Magyar Törvénytár 1911. évi törvényczikkek = Corpus Juris Hungarici

A polgári perrendtartás 1910 julius 26-án 47. sz. a. a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatához. Midőn törvényhozásunk az 1868 : LIV. törvényczikkel szabályozta a polgári peres eljárást, abbéi indult ki, hogy ez a szabályozás csak ideiglenes lesz. Tudatában volt annak, hogy ez a perrendtartás nem felel meg tel esen a kor igényeinek. A franczia szóbeli per megtette volt hóditó útját egész Európán át. Németország legnagyobb része már levetette volt az Írásbeli per nyűgét. Egyik javaslat a másikat követte azzal a czélbol, hogy véget vessen az eljárás gyűlöletessé vált formalizmusának. Az általános áramlat a per reformja felé megtette hatását nálunk is. Törvénykezési rendtartásunknak nem egy rendelkezése tanúskodik erről. Egészében azonban az osztrák ideiglenes perreudtartás. a melyet a bírák és ügyvédek több évi gyakorlatból ismerlek, szolgált 18(38. évi törvénykezési rendtartásunk alkotásában mintául. Nem mintha törvényhozásunk annak az elveit helyeseknek tartotta volna, de azért, mert nem látta elérkezettnek az időt arra, hogy a polgári per nagyszabású reformját keresztül vigye. A munka pedig haladékot nem türt; bármikép is, de sürgősen intézkedni kellett. A képviselőház jogügyi bizottsága, mely az eredeti perrendtartási tervezet átalakításával kidolgozta a törvénykezési rendtartást, abban az alakjában, a mint az törvénybe lett iktatva, hangsúlyozta ezt; 1888 május 6-án tett jelentésében kijelenti : «Nem szenved kétségét, hogy az elmélet szempontjából sem az eredeti, sem az átalakított perrend nem felel meg teljesen a tudomány magasabb követelményeinek s ha joguszonyaink a rendezettség azon magaslatán állanak, a melyre némely állam szerencsésebb körülmények közt már rég eljutott, bizonyosan sem az egyik, sem a másik nem lát napvilágot jelen alakjában.» Ez magyarázza meg ennek a perrendnek .nagy fogyatkozásait. Hibás a rendszer, a melyre a peres eljárás építve van és hiányos a kivitel is. Érezték ezt mindjárt törvénykezési rendtartásunk megalkotása után is. Panasz panaszra halmozódott ellene. Nemsokára meg is indultak a reformtervezetek. Már 1871-ben megjelent egy előadói tervezet, a mely az egész peres eljárást felölelte. Az előkészítés munkája ezóta sohasem piheni tettesen. A nehézségek, a melyek a per reformjának útjában álltak, a részleges, a novellaris alkotások felé terelték a törvényhozást. Végül 1881-ben törvénybe lett iktatva a perrendtartást módosító novella. Az eredmény azonban nem volt kielégítő. A reform csak a felszínen maradt és nem épült fel elvi alapon. Az 1881 : L1X. törvényczikk csak a legsürgősebb szükségnek akart eleget tenni ; törvénykezési rendtartásunknak csakis egyes intézkedéseit módositotta és épp azért nem némitotta el a panaszokat.