A tévelygők útmutatója
Szerző: MaimonidészTovábbi szerző: Klein Mór
Cím: A tévelygők útmutatója
Sorozatcím: Historia judaica ; 3. | Sorozat szerkesztő: Babits Antal
Fordítók: Klein Mór ; Heller Ágnes; Josua Blau
Megjelenési adatok: Logos Kiadó, Budapest, 1997. | ISSN: 1218-5698 | ISBN: 963-8159-10-3
Megjegyzés: Felsőoktatási tankönyv. Forráskiadvány a középkori bölcselet tanulmányozásához. | A kötet megjelenését a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyvtámogatási program és a Magyar Könyv Alapítvány támogatta.
Amikor a magyar zsidóság - megtizedelve és sebektől gyötörve -éppen csak túljutott a Holocauston, a kommunista rezsim alatt máris a kulturális megsemmisüléssel kellett szembenéznie. Az egykor virágzó magyar zsidó közösség, immár Izraelbe vagy az Egyesült Államokba emigrált, legmeghatározóbb tagjaitól is megfosztva, csak a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején kezdhette el zsidó identitása lépésről-lépésre való keresését. A zsidó múlttal való kapcsolatteremtést két módon kísérelte meg: egyrészt a zsidó identitás eredetének megértését célozva a héber nyelv tanulásával, másrészt zsidó gondolkodók műveinek magyar nyelven való tanulmányozásával. A zsidó múlt egyik legkiemelkedőbb tekintélye, aki iránt a hazai judaisztika már régóta nagy érdeklődést tanúsít, a spanyol születésű Mose ben Maimon (görögösen: Maimonidész) volt, aki kétségkívül a középkori zsidó-arab kultúra „aranykorának” legjelentősebb képviselője. Az „aranykor” kifejezést azonban nem szabad félreérteni, az ugyanis nem az arabok által kormányzott zsidóság politikai és gazdasági helyzetére vonatkozik. A zsidóság - a keresztényekhez hasonlóan - az iszlám fennhatóság ideje alatt leigázott, alárendelt kisebbségnek számított, melyet elvileg megtűrtek ugyan, de a gyakorlatban ez nem mindig valósult meg. Maimonidész viszont jó okkal állította a Jemeniekhez írt levelében (Iggeret Témán), hogy egy nép sem nyomta el annyira a zsidókat, mint az arab. Ez a kor annyiban nevezhető „aranynak”, amennyiben a zsidóság magába olvasztotta az arab-muszlim kultúrát is, annak igen fejlett görög tudományos és filozófiai összetevőivel egyetemben. Ezáltal kulturálisan és vallásában olyannyira „gazdaggá vált”, hogy a kiválóbbnál kiválóbb tudósok és rabbik sokaságát hozta létre, akiknek száma és tudásszintje mind a mai napig bámulatba ejtő. Ez az egyetlen eset, hogy a hagyományt tisztelő középkori zsidóság - a kiváló polihisztor, rabbi, gazdasági vezető, tudós és filozófus Szaadja ben Joszéf Gáon (882 Dilas, Fajjum tartomány, Egyiptom - 942 Bagdad) nyomán - majdhogynem őszinte lelkesedéssel fogadta be a kor általános kultúráját. Ennek köszönhető egyúttal, hogy az ebből a korból származó művek, melyek többnyire arab nyelven íródtak, olyan nagy jelentőséggel bírnak a mai zsidóság számára is.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Sorozati címlap
Címlap
Impresszum
Tartalom
5-9
Egy lap Mimonidész A tévelygők útmutatója c. arab nyelven héber betűkkel írt kéziratából
Előszó (Blau, Josua)
11-13
I. kötet - Címlap
Előszó (Klein Mór)
(3-4) 17-18
A szerző levele tanítványához
(5-8) 19-22
Bevezetés
(9-37) 23-51
Intés e könyvre vonatkozólag
(27-30) 41-44
Előszó
(30-37) 44-51
I. fejezet - A celem (képmás) szó többértelműsége
(38-42) 52-56
II. fejezet - A jó és rossz tudása (Gén 3,5)
(42-48) 56-62
III. fejezet - A temuna (kép) és tavnit (alak) kifejezésekről
(48-50) 62-64
