A Balaton

Az ország szívét Csonkamagyarország délnyugati szögletével átlósan összekötő s az Adria felé vezető vasút' vonal mentén, közel 80 km. hosszúságban húzódik a Balaton kettős medencéje, melynek méretei eléggé igazolják a „magyar tenger" elnevezés költői túlzását. Nincs még egy ilyen hatalmas vízfelület egész Középeurópában: több mint százezer kat. hold, máskép kerek hatszáz km2, a kiterjedése. (A Genfi-tó 580, a Bódeni 540, a legnagyobb német tó, a Spirding csak 130 km2.) A fővárostól alig több, mint száz km.-nyire, amint az aligai magas partról lefelé kezd robogni a vonat, hirtelen tűnik elő, gyémántos csillogással, az óriási víztükör, melyet derült időben a tihanyi félszigettel záruló, hegyvölgyekkel csipkézett láthatár övez, ködös-párás napokon azonban a víz síkja az égbolttal folyik egybe és valóban tengerszerű távlatot mutat. A Balatont természeti ritkaságai, táji szépségei, történeti emlékei és mindinkább előtérbe nyomuló gazdasági tényezői a maradék ország legértékesebb tájává avatják, amely egyre jobban kezdi már nemcsak a magyar társadalom szélesebb rétegeinek, hanem a kormányzatnak figyelmét is magára vonni. A Balaton valódi megismerése a Lóczy Lajos által 1891-ben megindított tudományos tanulmányozással vette kezdetét és nem lehet egészen véletlen, hogy a balatonparti fürdőhelyek is ebben és az erre következő években kezdtek életre kelni és üdülő vendégeket be-fogadni. Alig négy évtizedes múltra tekint tehát vissza a balatoni fürdőélet, de csak a háború utáni években lendült fel igazán a partvonal parcellázása, fásítása és kiépítése, mikor egyrészt a közlekedési viszonyok javulása a nagy tó minden részének olcsóbb és gyorsabb megközelítését tette lehetővé, másrészt a Balaton lakossága s ennek első sorában a „Balatoni Szövetségiben tömörült társadalmi egyesülés tervszerű propagandával járult hozzá a fürdőhelyek vendégforgalmának fejlesztéséhez. A következő lapokon nem az egyes balatoni fürdők propagandája vagy a Balaton partvidékének Baedecker-szerű leírása lesz a feladatunk, hanem objektív ismeretközlés, vagyis az, hogy az immár negyven éve folyó Balaton-kutatás leglényegesebb eredményeit, a Balaton „felfedezésének" történetét rövid és világos előadásban tárjuk a művelt olvasó elé.