Erkölcsi csodák a kereszténység igazsága mellett corvina logo

Szerző: Mérő József
Cím: Erkölcsi csodák a kereszténység igazsága mellett
Alcím: Hittudománydoktori értekezés
Megjelenési adatok: Wessely és Horváth Könyvnyomda, Pécs, 1908.

coverimage A kereszténység isteni igazsága bizonyításának legmeggyőzőbb alapját képezik a történelmi tények. Ez az anyaszentegyház tanítása. Kiket a szenvedélyek törekvései más ösvényre vezettek, azok minden lehetetlen rendszert bejárnak s az ó-kor vallási és bölcseleti eszméinek továbbfejlődéséből vont alanyi következtetésekkel rámutatnak a kereszténység eredetére oly értelemben, mintha az a természetes fejlődésnek magasabb foka volna. Ha vannak is érintkező pontok a kereszténység és az ó-szövetség kinyilatkoztatott vallása, valamint a pogányok természetes vallása között, e találkozások a kereszténységet tisztaságra és tökéletességre nézve azoktól lényegesen elkülönítik, úgy hogy a természetes fejlődés elmélete alapjában megdől. A kereszténység oly tény, melynek sarkalatos hit és erkölcsi igazságai mint tökéletes igazságok egyszerre kerültek az emberiség birtokába. A fejlődéstannak e részben kárhozatos módszerét visszautasítva, követjük az egyház csalhatatlan tekintélye által kijelölt helyes történelmi utat, mely biztosan elvezet a kereszténység természetfeletti eredetéhez. E történelmi tényekből merített bizonyítás az ember természetének teljesen megfelel. A kereszténység tanításának szerzője Isten, ki hozzánk szólott, velünk közölte igazságait, hogy az üdvösség új rendjében elérjük örök célunkat. E kérdés világos megismerésétől függ jövőnk boldogsága vagy boldogtalansága. Tudnunk kell tehát, hogy tényleg Isten szólott hozzánk. Erre természeti gyarlóságainknál fogva a benső tapasztalat nem elégséges. Amint a szellemileg kevésbbé művelt könnyebben és biztosabban ismeri meg az érzéki jelek szemléletéhez fűzött elvont igazságokat, úgy minden ember könnyebben és biztosabban meggyőződik az isteni kinyilatkoztatás igazságáról külső, érzékeink alá eső tényekből, mint tisztán csak benső tapasztalatból. Nem vonjuk kétségbe, hogy egyes kiválasztottak a nekik adott kinyilatkoztatás valódiságáról minden külső érzéki jel nélkül is teljes bizonyossággal meggyőződhetnek. De hányan fognak hitelt adni, ha arról van szó, hogy a kiválasztottnak adott kinyilatkoztatás igazságát és valódiságát mások is elismerjék? Nem mondhatjuk-e, hogy amit isteni kinyilatkoztatás gyanánt akar valaki elfogadtatni, az csak alanyi képzelődés, csalódás? Ha ily kétkedéssel fogadhatnók azt a kinyilatkoztatást is, melyet Isten egyeseknek adott ugyan, de akként, hogy mindenkit kötelezzen, hogy a közjót és a lelki érdekeket előmozdítsa, mint ezt a keresztény hit és erkölcstanban . látjuk, akkor nem lehet föltétlen és biztos tudomásunk arról, vájjon tényleg Isten szólott-e hozzánk. Ez esetben a kereszténység nélkülözné a szilárd alapot, melyre bízvást építhetnénk. Isten tökéletessége ezt kizárja. Ha lelkiismeretben akart kötelezni, megadta a módot is, hogy a józan ész világánál ki ne vonhassuk magunkat a kötelezettség alól.
Kategóriák: Helytörténet, Történelem, Vallástudomány
Tárgyszavak: Pécs, Ókeresztény egyház, Kereszténység története
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[2]
Bevezetés
3-6
ELSŐ RÉSZ. A kereszténység egyetemessége és állandósága
7-34
   I. FEJEZET. A kereszténység első elterjedése
7-16
   II. FEJEZET. A kereszténység megerősödése és fennmaradása
17-34
MÁSODIK RÉSZ. Külső nehézségek a kereszténység első századaiban
35-67
   I. FEJEZET. Zsidó és pogány szokások harca
35-55
   II. FEJEZET. Az eszközök igénytelensége a kereszténység terjesztésében
55-66
HARMADIK RÉSZ. Benső ellentét az ész és akarat világában s a keresztény felfogás diadala
67-130
   I. FEJEZET. Krisztus, mint az apostolok tanításának középpontja s az emberiség eszménye
67-82
   II. FEJEZET. A kereszténység hittana s a pogányság vallási felfogása
82-103
   III. FEJEZET. A világ erkölcsi átalakulása a kereszténység által
103-160
      1. A jótékonyság és felebaráti szeretet
105-116
      2. A rabszolgaság
116-127
      3. A testi munka fölemelése
128-136
      4. A családi élet
130-160
NEGYEDIK RÉSZ. A szellemi és erkölcsi átalakulás első tanúi
161-197
   I. FEJEZET. Az apostolok átváltozása
162-167
   II. FEJEZET. A vértanuk hősies állhatatossága
168-193
   Az erkölcsi csodák bizonyító erejének összefoglalása
193-197
Tartalom
199-200