IV. fejezet - A raa, haza, és hibbit (látni) kifejezésekről
(50-53) 64-67
V. fejezet - Exodus 24,10 értelmezése
(53-57) 67-71
VI. fejezet - Az Ás, isa, ah és ahol (férfi, nő, fivér, testvér) kifejezésekről
(57) 71
VII. fejezet - A jalad (szülni) kifejezésről
(57-60) 71-74
VIII. fejezet - A mákom (hely) kifejezésről
(60-62) 74-76
IX. fejezet - A kisszé (trón) kifejezésről
(62-64) 76-78
X. fejezet - Az ala, jarad (felemelkedni, leereszkedni) kifejezésekről
(64-67) 78-81
XI. fejezet - A jasav (ülni) kifejezésről
(67-69) 81-83
XII. fejezet - A kum (felkelni) kifejezésről
(69-71) 83-85
XIII. fejezet - Az amad (állni) kifejezésről
(71-72) 85-86
XIV. fejezet - Az adam (ember) kifejezésről
(72) 86
XV. fejezet - A nacav és jacav (odaállni) kifejezésekről
(73-75) 87-89
XVI. fejezet - A cur (szikla) kifejezésről
(75-76) 89-90
XVII. fejezet - A természettudományról
(76-77) 90-91
XVIII. fejezet - Akarav, naga, niggas (közeledni) kifejezésekről
(78-80) 92-94
XIX. fejezet - A male (telve) kifejezésről
(81-82) 95-96
XX. fejezet - A ram (magas) kifejezésről
(82-84) 96-98
XXI. fejezet - Az abar (elhaladni) kifejezésről
(84-90) 98-104
XXII. fejezet - Aba (jönni) kifejezésről
(90-92) 104-106
XXIII. fejezet - A jaca (kimenni) kifejezésről
(92-94) 106-108
XXIV. fejezet - A halakh (menni) kifejezésről
(94-95) 108-109
XXV. fejezet - A sakan (lakni) kifejezésről
(95-97) 109-111
XXVI. fejezet - „A Tóra emberi nyelven szól”
(97-100) 111-114
XXVII. fejezet - Onkelosz fordításáról
(100-103) 114-117
XXVIII.fejezet - A regel (láb) kifejezésről
(103-109) 117-123
XXIX. fejezet - Az acab (fájni) kifejezésről
(109-110) 123-124
XXX. fejezet - Az akhal (enni) kifejezésről
(110-113) 124-127
XXXI. fejezet - Az emberi felfogás határai
(113-118) 127-132
XXXII. fejezet - Az emberi felfogás határai
(118-124) 132-138
XXXIII. fejezet - Az istenbölcselet (teológia, metafizika) tanulmányozásának nehézségei
(125-128) 139-142
XXXIV. fejezet - Az istenbölcselet (teológia, metafizika) tanulmányozásának nehézségei
(129-142) 143-156
XXXV. fejezet - Az istenbölcselet (teológia, metafizika) tanulmányozásának nehézségei
(142-146) 156-160
XXXVI. fejezet - Az istenbölcselet (teológia, metafizika) tanulmányozásának nehézségei
(146-152) 160-166
XXXVII. fejezet - A pánim (arc) kifejezésről
(152-155) 166-169
XXXVIII. fejezet - Az ahor (hátúlsó) kifejezésről
(155) 169
XXXIX. fejezet - A lev (szív) kifejezésről
(155-158) 169-172
XL. fejezet - Aruah (szél, szellem) kifejezésről
(158-159) 172-173
XLI. fejezet - A nefes (lélek) kifejezésről
(160-162) 174-176
XLII. fejezet - A haj (élet) és a mavet (halál) kifejezésekről
(162-164) 176-178
XLIII. fejezet - A kanaf (szárny) kifejezésről
(165-166) 179-180
XLIV. fejezet - Az ajin (szem) kifejezésről
(167-168) 181-182
XLV. fejezet - A sama (hallani) kifejezésről
(168-169) 182-183
XLVI. fejezet - Az Istennek tulajdonított érzékelésekről
(169-181) 183-195
XLVII. fejezet - Az Istennek tulajdonított érzékelésekről
(181-184) 195-198
XLVIII. fejezet - Ásama (hallani) és raa (látni) fordítása a Targumban
(184-188) 198-202
XLIX. fejezet - Az angyalokra vonatkozó kifejezésekről
(188-192) 202-206
L. fejezet - A hit
(192-195) 206-209
LI. fejezet - Szükséges annak bizonyítása, hogy Istenhez nem tartozik tulajdonítmány (attribútum)
(195-201) 209-215
LII. fejezet - A tulajdonítmányok (attribútumok) fajtái
(201-213) 215-227
LIII. fejezet - A tulajdonítmányok (attribútumok) híveinek érvei
