A víz rejtett bölcsessége

A materialista világképet először olyan tudósok kérdőjelezték meg, akik vizsgálataik során rájöttek arra, hogy valami „nem stimmel” az egyetemesnek tartott fizikai törvényekkel. A rést a kvantumfizika forradalma ütötte a 20. század elején. A fény tulajdonságainak vizsgálata során kiderült, hogy a különböző módszerekkel végzett kísérletekben a fény egyszer hullám-, máskor pedig részecsketermészetűnek mutatkozik. Az új tudomány egyik alaptétele ennek nyomán az lett, hogy az anyag különböző körülmények között teljesen más természetet mutat. Az idealista világegyetem újabb bizonyítéka bukkant fel akkor, amikor kiderült, hogy az anyag elemi tulajdonságai egyáltalán nem olyan stabilak, mint ahogyan az a Dalton-féle atomelméletben látszott. Bebizonyosodott az atomokról, hogy korántsem oszthatatlan építőelemek, hanem maguk is kisebb és még kisebb alkotórészekből állnak, ráadásul ezek az elemi részecskék a radioaktív bomlás során teljesen véletlenszerűen, kiszámíthatatlan módon távoznak az anyagból. A kiszámíthatatlanság következtében - amint azt Erwin Schrödinger osztrák kutató kimutatta - egy elemi részecskéről, elektronról lehetetlen megmondani, hogy pontosan hol van, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik. A legtöbb, ami tudható róla, hogy adott valószínűséggel körülbelül merre található. Ez a Heisenberg-féle bizonytalansági elv az 1920-as években újabb széklábat rúgott ki a materialista világkép alól. A tudósok nagy megdöbbenésére a kvantumfizika felfedezései azt sugallták, hogy elemi szinten a világmindenség idealista elvek alapján működik, vagyis az értelem befolyásolja az anyag működését. A 20. századi fizika talán legnagyobb alakja, Albert Einstein szintén a newtoni világkép alapjait kérdőjelezte meg relativitáselméletével. A mechanikus felfogás szerint egy állandó erő hatására egy testben állandó sebességváltozás jön létre. Ez így is van a hétköznapi, mérhető, felfogható világban. Ám - amint Einstein azt kimutatta - a fénysebességhez közeli tartományban minél nagyobb a sebesség, az adott erő annál kisebb sebességnövekedést hoz létre. Mi történik akkor a közölt energia fennmaradó részével? A mozgó test tömegét növeli: az energia tömeggé, ha úgy tetszik, anyaggá válik.