Jogszociológia
Szerző:
Maczonkai Mihály Cím: Jogszociológia
Sorozatcím: Institutiones Juris | Dialóg Campus Szakkönyvek
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest - Pécs, 2010. | ISSN: 1218-9375 | 1417-7986 | ISBN: 963-9542-33-4
![coverimage](/www/thumbnails/0/491_maczonkai-mihaly-jogszociologia-dialog-c-bp-pecs-2010_ocr/tn_300.jpg)
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Társadalom, Szociológia, Jogbölcselet, Jogelmélet, Jogászok, jogi szakmák, Jogszociológia, Jogfejlődés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Társadalom, Szociológia, Jogbölcselet, Jogelmélet, Jogászok, jogi szakmák, Jogszociológia, Jogfejlődés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Sorozati címlap
Címlap
Impresszum
Tartalom
[5]-8
Első fejezet
[9]-40
1. A jogszociológia mint tudomány
[11]-26
1.1. Tudományelméleti bevezetés
[11]-14
l.2. A jogszociológia koncepciója a jogról
15-18
1.3. A jogszociológia alaphipotézisei
18-24
1.3.1. A társadalom hat a jogra
18-20
1.3.2. A jog nem pusztán szabályrendszer
20-21
1.3.3. A jog alapvetően plurális jelenség
21-22
1.3.4. A jog tágabb formális forrásainál
22-23
1.3.5. A jog szűkebb a társadalmi magatartásoknál
23-24
1.4. A jogszociológia és jogelméleti irányzatok viszonya
24
1.5. Jogdogmatika és jogszociológia
25-26
1.6. A jogszociológia mint tantárgy
26
2. § A jogszociológia létrejöttének feltételei
[27]-39
2.1. A jogszociológia létrejöttének társadalmi feltételei
[27]-28
2.2. A jogszociológia létrejöttének tudományrendszerbeli feltételei
28-30
2.3. A jogszociológia létrejöttének speciális akadályai
30-35
2.3.1. A jogászok gondolkodása, a római jog és a természetjog hatása
31
2.3.3. A szerződéselméletek és a felvilágosodás
31-33
2.3.3. A liberális világnézet és a jogi pozitivizmus
34-35
2.4. A jogszociológia létrejöttét elősegítő tényezők
35-37
2.4.1. A kollektivista társadalomfelfogás
35-36
2.4.2. A konzervatív világnézet és a történeti iskola
36-37
2.5. A jogszociológia kialakulásának közvetlen társadalmi, tudományos háttere
37-38
2.6. A jogszociológia rendszere
38-39
2.6.1. A társadalmi rendszerek és a jog kapcsolatait taglaló jogszociológia
39
2.6.2. A jog belső szerkezetével foglalkozó jogszociológia
39
2.6.3. Az empirikus jogszociológia
39
Irodalomjegyzék
40
Második fejezet
[41]-117
3. § A jogszociológia előfutárai
[43]-52
3.1. Charles Montesquieu (1689-1775)
[43]-45
3.2. A német történeti iskola - Friedrich Carl von Savigny (1779-1861)
46-48
3.3. Az angol történeti iskola - Sir Henry Sumner Maine (1822-88)
48-52
4. § A jogszociológia klasszikus problémái
[53]-115
4.4. Eugen Ehrlich (1862-1918) - a jog pluralitása és az állam által alkotott jog problémái
[53]-60
4.4.1. Ehrlich jogkoncepciója - a jog mint döntésnorma és a jog, mint szervezeti norma
[53]-56
4.4.2. A jogtalálás technikái
56-59
4.3.3. A szabad jogtalálás önkényessége elleni garanciák
59
4.3.4. Az élő jog elméletének hatása és magyarázóereje
59-60
4.5. Francois Gény (1861-1959) - a tételes jogon túlmutató elemek szerepe a jogalkalmazásban
60-62
4.3. Leó Petrazicki (1864-1931) a jogtudat, mint a jog forrása
62-63
4.4. Az amerikai realista mozgalom - a jog társadalmisága és kiszámíthatósága
63-71
4.4.1. Az amerikai realista iskola célkitűzései és jellegzetességei
64-66
4.4.2. Olivér Wendell Holmes (1841-1935) - a szabályok társadalmilag meghatározott tartalma
66-68
4.4.3. Jerome Frank (1889-1957) és Karl Llewellyn (1893-1962) - a jog kiszámíthatatlansága
68-71
4.5. Roscoe Pound (1870-1964) - a társadalmi mérnökösködés és a hatékony jogalkotás problémái
71-76
4.5.1. A társadalmi mérnökösködés gondolata
73-74
4.5.2. A hatékony jogalkotás feltételei
75-76
4.6. Émile Durkheim (1858-1917) - a jog, mint a társadalmi szolidaritás jelzőrendszere
76-91
4.6.1. Durkheim társadalomképe és módszertana, a jog, mint a szociológiai elemzés tárgya
76-78
4.6.2. A durkheimi jogszociológia alapjai
78-79
4.6.3. A represszív és restitutív jog és a társadalom típusainak viszonya
79-82
4.6.4. Az anómia és jogi szabályozás közötti összefüggések
82-83
4.6.5. Durkheim a büntetőjogról
