Regionális gazdaságtan corvina logo

Szerző: Lengyel Imre
További szerző: Rechnitzer János
Cím: Regionális gazdaságtan
Sorozatcím: Studia regionum | Dialóg Campus tankönyvek | Területi és települési kutatások ; 26.
Megjelenési adatok: Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 2004. | ISSN: 1419-4899 | 1418-1274 | 0238-0552 | ISBN: 963-9542-46-6

coverimage A hazai regionális tudomány egyik hiányossága, hogy elméleti megalapozó irodalmakkal kevésbé rendelkezik. Elérhetők ugyan egyes külföldi szerzők átfogó művei, de magyar tudósok tollából, meglévő hazai kutatási eredmények felhasználásával, értelmezhető itthoni példák és adatbázisok illusztrálásával a regionális tudományban inkább csak egy-egy részdiszciplína feldolgozására történt kísérlet. Regionális gazdaságtanból sem született itthon olyan kézikönyv, amely az alapokat, valamint a témakör újabb irányzatait és eredményeit szisztematikusan áttekinti, az újabb fogalmak, kifejezések magyar megfelelőit megadja. A regionális gazdaságtan tanulmányozását magyar nyelven elsőként Illés Iván „Regionális gazdaságtan” című műve tette lehetővé, amely egyetemi jegyzetként jelent meg (Tankönyvkiadó, Budapest) 1975-ben, majd 1983-ben ismét kiadták. Hosszú évekig csak ez a könyv szolgált alapul a regionális gazdasági folyamatok rendszerező tanulmányozására. A szerzők közreműködésével és szerkesztésével 1994-ben jelent meg a „Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához” (MTA RKK, Pécs-Győr, 1994, 1999) című tanulmánykötet, amely szintén két kiadást ért meg és sikerrel használták a felsőoktatásban. Az elmúlt évtizedben több egyetemi jegyzet készült, többek között Bartke István és Illés Iván „Telephelyelméletek” (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1997), és Kozma Gábor „Regionális gazdaságtan” (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003) című jegyzete, amelyek ugyan egy-egy speciális szakmai körnek - főleg geográfus és földrajz szakos hallgatóknak - szóltak, de igyekeztek bemutatni a regionális gazdaságtan legfontosabb kérdésköreit. Az utóbbi években a globalizációs folyamatok hatására mind a vállalati, mind a kormányzati döntésekben előtérbe kerültek a gazdaság térbeli működésének jellemzői. A globális vállalatok felismerték, hogy a tartós vállalati versenyelőnyök fonásai földrajzilag koncentrálódnak, emiatt felértékelődtek a technológiai agglomerációk, az iparági körzetek, a tudásteremtő régiók (leaming region) stb. A gazdasági folyamatokban a nemzetgazdasági szint mellett a nemzetközi integrációk, pl. az Európai Unió, valamint a szubnacionális szinten lévő régiók is fontossá váltak. Ezek a felismerések, új folyamatok vezettek az Európai Unióban is a regionális politika megújulásához. A közgazdaságtan képviselői is reagáltak a megváltozott feltételekre, a gazdaság térbeli működésével, a regionális kérdésekkel foglalkozó kutatások megszaporodtak, új eredmények születtek, és új irányzatok jöttek létre. Mindezek hatására a regionális gazdaságtan is megújult, az új feltételeket leíró fogalmak, modellek és eszközök egyre inkább a közgazdászok általános műveltségének elengedhetetlen részét képezik.
