Szerzői jog és iparjogvédelem

(...) A korábban szellemi alkotások joga néven tárgyalt jogterület a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. Mindkét mozzanat megvilágításra szorul. A szellemi alkotások és egyéb oltalmi tárgyak védelmének jogterülete - a magyar civilisztikai tudomány álláspontja szerint - a polgári jog területére tartozik. Ennek a tételes jogi megoldás éppúgy alapjául szolgál, mint a polgári jog tárgyára, területére vonatkozóan kifejtett - és az Általános rész kapcsán részletesen bemutatott és értékelt - különböző elméleti megközelítésű álláspontok. Korábban az áruviszony-elmélet vallói és a struktúraelmélet képviselői - esetleg más-más érveléssel, de - egyaránt a polgári jog szerves részének minősítették e jogterületet, és az új Ptk. előkészítése kapcsán lefolytatott viták sem módosították ezt az álláspontot. A jogági besorolás egyes kérdéseire később (1. § 4.; 2. § 1.) visszatérünk. A tárgyalt jogterület viszonylagos önállóságának, sajátos vonásainak egyrészt vannak ugyancsak tételes jogi (kodifikációs technikai) alapjai, másrészt ezt a viszonylagos önállóságot az ezen a területen kialakuló jogviszonyok sajátos tárgya is megalapozza. Ezt egészen röviden abban lehetne megjelölni, hogy ennek a jogterületnek a jogviszonyait - elsősorban történeti kialakulásában - az alkotáscentrikus megközelítés jellemzi. (A védjegyjog gyökereit az áruk megkülönböztetéséből eredő piaci szükséglet jelenti.) Ma már az alkotás (alkotó)-védelmi szempont mellett - egyre erőteljesebben - az alkotások létrehozásába és felhasználásába befektetők, a szellemi alkotást hordozó áru (szolgáltatás) értékesítési monopóliuma védelmének szempontja, valamint a monopólium közérdekű korlátozásának eleme is érvényesül. A polgári jog a személyiségi jellegű, személyhez fiiződő érdekek jogi védelmének kiépítését is feladatának tekinti, ez tükröződik a polgári jog tárgyára vonatkozó uralkodó elméleti álláspontokban is. A személy védelme természetesen nem kizárólag (egyes személyiségi érdekek szempontjából nem is elsődlegesen) a polgári jog feladata, a sajátos polgári jogi eszközökkel, módszerekkel nyújtott védelem azonban előnyösen kiegészíti-erősíti a jogrendszer más jogágazataiban, mindenekelőtt az alkotmányjogban kiépült védelmi módszereket. A személy védelmét a polgári jog kettős megközelítéssel oldja meg. Vannak olyan személyiségi jogok, amelyek oltalma pusztán a személy (elsődlegesen: a természetes, bizonyos vonatkozásokban a jogi személy is) absztrakt létéhez tapad, függetlenül a személy társadalomban elfoglalt helyzetétől, értékétől, azaz mindenféle diszkriminációtól mentesen, általános és elvi jelleggel. Kiépültek azonban azok a jogintézmények is, amelyek a személynek, mint sajátos, alkotótevékenységet végző, a társadalmi fejlődést jelentősen elősegítő egyednek az érdekeit oltalmazzák. Ahogy a személy létének a védelme történetileg levált a személy mint tulajdonos tulajdonjogi védelméről, úgy önállósodott - különböző elméleti megközelítések mentén - az alkotó személy jogi védelme is. Az átlagost meghaladó teljesítményt nyújtó, magas színvonalú, új megoldásokra törekvő, kreatív munkát megfelelően ösztönözni kell, s ezt a jognak is elő kell segítenie. Az alkotómunka jogi elismerésének polgári jogi specifikuma az, hogy az alkotás folyamatát közvetetten értékelve, a létrejött alkotás, mint eredmény tekintetében építi ki a jogi oltalmat, alapvetően és elvileg akként, hogy az alkotó számára alkotása tekintetében kizárólagos jogokat biztosít.