.3.1. Creative Commons
224-225
9.3.2. FOSS-licencek (szabad vagy nyílt forráskódú szoftver)
225-226
9.3.3. A hagyományos és az alternatív licencmodell ötvözése
226
9.4. Az árva művek felhasználásának engedélyezése
226-232
9.4.1. Az árva mű fogalma
227
9.4.2. Az árvamű-felhasználás engedélyezésének általános szabályai
228-230
9.4.2.1. A jogosultkutatás szabályai
228-229
9.4.2.2. A felhasználási engedély terjedelme és hatálya
229
9.4.2.3. A felhasználási engedélyért fizetendő díj
229-230
9.4.3. Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása
230-232
9.4.3.1. A kedvezményezett intézmények
230-231
9.4.3.2. A felhasználási engedély terjedelme és hatálya
231
9.4.3.3. Eljárási szabályok
231-232
9.5. A szerzői jogok és a kapcsolódó jogok közös kezelése
233-241
9.5.1. A közös jogkezelés lényege, kialakulása
233
9.5.2. A közös jogkezelés szabályozása a szerzői jog rendszerében
233-234
9.5.3. A közös jogkezelés fogalma és esetkörei
234-235
9.5.4. A jogkezelő szervezetek típusai
235-237
9.5.5. A közös jogkezelés jogalapja
237-238
9.5.6. A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások
239-240
9.5.7. Jogdíjak kezelése, felosztása
240-241
9.5.8. Hatósági eljárások
241
9.6. Fogalmak, ellenőrző kérdések
242-243
9.6.1. Fogalmak
242
9.6.2. Ellenőrző kérdések
242-243
10. A szerzői jogi jogérvényesítés
[245]-271
10.1. A jogsértés fogalma, jelentősége, a jogérvényesítés feltételei
246-248
10.2. Polgári jogi igények
249-255
10.2.1. Az igényérvényesítésre jogosultak és azok köre, akikkel szemben igényt lehet érvényesíteni
249-250
10.2.2. A polgári jogi jogérvényesítés
250-255
10.3. Büntetőjogi eszközök
255-261
10.3.1. Bitorlás
256-257
10.3.2. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
258-259
10.3.3. A szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés
259
10.3.4. A vagyoni hátrány
259-261
10.4. Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével/kijátszásával szemben