(213-221) 227-235
LIV. fejezet - Mózes kérései (Ex 33,13 és 34,7)
(222-231) 236-245
LV. fejezet - Testiségre, meghatottságra, hiányra és hasonlóságra utaló tulajdonítmányok távol tartandóak Istentől
(231-233) 245-247
LVI. fejezet - Az Istenre vonatkozó kifejezések szigorúan homonimak
(233-236) 247-250
LVII. fejezet - Isten létezése és lényege egy
(236-241) 250-255
LVIII. fejezet - Istenre csak tagadó értelemben vett tulajdonítmányok (attribútumok) alkalmazhatóak
(241-249) 255-263
LIX. fejezet - Az Istenre vonatkozó tudásunk gyarapodásáról
(249-260) 263-274
LX. fejezet - Az igenlő és tagadó tulajdonítmányok (attribútumok) közti különbség
(260-267) 274-281
LXI. fejezet - Isten neveiről
(267-273) 281-287
LXII. fejezet - Négy, tizenkét és negyvenkét betűs istennevekről
(273-279) 287-293
LXIII. fejezet - Az Ehje, Jah, Saddaj istennevekről
(279-284) 293-298
LXIV. fejezet - Az „Örökkévaló neve” és az „Örökkévaló dicsősége” kifejezésekről
(284-287) 298-301
LXV. fejezet - Az „Isten beszélt” kifejezésről
(287-290) 301-304
LXVI. fejezet - Exodus 32,16 értelmezéséről
(291-293) 305-307
LXVII. fejezet - A sabbat (pihenés) és nuah (nyugodni) kifejezésekről
(293-295) 307-309
LXVIII. fejezet - Isten önmagát fogja fel
(295-304) 309-318
LXIX. fejezet - Az első okról
(304-313) 318-327
LXX. fejezet - A rakhav (lovagolni) kifejezésről
(313-320) 327-334
LXXI. fejezet - A kalám eredete
(320-334) 334-348
LXXII. fejezet - A világegyetem egyszerű leírása
(334-349) 348-363
LXXIII. fejezet - A kalám tizenkét tétele
(349-380) 363-394
LXXIV. fejezet - A kalám érvei a világ teremtettsége mellett
(380-391) 394-405
LXXV. fejezet - A kalám érvei Isten egysége mellett
(391-398) 405-412
LXXVI. fejezet - A kalám érvei Isten testnélkülisége mellett
(398-404) 412-418
Corrigenda
(405-407) 419-421
II. kötet - Címlap
Előszó (Klein Mór)
(III-VII) 425-429
Bevezetés
(3-14) 431-443
I. fejezet - Az első ok létezésének, testnélküliségének, egységének filozófiai bizonyítása
(15-30) 443-458
II. fejezet - Léteznek különvált intelligenciák
(30-34) 458-462
III. fejezet - Arisztotelész nézetei összegyeztethetőek a zsidó hagyománnyal
(34) 462
IV. fejezet - A szférák mozgásának okai
(35-42) 463-470
V. fejezet - Az arisztoteliánus elmélet összeegyeztethető a Szentírással
(42-45) 470-473
VI. fejezet - Az angyalok azonosak az intelligenciákkal
(45-52) 473-480
VII. fejezet - Az „angyal” kifejezés többértelműsége
(52-34) 480-482
VIII. fejezet - A szférák zenéjéről
(54-55) 482-483
IX. fejezet - A szférák számáról
(55-58) 483-486
X. fejezet - A szférák hatása a Hold alatti világra
(58-64) 486-492
XI. fejezet - Csillagászati problémák
(64-68) 492-496
XII. fejezet - Isten és az intelligenciák kiáradása (emanációja)
(68-74) 496-502
XIII. fejezet - Három elmélet a világegyetem eredetéről
(74-81) 502-509
XIV. fejezet - A filozófusok hét érve a világ örökkévalósága mellett
(81-86) 509-514
XV. fejezet - Arisztotelész nem érvényes bizonyítás alapján fogadta el a világ örökkévalóságát
(87-91) 515-519
XVI. fejezet - A világ teremtése nem lehetetlen
(91-93) 519-521
XVII. fejezet - A világ fennálló törvényeiből nem következtethetünk a világ eredetére
(93-100) 521-528
XVIII. fejezet - A filozófusok érveinek cáfolata
(100-106) 528-534
XIX. fejezet - A világ szerkezete egy szabad teremtőre enged következtetni
(106-120) 534-548
XX. fejezet - Arisztotelész felfogása a véletlenről
(121-123) 549-551