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Regionális gazdaságtan, Regionális makroökonómia, Regionális mikroökonómia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Sorozati címlap
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[5]-8
Ábrajegyzék
[9]-10
Táblázatok jegyzéke
[11]
Ajánlás
Előszó
[13]-15
I. Regionális tudomány
[17]-85
   1. A regionális tudomány tartalma és célja
[19]-51
      1.1. A regionális tudomány tárgya és intézményei
[19]-21
      1.2. A regionális tudomány alkotóelemei
21-25
      1.3. A regionális tudomány vizsgálati dimenziói
26-47
         1.3.1. A régió fogalma és típusai
26-39
         1.3.2. A tér és az idő
39-43
         1.3.3. A területi rendszerek és működésük
43-46
         1.3.4. A térszervezés
46-47
      1.4. Új kihívások előtt a regionális tudomány
47-50
      1.5. Regionális tudomány Magyarországon
50-51
   2. A regionális gazdaságtan új kihívásai és vizsgálati területei
53-85
      2.1. A „térbeliség” szerepének felértékelődése
54-57
      2.2. Globalizációs folyamatok és térszerveződés
57-71
         2.2.1. A gazdaság újabb térfolyamatai és térszerveződése
60-64
         2.2.2. A globális-lokális paradoxon
64-67
         2.2.3. Az újjászerveződő regionális specializáció
67-71
      2.3. A közgazdaságtan viszonya a „térbeliséghez”
71-77
         2.3.1. „Egy pont" gazdaság és térbeli gazdaság
72-74
         2.3.2. Térgazdaságtan: az új gazdasági földrajz
74-77
      2.4. A regionális gazdaságtan tárgya és részterületei
77-85
         2.4.1. A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai
80-83
         2.4.2. A regionális gazdaságtan részterületei
83-85
II. Regionális mikroökonómia
[87]-191
   3. A regionális mikroökonómia alapkérdései
89-117
      3.1. A telephelyelméletek főbb jellemzői
90-105
         3.1.1. A telephelyelméletek fejlődése
91-98
         3.1.2. A telepítési döntések főbb szempontjai
98-105
      3.2. A regionális mikroökonómia alapkérdései
105-112
         3.2.1. A „szentháromság-modell"
107-110
         3.2.2. A regionális mikroökonómia „alapkövei"
110-111
         3.2.3. Lokális és transzferálható javak
111-112
      3.3. A mikroszervezetek gazdasági egységei
113-116
      3.4. A telepítési döntések szempontjai
116-117
   4. Szállítási költségek minimalizálása
[119]-140
      4.1. A szállítás fontosabb jellemzői
[119]-124
         4.1.1. A távolság eltérő értelmezései
120-121
         4.1.2. A szállítási módok szempontjai
121-124
      4.2. Transzferálható input és output
125-130
         4.2.1. A telepítési döntések alaptípusai
125-127
         4.2.2. A telephely körüli költségtér
128-130
      4.3. Két inputforrás és egy piac
130-137
         4.3.1. Weber telephely elmélete
130-134
         4.3.2. A tényezőarányok módosulása
134-137
      4.4. Többféle input, egyféle output
137-140
         4.4.1. Weber becslési eljárása
137-138
         4.4.2. Launhardt-Weber modell
138-140
   5. Térbeli piacszerkezetek
[141]-157
      5.1. A piacterületek térbelisége
[141]-149
         5.1.1. A térbeli monopólium piacterülete
142-145
         5.1.2. Versengő cégek piacterületei
146-149
      5.2. Térbeli árdiszkrimináció
149-153
         5.2.1. Térbeli árdiszkrimináció monopólium esetén
150-152
         5.2.2. Térbeli árdiszkrimináció verseny esetén
152-153
      5.3. Lösch térgazdasági elmélete
153-157
   6. Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek
[159]-191
      6.1. A lokális extern hatások jelentősége
[159]-166
      6.2. Az iparági versenyelőnyök lokális koncentrálódása
166-173
         6.2.1. A vállalati tartós versenyelőnyök koncentrálódása
167-168
         6.2.2. Az agglomerációs előnyök tipizálása
168-172
         6.2.3. Hazai és térségi bázis
172-173
      6.3. Rombuszmodell és regionális klaszter
174-186
         6.3.1. Rombuszmodell: a vállalati/iparági versenyelőnyök forrásai
175-178
         6.3.2. Regionális klaszterek
178-181
         6.3.3. A klaszterek tipizálása
