Szöveg - modell - típus corvina logo

Szerző: Lotman, Urij Mihajlovic
További szerző: Hoppál Mihály
Cím: Szöveg - modell - típus
Fordítók: Bánlaki Viktor ; Gránicz István; Istvánovits Márton; Köves Erzsébet; Lengyel Zsolt
Megjelenési adatok: Gondolat, Budapest, 1973.

coverimage E kötet tanulmányai, amelyeket a magyar olvasó figyelmébe ajánlok, 1985 és 1971 között jelentek meg szovjet tudományos kiadványokban. Nem egyidőben keletkeztek, és nem arra szántam őket, hogy együtt jelenjenek meg. Együttes kiadásuk elkerülhetetlenül a kötet belső teljességének hiányérzetét kelti bennem, ami részben tudományos érdeklődésem és fölfogásom fejlődésének is következménye. Mégis remélem, hogy az olvasó egységre talál majd mind az általános tudományos megközelítésben, mind pedig a módszerben, s így a különféle tanulmányok egységes koncepcióba rendeződnek számára. Tudományos módszerem alapja a strukturális-szemiotikái közelítés, az ember és társadalomszellemi élete különféle jelenségeinek olyan hierarchikusan felépített rendszerként való fölfogása, amely információk tárolására, fölhalmozására és cseréjére szolgál. Az általános megközelítésmód alapja, hogy a különféle szemiotikái rendszexeket az egységes kultúra részstruktúráinak tekintjük. A kultúra modern szemiotikája abból a hipotézisből indul ki, hogy „az emberek jelek segítségével lezajló mindenfajta információt létrehozó, információ cserét lebonyolító ás információ-tároló tevékenységének meghatározott egysége van. Az egyes jelrendszerek, jóllehet immanens struktúrák, mégis csak egységben, egymással kölcsönviszonyban funkcionálnak. Egyetlen jelrendszernek sincs olyan mechanizmusa, amely biztosíthatná izolált működését. Ebből következik, hogy egy olyan közelítésmód ihellett, amelyik megengedi, hogy a szemiotikái ciklus keretében viszonylag önálló tudományokat építsünk fel, elfogadjunk egy olyat is, amelynek szempontjából mindezek a tudományok a kultúra szemiotikájának rész-aspektusai, a különféle jelrendszerek funkcionális kölcsönviszonyaira vonatkozó tudományok”. Az egyes szemiotikái rendszerek immanens elemzése — amely egy már meghaladott tudománykorszak jellemzője volt — a szintagmát ileus, valamint a magukban vett szintek és részrendszerek, modelljeit állította előtérbe, jelenleg azonban a különféle szinkron-statisztikai struktúrák különféle kódjainak, funkcionális kapcsolatainak, a kultúra egy mechanizmusában ható szemiotikái viszonyainak feltárása van napirenden. Az imént jellemzett megközelítésmód ismételten a kultúra egységének problémáját, rétegeinek funkcionális kölcsönviszonyait hangsúlyozza. Ez az egység mindazonáltal nem olyan egyenesvonalú-mechanikus módon rajzolódik elénk, amilyennek a klasszikus német idealizmusból kinőtt hagyományos kultúrtörténet ábrázolta. Az a fölfogás, amely szerint a kultúra a korszellem megnyilvánulása, természetes módon hangsúlyozta a politikai eszmék, művészi iskolák, a divatok és az életforma fejlődésének egységét, s egyben azok szellemi azonosságát, vagyis az általános struktúrasémáknak való egyidejű alávetettségét.
Kategóriák: Irodalomtudomány
Tárgyszavak: Irodalomelmélet, Szövegtan, Irodalom és szövegnyelvészet, Kultúraelmélet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
A kötet forrásai
Címlap
Impresszum
Tartalom
5-6
J. Lotman: Bevezető
7-[10]
A művészi szöveg szerkezete
[12]-[264]
   A művészet mint nyelv
13-[52]
      A művészet a többi jelrendszer sorában
22-33
      A szóbeli művészet nyelv-fogalma
34-39
      A művészi kódok többféleségéről
40-42
      Az entrópia mértéke a szerző és az olvasó művészi nyelvében
43-[52]
   A szöveg fogalma
53-[64]
      A szöveg és a szövegen kívüli struktúrák
53-56
      A szöveg fogalma
56-59
      A szöveg-fogalom hierarchikussága
59-62
      A szóbeli ábrázoló jel (a kép)
62-[64]
   A szöveg konstrukciós elvei
65-[88]
      A jelentések paradigmatikus tengelye
68-76
      A szintagmatikus tengely a művészi szöveg struktúrájában
76-87
      A szövegen belüli szemantikai elemzés mechanizmusa
87-[88]
   A művészi szöveg paradigmatikájának szintjei és elemei
89-[189]
      Költészet és próza
89-105
      Az ismétlés elve
105-108
      Fonológiai ismétlődések
109-119
      Ritmikai ismétlődések
119-157
      A költői sor szegmentálásának elvei
157-[189]
   A struktúra szintagmatikai tengelye
190-204
      Fonológiai sorrend-típusok a versben
192-198
      A lexikai szemantikai egységek szintagmatikája
199-204
   A szöveg és a szövegen kívüli művészi struktúrák
205-[225]
      A szöveg és a szövegen kívüli struktúrák szembeállításának viszonylagossága
205-207
      A szövegek tipológiája és a szövegen kívüli kapcsolatok tipológiája
208-[225]
   A szövegek strukturális leírásának nehézségei
226-[234]
   A művészet a modelláló rendszerek sorában
235-[264]
A kultúra tipológiája
[266]-356
   Bevezetés
267-[268]
   Kultúra és információ
269-[280]
      A kultúra és a nyelv
274-[280]
   Jel és jelrendszer; a XI—XIX. századi orosz kultúra tipológiája
281-[306]
      Szemantikai („szimbolikus”) típus
285-291
      A szintaktikai típus
291-295
      Aszemantikus és aszintaktikus típus
296-302
      Szemantiko-szintaktikai típus
303-[306]
   „A kultúra elsajátítása” mint tipológiai jellemző
307-[319]
   A kultúra orientációjának két típusa
320-[323]
   A „kezdet” és a „vég” fogalmának modelláló jelentősége a szépirodalmi szövegekben
324-[329]
   A kultúra tipológiai vizsgálata
330-[343]
   A földrajzi tér fogalma az orosz középkori szövegekben
344-353
   Néhány következtetés
354-356
Jegyzetek
[358]-[408]
   A szerző jegyzetei
359-[376]
      A bevezetőhöz
359
      A művészi szöveg szerkezete című részhez
359-371
      A kultúra tripológiája című részhez
372-[376]
   A szerző műveinek bibliográfiája
377-[380]
      Rövidítések
377-[380]
   Szerkesztői utószó
381-[406]
   Bibliográfia az utószóhoz
407-[408]
Hátsó borító