XXI. fejezet - Az arisztoteliánus elmélet a világ szükségszerűségéről
(124-128) 552-556
XXII. fejezet - Ellenvetések az előbbi nézettel szemben
(128-134) 556-562
XXIII. fejezet - A teremtés elmélete elfogadhatóbb, mint a világ örökkévalóságának elmélete
(134-137) 562-565
XXIV. fejezet - Arisztotelész elmélete a szférákról összeegyeztethetetlen a ptolemaioszi csillagászat feltételezéseivel
(137-145) 565-573
XXV. fejezet - A teremtés elméletét nem a Szentírás miatt fogadjuk el
(146-149) 574-577
XXVI. fejezet - Rabbi Eliézer nézete a teremtésről
(149-152) 577-580
XXVII. fejezet - A Szentírás nem tanítja, hogy a világegyetem el fog pusztulni
(153-155) 581-583
XXVIII. fejezet - Salamon nézetei a világ örökkévalóságáról
(155-158) 583-586
XXIX. fejezet - A világ pusztulását sugalló szentírási szövegek magyarázata
(158-174) 586-602
XXX. fejezet - A „teremtés műve” (maaszé berésit)
(175-192) 603-620
XXXI. fejezet - A sabbat céljai
(192-193) 620-621
XXXII. fejezet - Három elmélet a próféciáról
(194-199) 622-627
XXXIII. fejezet - Kinyilatkoztatás a Sinai hegyen
(199-203) 627-631
XXXIV. fejezet - Exodus 33,20 értelmezéséről
(203-204) 631-632
XXXV. fejezet - Mózes és a többi próféta közti különbségekről
(205-207) 633-635
XXXVI. fejezet - Elmélet a próféciáról
(207-213) 635-641
XXXVII. fejezet - Az aktív intellektus hatása a prófétára
(213-216) 641-644
XXXVIII. fejezet - A vakmerőség és a gyanító erő (előérzet) a prófétáknál
(216-220) 644-648
XXXIX. fejezet - Mózes különleges próféciája
(220-224) 648-652
XL. fejezet - Az isteni és az emberi törvények közti különbség
(224-228) 652-656
XLI. fejezet - A látomásokról
(228-232) 656-660
XLII. fejezet - A próféták csak álom vagy látomás révén érzékelik Istent
(233-236) 661-664
XLIII. fejezet - A próféták képleteket (allegóriákat) használnak
(236-240) 664-668
XLIV. fejezet - A prófécia módjai
(240-242) 668-670
XLV. fejezet - A prófécia fokozatai
(242-252) 670-680
XLVI. fejezet - A próféták képletes cselekedetei látomásokban történtek
(253-257) 681-685
XLVII. fejezet - A próféták által használt képletes kifejezések
(258-261) 686-689
XLVIII. fejezet - A Szentírás a természetes jelenségek okaként is Istent tünteti fel
(261-265) 689-693
Corrigenda
(266-268) 694-696
III. kötet - Címlap
Előszó (Klein Mór)
(I-IV) 701-704
Előzetes megjegyzés
(3-6) 705-708
I. fejezet - A négy arcról (Ezékiel 1)
(6-8) 708-710
II. fejezet - A hajjal (állatok) és ofanim (kerekek) kifejezésekről
(8-16) 710-718
III. fejezet - További magyarázat Ezékiel 10 alapján
(16-18) 718-720
IV. fejezet - Jonatán b. Uziél nézete az ofan szó jelentéséről
(18-21) 720-723
V. fejezet - Ezékiel látomásának három része
(21-23) 723-725
VI. fejezet - Ezékiel és Jesája látomásának különbsége
(23-24) 725-726
VII. fejezet - A Merkáváról
(25-29) 727-731
VIII. fejezet - Az anyagról
(29-38) 731-740
IX. fejezet - Az anyag akadályozza az értelem működését
(38-40) 740-742
X. fejezet - A rossz eredete
(40-44) 742-746
XI. fejezet - Az ember a saját bajainak legfőbb oka
(44-45) 746-747
XII. fejezet - A világ igazságos és jó
(45-56) 747-758
XIII. fejezet - A világ célja
(56-67) 758-769
XIV. fejezet - Nem az ember a világ célja
(67-72) 769-774
XV. fejezet - A lehetetlen dolgokról
(72-75) 774-777
XVI. fejezet - Isten tudásáról
(75-79) 777-781
XVII. fejezet - Öt nézet a gondviselésről
(80-96) 782-798
XVIII. fejezet - Az ember intellektuális tökéletesedésének arányában részesül a gondviselésből