181-183
         6.3.4. A klaszterek általános elméleti modellje
183-186
      6.4. A regionális mikroökonómia általános elmélete
187-191
         6.4.1. Externáliák és tranzakciós költségek
187-188
         6.4.2. Termelési lánc és klaszterek
189-191
III. Regionális makroökonómia
[193]-324
   7. A termelési tényezők regionális mobilitása
[195]-229
      7.1. Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban
[195]-201
      7.2. A munkaerő mobilitása
201-215
         7.2.1. A távolság és a vándorlás
205-209
         7.2.2. A migráció hatása a regionális fejlődésre
210-215
      7.3. A tőkemobilitás
215-220
         7.3.1. A tőkemobilitásra ható tényezők
216-220
      7.4. A termelési tényezők kölcsönös kapcsolata
220-229
         7.4.1. A régiók közötti kereskedelem
223-229
   8. A neoklasszikus regionális növekedési modellek
[231]-248
      8.1. Az alapmodell: növekedés technikai haladás nélkül
233-234
      8.2. Növekedés és a technikai haladás
234-236
      8.3. Regionális konvergencia és divergencia
236-242
      8.4. A neoklasszikus modell kiterjesztése
243-248
         8.4.1. Humántőke
243-245
         8.4.2. Endogén források, regionális potenciál
245-248
   9. A technikai haladás és a regionális fejlődés
[249]-267
      9.1. Az innovációk
[249]-252
      9.2. A termékéletciklus és a térségfejlődés
252-257
      9.3. Az innovációk térbeli terjedése
257-267
   10. A regionális fejlődés elméletei
[269]-299
      10.1. Exportbázis-elmélet
[269]-273
      10.2. A polarizációs elméletek
273-278
      10.3. A területi gazdasági növekedés szakaszai
278-284
      10.4. A növekedési pólusok
285-288
      10.5. Centrum-és perifériamodellek
289-290
      10.6. Kompetitív fejlődéselmélet
290-296
      10.7. A Kondratyev-ciklusok és a regionális fejlődés
296-299
   11. A regionális makroökonómia elemzési módszerei
[301]-324
      11.1. A regionális gazdaság elvi működési modellje
[301]-305
      11.2. A regionális multiplikátor
306-313
         11.2.1. A regionális multiplikátor alkalmazásának korlátai
312-313
      11.3. A regionális input-output modell
313-320
         11.3.1. A regionális gazdasági szerkezet elemzése input-output modellel
317-320
      11.4. A regionális ökonometriai modellek
320-324
IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan
[325]-366
   12. Föld- és területhasználat
[327]-344
      12.1. Az erőforrások alaptípusai
[327]-329
      12.2. A területhasználat alapkérdései
330-337
         12.2.1. A termőföld hasznosítása
330-331
         12.2.2. Lokális extern hatások és ingatlanpiac
332-333
         12.2.3. A földterület optimális hasznosítása
333-337
      12.3. Thünen mezőgazdasági telephelyelmélete
338-344
         12.3.1. A területhasználat rendje
338-341
         12.3.2. Thünen modelljének gyakorlati alkalmazása
341-344
   13. Városi területhasználat
[345]-366
      13.1. A területhasználat alapkérdései
[345]-350
         13.1.1. A városi területhasználat alapmodelljei
[345]-348
         13.1.2. A monocentrikus városmodell kiindulópontjai
348-350
      13.2. A vállalatok területhasználata
350-355
         13.2.1. A vállalati ajánlati bérleti díj függvény
350-352
         13.2.2. A vállalati telephelyek városi eloszlása
353-355
      13.3. A háztartások területhasználata
355-359
         13.3.1. A háztartások ajánlati bérleti díj függvényei
355-357
         13.3.2. A lakosság városi területhasználata
357-359
         13.3.3. Népsürüségi gradiens
359
      13.4. A városszerkezet modellezése
360-366
         13.4.1. A monocentrikus modell
360-363
         13.4.2. A policentrikus modell
363-366
Jegyzetek
[367]
Irodalomjegyzék
[368]-382
Tárgymutató
[383]-390
Névmutató
390-391
Kolofon
Hátsó borító
1.1. ábra: A regionális tudomány főbb alkotóelemei
21
1.2. ábra: A társadalmi szerkezet térbeli vetületei
27
1.3. ábra: A területfejlesztési-statisztikai kistérségek rendszere régiók szerint 2004. január 1.