83-85
4.6.6. A tulajdon közösségi eredetének elmélete
85-87
4.6.7. Durkheim a szerződési jogról
88-91
4.7. Max Weber (1864-1920) - a nyugati jog, mint társadalomformáló erő
91-104
4.7.1. Weber jogszociológiai alapproblémája
91-93
4.7.2. A jog racionalitásfokok szerinti típusai
93-97
4.7.2.1. A materiálisan irracionális jog
94
4.7.2.2. A formálisan irracionális jog
94
4.7.2.3. A formálisan racionális jog
94-96
4.7.2.4. A materiálisan racionális jog
96-97
4.7.3. A racionális jog kialakulásának társadalmi háttere
97-98
4.7.4. A formálisan racionális jog létrejöttének ideológiai feltételei
98-99
4.7.4. A kodifikáció mögött meghúzódó társadalmi tényezők
100-103
4.7.5. A jogfejlődés tendenciája - a modern formálisan racionális jog materializálódása
103-104
4.8. A jog és a társadalmi változás kapcsolata
104-114
4.8.1. Karl Marx (1818-1883) elméleti kiindulópontja
104-105
4.8.2. A formális jogegyenlőség és a kapitalizmus, a jog ideológiai szerepe
105
4.8.3. Jevgenyij Pasukánisz (1891-1937) - a jog a politikai célok szolgálatában
106-107
4.8.4. Karl Renner (1870-1950) a jog függetlensége a gazdaságtól és a társadalmi változásoktól
108-111
4.8.5. A szocialista jog jellegzetességei
111-114
4.9. A jogátvétel - a jog modernizációjának problémái
114-115
Irodalomjegyzék
116-117
Harmadik fejezet
[119]-148
5. § A jog a társadalomban
[121]-132
5.1. Karl Llewellyn (1893-1962) a jogi munkák elmélete
[121]-123
5.1. Talcott Parsons (1902.1979) - a jog társadalmi rendszerben betöltött helye
124-126
5.3. A jogi alrendszer tagolódása és kapcsolata más alrendszerekkel
127-128
5.4. A pozitív jog társadalmi kötöttsége - az alkotott jog társadalmi befolyásoltsága
128-130
5.3. Niklas Luhmann autopoitekus jogelmélete
130-132
5.3.1. Az autopoiezis elmélete
130
5.3.2. Az autopoietikus jog rendszere
131-132
6. § A modern jogfejlődés tendenciái
[133]-148
6.1. A modern jogok materializálódása és a törvényhozási eljárás
[133]-134
6.2. A materiális célzatú jogalkotás diszfunkcionális következményei
135-136
6.3. A bírói jogfejlesztés jellegzetességei
137-140
6.3.1. A döntés és következményeinek előrejelezhetősége
137-138
6.3.2. A döntésért viselt felelősség
138
6.3.3. A döntéshozó ismeretei
138
6.3.4. A preferenciák érzékeltethetősége
139
6.3.5. A döntési alternatívák természete
139
6.3.6. A bírói döntéshozatal módszerei
140
6.4. A jog rövid és hosszú távú kiszámíthatósága
141-142
6.6. A modem jogok tartalmi átalakulása
143-147
6.6.1. A jóléti állam hatása a jogdogmatikára
143-145
6.6.2. A jog társadalmi befolyásolásának új csatornái - a jog reszponzivitása
145-146
6.7.3. A túlszabályozási probléma kezelése - a reflexív jog elmélete
146-147
Irodalomjegyzék
148
Negyedik fejezet
[149]-184
7. §. Jogi hivatások szerkezete és a szerkezet hatása a jogrendszerekre
[151]-183
7.1. Franciaország - a hagyományok meghaladására tett kísérlet a jogalkotás dominanciájával
[151]-162
7.1.1. A francia jogrendszer tradíciói
[151]-156
7.1.2. A törvényhozás stílusa
156-159
7.1.3. A jogi hivatások szerkezete
159-162
7.1.3.1. A hatalmi ágak megosztásának hatása a francia jogi hivatásokra
159-161
7.1.3.2. A nem állami és szabad pálya jogi hivatásai Franciaországban
161-162
7.2. Németország - az elmélet uralma és állami szempontok dominanciája
163-167
7.2.1. Az elmélet dominanciájának kialakulása
163-166
7.2.2. A németországi jogi hivatások szerkezete - az állami kézben tartott hivatások
166-167
7.3. Az osztrák polgári törvénykönyv - a felvilágosodott filozófia hatása
167-168
7.4. A svájci polgári törvénykönyv - kodifikáció laikus alapokon
168-169
7.5. Anglia - a tradíció és gyakorlati jogász dominanciája a jogéletben
170-176
7.5.1. Az angol jog önálló fejlődése
170-173
7.5.2. Az angol jogi hivatások - a céhes keretek továbbélése
174-176
7.6. Az USA jogrendszere - jogegységesítés és újítás állami beavatkozás nélkül
176-183
7.6.1. A nem tradicionális common law
176-178
7.6.2. Az újító szellemű, céhes jellegű kötöttségektől megszabadult amerikai ügyvédség
178-183
Irodalomjegyzék
184
Felhasznált irodalom
[186-190
Kolofon
Hátsó borító