261-262
10.5. A jogkezelési adatok védelme
262-263
10.6. Az „alternatív vitarendezés” lehetőségei
263-266
10.6.1. Az értesítési és eltávolítási eljárás
264-265
10.6.2. WIPO ADR
266
10.6.3. A WTO vitarendezési eljárása
266
10.7. A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT)
267-269
10.7.1. Az SZJSZT története, eljárása
267-268
10.7.2. Ismertebb szakvélemények
268-269
10.8. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) tevékenysége
269-270
10.9. Fogalmak, ellenőrző kérdések
270-271
10.9.1. Fogalmak
270-271
10.9.2. Ellenőrző kérdések
271
11. Nemzetközi és európai uniós szerzői jog
[273]-303
11.1. A nemzetközi, az európai uniós és a magyar jog viszonya
274-280
11.1.1. Mikor melyik jogot alkalmazzuk?
276-279
11.1.2. Az Szjt. által biztosított védelem hatálya
280
11.2. A nemzetközi szerzői jog alapjai
280-288
11.2.1. Nemzetközi szerzői jogi szerződések
283-286
11.2.1.1. Berni Uniós Egyezmény (BUE)
283-285
11.2.1.2. Az Egyetemes Szerzői jogi Egyezmény (ESZE)
285
11.2.1.3. A szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó egyezmény (TRIPS-megállapodás)
285-286
11.2.2. Nemzetközi szomszédos jogi szerződések
286-287
11.2.3. A WIPO és az internetszerződések
287-288
11.3. Az európai uniós szerzői jog alapjai
288-293
11.3.1. Az uniós jogalkotás és annak szerzői jogot érintő vetülete
289-290
11.3.2. A szerzői jogi irányelvek
290-291
11.3.3. Az uniós szerzői jogi jogalkotás jövőbeli irányai
292-293
11.4. Az Európai Unió Bírósága és joggyakorlata
294-302
11.4.1. Az EUB szerepe
294-295
11.4.2. Az EUB szerzői jogi vonatkozású jogesetei
295-302
11.4.2.1. Vagyoni jogok
295-297
11.4.2.1.1. Többszörözés
295
11.4.2.1.2. Terjesztés
296
11.4.2.1.3. Nyilvánossághoz közvetítés
296-297
11.4.2.1.4. Hiperlinkek
297
11.4.2.2. Szabad felhasználás
297-298
11.4.2.3. Védelmi idő
298
11.4.2.4. Jogkimerülés
298
11.4.2.5. Kompenzáció
298-299
11.4.2.5.1. Reprográfia
298
11.4.2.5.2. Üres hordozó
299
11.4.2.6. Követőjogi díj
299
11.4.2.7. Jogérvényesítés
299-300
11.4.2.8. Speciális műfajok
300-301
11.4.2.8.1. Szoftver
300-301
11.4.2.8.2. Adatbázis
301
11.4.2.9. Műszaki intézkedések
301
11.4.2.10. Adó-, vám-, verseny- és reklámjogi határterületek
301-302
11.5. Fogalmak, ellenőrző kérdések
302-303
11.5.1. Fogalmak
302-303
11.5.2. Ellenőrző kérdések
303
12. Bevezetés az összehasonlító szerzői jogba
[305]-330
12.1. A szerzői és kapcsolódó jogi védelem tárgya
306-309
12.1.1. Az egyéni, eredeti jelleg
306-308
12.1.2. Karaktervédelem
308-309
12.2. A szerzői jogok jogosultjai
309-310
12.2.1. Szerzők és kapcsolódó jogi jogosultak
309-310
12.2.2. Eltérések a munkaviszonyban létrehozott művek (work made for hire) kapcsán
310
12.3. A vagyoni jogok köre és különbségei
310-315
12.3.1. Terminológiai sajátosságok: nyilvánossághoz közvetítés kontra nyilvános előadás
311-313
12.3.2. Az adatbázis-előállítók sui generis védelme
313
12.3.3. Követőjog
313-315
12.4. A szerzői jogok gyakorlása
315-316
12.4.1. A szerzői jogok forgalomképessége
315
12.4.2. Közös jogkezelés
315-316
12.5. A személyhez fűződő jogok
316-317
12.6. Korlátozások és kivételek
317-322
12.6.1. Fair use az Egyesült Államokban
318-320
12.6.2. Fair dealing a többi angolszász országban
320-321
12.6.3. Jogkimerülés
321-322
12.7. Területi és időbeli korlátok
322-324
12.7.1. A szerzői jog territoriális jellege és az extraterritoriális jogalkalmazás
322-323
12.7.2. Védelmi idő
323-324
12.8. Jogérvényesítés
324-328
12.8.1. Közvetlen és közvetett jogsértés
325-326
12.8.2. A szerzői jogi jogsértések bizonyítása
326-327
12.8.3. Statutory damages az angolszász szerzői jogban
327-328
12.9. A szerzői jog formalitásai
328-329
12.10. Fogalmak, ellenőrző kérdések
329-330
12.10.1. Fogalmak
329
12.10.2. Ellenőrző kérdések
329-330
13. A szerzői művek felhasználásához kapcsolódó jogterületek
[331]-354
13.1. A szerzői jog és a védjegyjog kapcsolata
332-335
13.2. Személyiségvédelem
335-342
13.2.1. A becsülethez és jó hírnévhez való jog
336-339
13.2.2. A képmáshoz és hangfelvételhez való jog
340-341
13.2.3. A névviseléshez való jog
341
13.2.4. Az üzleti titok és a know-how (védett ismeret)
342
13.3. A tulajdonjog és a szerző jogi védelem ütközése
343-345
13.4. Média- és reklámjogi aspektusok és korlátok
345-348
13.4.1. Reklámszerződések
345-347
13.4.2. A reklámok és a mű integritása – reklámmegszakítások
347-348
13.4.3. A merchandisingjogok
348
13.5. Versenyjogi korlátok
348-353
13.5.1. Bevezetés: a versenyjogi szabályozás célja
348-349
13.5.2. A szerzői jog versenyjogi alapú belső korlátai
349-350
13.5.3. Területi kizárólagosság
350-351
13.5.4. A szerzői jog által biztosított kizárólagosság mint erőfölényt biztosító körülmény
351-353
13.5.4.1. A Magill-ügy – alapvető eszközök elméletének alkalmazása a szerzői jog területén
352
13.5.4.2. A Microsoft-eset – számítógépek operációs piacán fennálló erőfölénnyel való visszaélés
353
13.5.4.3. Következtetés
353
13.6. Fogalmak, ellenőrző kérdések
354
13.6.1. Fogalmak
354
13.6.2. Ellenőrző kérdések
354
Részletes tartalomjegyzék
355-363
Hátsó borító