32
1.4. ábra: Magyarország borvidékei
35
1.5. ábra: A régiók típusai
37
1.6. ábra: Régióformáló folyamatok
38
1.7. ábra: A csomóponti elv alapján kialakuló területrendszer
44
2.1. ábra: A globális gazdaság összekapcsolódó folyamatai és térszerveződése
61
2.2. ábra: A globális-lokális paradoxon főbb jellemzői
65
3.1. ábra: A termelési folyamat négy fő kérdése
105
3.2. ábra: A térbeli elhelyezkedés három összefüggő alaptényezője
107
4.1. ábra: A Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyarországi elemei és a logisztikai körzetek
124
4.2. ábra: A szállítási költségek egyetlen nyersanyagforrás és egyetlen piac esetén
126
4.3. ábra: A telephely körüli költségtér
128
4.4. ábra: Távolsági szállítás és átrakási pont
129
4.5. ábra: Weber ipari telephelyelmélete
132
4.6. ábra: A Weber-Moses-féle telepítési háromszög
135
4.7. ábra: Az inputhelyettesítés és a telephely kapcsolata
136
4.8. ábra: Térkapcsolatok a Launhardt-Weber modellben
139
5.1. ábra: Az ár, mennyiség és távolság (piacterület) kapcsolata
143
5.2. ábra: A térbeli monopólium árképzése
144
5.3. ábra: A jövedelmezőség térbeli határai
145
5.4. ábra: Piacterületek kialakulása két eladó (duopólium) esetén
146
5.5. ábra: Eltérő költségek alapján kialakuló piacterületek
148
5.6. ábra: Átfedő piacterületek sávos árképzés esetén
149
5.7. ábra: Térbeli árdiszkrimináció két vevő esetén
151
5.8. ábra: Térbeli árdiszkriminációs stratégiák duopólium esetén
153
5.9. ábra: A gazdasági tér kialakulásának fázisai Lösch-nél
154
5.10. ábra: A központi helyek rendszere
156
6.1. ábra: Az iparági körzetek területi koncentrációjának marshalli modellje
163
6.2. ábra: Az olasz iparági körzetek
164
6.3. ábra: A technológia és a stratégia szerepe a vállalati versenyelőnyök térbeli koncentrálódásában
168
6.4. ábra: A gazdasági tevékenységek térbeli koncentrálódása
172
6.5. ábra: A vállalati versenyelőnyök forrásai
174
6.6. ábra: Rombuszmodell: a mikrogazdaságtani üzleti környezet rendszerezése
176
6.7. ábra: A klaszterek közös jellemzői
179
6.8. ábra: Faipari termékek klasztere Svédországban
180
6.9. ábra: A klaszterek általános modellje
184
6.10. ábra: A PANAC autóipari klaszter
186
7.1. ábra: A regionális növekedés tényezői
196
7.2. ábra: A regionális növekedést befolyásoló tényezők
199
7.3. ábra: Az állandó jellegű belföldi vándorlások főbb irányai az egyes országrészek különbözete alapján
203
7.4. ábra: A tervezési-statisztikai régiók területe és a potenciális régióközpontok gravitációs vonzáskörzetei
206
7.5. ábra: Az átlagos városi lakásárak Magyarország megyéiben, 1997.
209
7.6. ábra: Az átlagos városi lakásárak Magyarország megyéiben, 2000.
209
7.7. ábra: A termelés átalakulása a technikai fejlesztés következtében
221
7.8. ábra: A munkamegtakarító, semleges és tőkemegtakarító technikai haladás jellemzői
221
8.1. ábra: Regionális különbségek az Európai Unióban, 2002.
