Szilárdságtan

Szilárdságtan című könyvünk célja a mezőgazdasági gépészmérnök hallgatók számára tartott előadások anyagának feldolgozása olyan terjedelemben, hogy segítségével a hallgatók — és nem utolsósorban a tanulásban túlnyomórészt saját erejükre utalt levelező hallgatók — ennek a fontos műszaki alaptárgynak az elemeit oly mértékben elsajátíthassák, amely mértékben annak ismerete minden okleveles gépészmérnöktől megkövetelhető. Ezt a célt az anyagnak a klasszikus mechanika elvei alapján végzett öesszeállításával kívánjuk elérni. A mezőgazdasági gépészmérnök fő feladata a fejlődő szocialista nagyüzemi mezőgazdaság gépi berendezéseinek üzemeltetése: ehhez szervesen hozzátartozik a gépek karbantartásának és szükséges javításainak irányítása, a kisebb létesítmények terveinek elkészítése, kivitelezésének ellenőrzése is. Emellett mindig a rendelkezésére álló anyagokkal kell dolgoznia, rövid határidőkkel kell végeznie a javításokat, az alkatrészek pótlását. A mezőgazdasági gépészmérnök tehát gyakran többé-kevésbé kényes méretezési és szilárdsági ellenőrzési feladatokkal is találkozik. Az alkatrészek és szerkezetek méretezésekor a következő követelményeket kell elsősorban figyelembe vennie: 1. az elkészített darabok feleljenek meg a kívánt célnak, és használat közben idő előtt ne törjenek el, mert a törés nemcsak az egyes darab pusztulását jelenti, hanem az egész gépszerkezetet is használhatatlanná teheti, sőt a kezelő személyzet és a közelben dolgozók testi épségét súlyosan veszélyeztetheti; 2. a méretezésnek — még egyedi darabok esetében sem elhanyagolható módon — a felhasznált anyag minőségét és mennyiségét tekintve egyaránt gazdaságosnak is kell lennie. Ez a kettős feladat csak a szilárdságtani törvények helyes alkalmazásával oldható meg sikeresen. Könyvünk a méretezés és ellenőrzés alapelveit kívánja ismertetni, közelebbről a Hooke-törvény következetes alkalmazását, ezért a fölvetett kérdéseket a rugalmas alakváltozás tartományán belüli igénybevételek föltételezésével tárgyalja. A fémek fizikája, az anyagvizsgálati módszerek rohamosan fejlődnek, s így a szerkezeti anyagok tulajdonságainak egyre tökéletesedő ismeretében már tudjuk, hogy a klasszikus elvek alkalmazása sok esetben erősen túlméretezett alkatrészeket eredményez. Az üzemben dolgozó mezőgazdasági gépészmérnök tervező és méretező tevékenysége főleg egyedi darabokra irányul. Az üzemeltetés elsőrendű követelménye a biztonság és a hibák gyors kijavítása. Ez, különösen az éppen rendelkezésre álló anyagok fölhasználásával, kiegyenlíti a túlméretezés okozta csekély anyagtöbbletből adódó esetleges gazdasági hátrányt. Könyvünk a szükséges ismeretek közlésével az egyszerű elvi megállapítások gyakorlati alkalmazását igyekszik megtanítani. Ehhez fölhasználjuk (a német kiadóvállalat engedélye alapján) Georg Dreyer Festigkeitslehre und Elastizitätslehre című tankönyvének metodikáját — alkalmazva azt a hazai és mezőgazdasági üzemmérnöki követelményekhez.