(96-100) 798-802
XIX. fejezet - Régi tévedés, hogy Isten nem törődik az emberekkel
(100-105) 802-807
XX. fejezet - Isten tudása különbözik az emberi tudástól
(105-111) 807-813
XXI. fejezet - A Teremtő tökéletesen ismeri művét
(111-114) 813-816
XXII. fejezet - Jób könyvének értelme
(114-122) 816-824
XXIII. fejezet - Jób és társai különböző nézeteket vallanak a gondviselésről
(122-134) 824-836
XXIV. fejezet - A próbákról
(134-142) 836-844
XXV. fejezet - Isten cselekedetei nem céltalanok
(142-149) 844-851
XXVI. fejezet - Az isteni előírások célokat szolgálnak
(149-155) 851-857
XXVII. fejezet - A Tóra céljai
(155-158) 857-860
XXVIII. fejezet - Némelyik parancsolat célja könnyen átlátható, némelyiké nem
(158-161) 860-863
XXIX. fejezet - Ábrahám és a bálványimádók
(161-177) 863-879
XXX. fejezet - A Tóra egyik célja a bálványimádás megszüntetése
(178-180) 880-882
XXXI. fejezet - A Tóra az emberek javát szolgálja
(180-182) 882-884
XXXII. fejezet - Isten fokozatosan hagyja érvényrejutni az igazságot
(182-192) 884-894
XXXIII. fejezet - A Tóra egyik célja az embert mértékletességre nevelni
(192-195) 894-897
XXXIV. fejezet - A Tóra nincs tekintettel rendkívüli dolgokra
(195-197) 897-899
XXXV. fejezet - A parancsolatok tizennégy csoportja
(197-202) 899-904
XXXVI. fejezet - Első csoport: Isten ismerete, szeretete és félelme
(202-204) 904-906
XXXVII. fejezet - Második csoport: a bálványimádással kapcsolatos tilalmak
(204-218) 906-920
XXXVIII. Harmadik csoport: erkölcsi előírások
(218) 920
XXXIX. Negyedik csoport: a könyörületességgel kapcsolatos előírások
(219-226) 921-928
XL. fejezet - Ötödik csoport: a károk megtérítése
(226-231) 928-933
XLI. fejezet - Hatodik csoport: a bűnös büntetése
(231-247) 933-949
XLII. fejezet - Hetedik csoport: a tulajdonjogi törvények
(248-251) 950-953
XLIII. fejezet - Nyolcadik csoport: a sabbat és az ünnepek
(251-257) 953-959
XLIV. fejezet - Kilencedik csoport: az imádság
(257-258) 959-960
XLV. fejezet - Tizedik csoport: a Templom
(258-268) 960-970
XLVI. fejezet - Tizenegyedik csoport: az áldozatok
(268-286) 970-988
XLVII. fejezet - Tizenkettedik csoport: a tisztasági törvények
(286-295) 988-997
XLVIII. fejezet - Tizenharmadik csoport: az étkezési törvények
(295-300) 997-1002
XLIX. fejezet - Tizennegyedik csoport: a házassági törvények
(300-319) 1002-1015
L. fejezet - A Szentírásban található családfák, listák, és más látszólag céltalan szövegek értelme
(319-326) 1021-1028
LI. fejezet - Az igazi istentisztelet
(326-342) 1028-1044
LII. fejezet - Az istenfélelemről
(342-345) 1044-1047
LIII. fejezet - A heszed (kegyelem), mispat (jog) és cedaka (könyörületesség) kifejezések értelmezése
(345-347) 1047-1049
LIV. fejezet - A hokhma (bölcsesség) kifejezés értelmezése
(347-357) 1049-1059
Smuel ben Rabbi Jehuda ibn Tibbon: A Mester művében előforduló idegen szavak magyarázata
1061-1110
Jegyzetek
1110-1115
Ibn Tibbon címszavainak magyar ábécérendes mutatója
1115-1116
Utószó - Heller Ágnes: Hogyan szólítja meg Maimonidész a Tévelygők útmutatójában azokat, akik nem tehetnek mást, minthogy útmutató nélkül tévelyegnek?
1117-1133
Mutatók
1135-1150
Név- és tárgymutató
1135-1138
Szentírási idézetek
1138-1146
Rabbinikus irodalom
1146-1148
Errata locorum
1148-1149
A fordításban előforduló régies filozófiai terminusok mai megfelelői
1150
Héber szavak mutatója
1150
Biográfia - A fordító Klein Mór életrajza
1151