242
9.1. ábra: Az innovációs folyamat
251
9.2. ábra: A termékéletciklus és a profitciklus szakaszai
252
9.3. ábra: Iparirányító és gazdaságirányító központok
256
9.4. ábra: A térbeli terjedés típusai
258
9.5. ábra: Különféle diffúziók a központi helyek rendszerében
260
9.6. ábra: Az alkalmazók és a terjedési szakaszok összekapcsolása
262
9.7. ábra: Az innováció terjedésének hullámmozgás modellje
263
9.8. ábra: Az innovációk terjedésének térségi közelítési módja
265
9.9. ábra: A regionális innovációt meghatározó tényezők
267
10.1. ábra: Jövedelmek áramlása az exportbázismodellben
270
10.2. ábra: Myrdal kumulatív fejlődési modellje
275
10.3. ábra: A térszerkezet változása és átrendeződése
281
10.4. ábra: A térszerkezet változása és az egy főre jutó jövedelmek a polarizációs-decentralizációs modellben
283
10.5. ábra: Magyarország a közép-európai térszerkezetben
286
10.6. ábra: A kompetitív fejlődés szakaszai
292
10.7. ábra: A gazdasági fejlődés modellje a Kondratyev-ciklusok alapján
297
11.1. ábra: A regionális gazdasági fejlődés kumulatív folyamata
303
11.2. ábra: A Széchenyi István Egyetem helyi fejlesztési hatásai
310
11.3. ábra: A régióra szerkeszthető ágazatközi mérleg általános formája
315
11.4. ábra: A multiregionális input-output tábla (Isard modell)
319
11.5. ábra: Egy lehetséges regionális ökonometriai modell elvi felépítése
322
12.1. ábra: Az erőforrások főbb típusai
328
12.2. ábra: Egységnyi földterület költségfüggvényei
335
12.3. ábra: A piactól eltérő távolságra lévő területek hasznosításának alapesetei
336
12.4. ábra: A földjáradék és a távolság kapcsolata
339
12.5. ábra: A Thünen-féle mezőgazdasági telephelyelmélet jellemzői
340
13.1. ábra: A hagyományos városszerkezetek
346
13.2. ábra: A profitorientált tevékenységek főbb zónái
354
13.3. ábra: A háztartások zónái jövedelmi viszonyaik alapján
358
13.4. ábra: A hagyományos monocentrikus városmodell
361
13.5. ábra: A policentrikus városmodell
364
13.6. ábra: Az ingatlanok fajlagos ára Győr vonzáskörzetében
365
Táblázatok jegyzéke
1.1. táblázat: A magyar tervezési-statisztikai régiók néhány jellemzője, 2002
33
1.2. táblázat: A különböző szférák külső és belső tereinek jellegzetes térelemei
41
1.3. táblázat: Térkategóriák a külső és belső terekben
41
1.4. táblázat: A személyes terek távolsági zónái
42
2.1. táblázat: A régiók lehetséges felosztása az ország szintjéhez viszonyítva
63
2.2. táblázat: Az „egy pont” gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság összevetése
72
2.3. táblázat: A regionális gazdaságtan fejlődésére ható szerzők és eredményeik
80
3.1. táblázat: Telepítési tényezők fontossága a gazdasági tevékenység jellege szerint
101
3.2. táblázat: A telepítési döntések alapvető mérlegelési szempontjai
102
3.3. táblázat: A vállalat fogalmának és a telepítési döntéseknek eltérő megítélései
103
3.4. táblázat: Vállalati statisztikai egységek típusai
115
4.1. táblázat: A távolság fogalmának eltérő típusai
120
4.2. táblázat: A szállítási módok és célok alaptípusai
121
4.3. táblázat: Az egyes közlekedési eszközök és utak jellemzői
122
4.4. táblázat: A MÁV által alkalmazott fizetési övezetek
123
4.5. táblázat: A transzferálható tevékenységek speciális jellemzői
127
5.1. táblázat: Hierarchikus fokozatok sorrendje a központi fekvésű helyek rendszerében
157
6.1. táblázat: A klaszterek típusai
182
6.2. táblázat: A gazdasági tevékenységek térbeli eloszlásának típusai a térbeli tranzakciós költségek és extemáliák alapján
187
6.3. táblázat: Gazdasági tevékenységek térbeli szerkezete
189
7.1. táblázat: A magyarországi régiók népességének és munkaerő-állományának néhány jellemzője, 2002.
202
7.2. táblázat: A külföldi működő tőke (jegyzett tőke) állománya Magyarországon régiónként, 1992-2000 (folyó áron, milliárd Ft)
217
8.1. táblázat: Az innovációk regionális megoszlása az USA-ban, 1940 és 1994 között
237
8.2. táblázat: Az egy főre jutó GDP régiónként, 1994-2001, változatlan (1994. évi) áron, (alapáron, Ft/fő)
238
8.3. táblázat: Egymillió lakosra jutó innovatív kezdeményezések száma, 1992-2002. (db/millió fő)
238
8.4. táblázat: Az egy főre jutó jövedelem növekedésének becsült értéke régiók szerint
239
9.1. táblázat: A vállalatok jellemzői a különféle fejlesztési fázisokban
255
11.1. táblázat: A regionális multiplikátor értékei a (11.7.) egyenlet alapján, az adóráta (t) és a regionálisan termelt javak iránti fogyasztási határhajlandóság (c-m) különböző kombinációi mellett
306
11.2. táblázat: A teljes termelés és jövedelem érzékenysége a helyi költési hányadra (Mrd Ft)
311