Rendszeres svéd nyelvtan szerkezeti útmutatóval és példatárral
Szerző:
Mervel Ferenc További szerzők: Csatlós János; Friberg, Bengt; Váradi György
Cím: Rendszeres svéd nyelvtan szerkezeti útmutatóval és példatárral
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. | ISBN: 963-05-6472-6

Kategóriák: Nyelvtudomány
Tárgyszavak: Nyelvtan, Svéd, Svenska, Grammatik
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nyelvtan, Svéd, Svenska, Grammatik
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Címlap
Mervel Ferenc svéd nyelvtana elé
Förord
Néhány szó a svéd nyelvről
1.0. Nyomaték, hangsúly, ritmus
1-12
A főhangsúly
1-5
Rendhagyóság
4-5
Két szó, egy nyomaték
5
Egy szó, két nyomaték
5-6
Nyomatékos szuffixumok
6
A zenei hangsúly
7
Kettős zenei hangsúly
8-12
1.1. A beszéd és az írás
13-23
A magánhangzók
14-17
A mássalhangzók
17-23
Redukció
23
2.0. A főnév
24-30
A főnév határozatlan alakja
24
’EN’-főnevek
24-29
’ETT’-főnevek
29-30
2.1. A főnévragozás
31-40
Többes szám
31-40
I. osztály
31
II. osztály
32-33
III. osztály
33-37
IV. osztály
37
V. osztály
38-40
2.2. Egyes szám, határozott alak
41-52
Többes szám, határozott alak
45-49
Főnévragozási táblázat
50-52
2.3. A névelők használatáról
53-60
2.4. A főnév esetalakjai
61-65
3.0. A jelzői melléknév
65-66
3.1. A melléknév határozatlan alakja
66-72
A melléknév többes száma
67-70
Rendhagyóság
68-69
Összefoglaló
70
Ragozhatatlan melléknevek
70-71
Főnévként használt melléknevek
72
3.2. A melléknév határozott alakja
72-75
Rendhagyóság
73
Ragozási táblázat
74-75
3.3. Fokozás
75-88
Az összehasonlítás
77-78
Nyomósító szóval álló középfokú alak
78
A fokozott melléknév ragozása
78-80
Nyomósító szóval álló felsőfok
80-81
Összefoglaló táblázatok
82-84
A felsőfok határozatlan és határozott alakja
85
Főnévként használt melléknevek
85-87
A melléknév jelzője
87-88
Megszólítás
88
Általánosítás
88
4.0. A határozószó
89-103
Igenlő és tagadó szavak
97
Mondathatározók, mozgó v. >vándorló< határozószók
97-98
Helyük a mondatban
98-101
Fokozásuk
101-103
Határozószó + viszonyszó
103
5.0. A számnév
103-112
1. Tőszámnevek
103-104
2. Sorszámnevek
104-105
Törtszámok, tizedek, századok
105-106
Mértékegységek
106
A ’halv’ / ’halvt’ használatáról
106
A négy számtani alapművelet
106
Az óra
107-108
Születési adatok
108
Tőszámnévből képzett főnév
108-109
Példák a -tál és a -tals használatára
109-110
Gyakoriságot jelölő kifejezések
110
Melléknévként használt számneves összetételek
110
A »huszadik század< fordítása
110
Határozós szerkezetek
110-111
Keltezés
111
Régies alakok
111
Rendhagyó összetételek
111
A főnévként használt számnevek birtokos esete
112
Nyomósító szavak
112
Költői túlzás
112
6.0. A névmások szerepe
113-118
Példák a ’det' használatára
114
’DET ÄR ’DET FINNS
114-115
’DET LIGGER/STÅR/SITTER ’
115
’DET K0MMER/GÅR ’
115
’DET B0R/HÄNDER/SAKNAS/FATTAS ’
115-116
’DET’-tel álló válaszminták
117-118
6.1. A személyes névmás
118-123
Alanyeset
119
Tárgy- és részes eset
119-120
A megszólítás
121-122
A visszautaló jelölés
122-123
6.2. A visszaható névmás
123-125
Az ikes igék svéd megfelelői
124-125
6.3. A birtokos névmás
125-131
Jelzői helyzetben
127
Állítmánykiegészítőként
127
Több birtok esetén
128
Példák a SIN/SITT/SINA használatára
128-129
Összehasonlító kifejezésekben
130
Összevont mondatokban
130-131
6.4. A vonatkozó névmás
131-133
A birtokos körülírása
132-133
Vonatkozó határozók
133
6.5. A kölcsönös névmás
134
Birtokos esete
134
6.6. A meghatározó névmás
135
A szerkezetben használt főnév alakja
135
6.7. A mutató névmás
135-138
Szövegben, tájnyelvi kifejezésekben
136-137
A hímnem -e ragja
137-138
6.8. A kérdő névmás
139-143
Közvetlen kérdés
140
Függő beszédben szereplő kérdés
140-142
Viszonyszóval álló névmásos szerkezetek
142-143
6.9. A határozatlan névmás
143-150
Mikor a megfelelő magyar mondatban is szerepel
143
Mikor a magyar mondatból kimarad
143-144
Tárgyként, részeshatározóként
144-145
A ’nágon’ és a 'någonting’ használatáról
145
A ’nágon’ szerepe a kérdő mondatban
145-147
Az INGEN/INGET/INGA és az INGENTING felbontása
147
Mikor ismeretlen birtokra kérdezünk
147-148
’INGEN’-nel álló kérdő szerkezet
148-150
7.0. Az ige
151-152
7.1. Gyenge igék
152-154
Első igeosztály
152
Második igeosztály
152-153
Harmadik igeosztály
153-154
Rendhagyó igék
154
7.2. Erős igék
154-155
7.3. A gyakrabban használt erős és rendhagyó igék jegyzéke
155-156
7.4. Segédigék
157-168
Időbeli segédigék
157-158
Módbeli segédigék
158-165
Passivum képző segédigék
165-168
7.5. Igeidők és igemódok
167-181
Kijelentő mód
167-173
I. Presens (jelen idő)
167-168
II. Preteritum (egyszerű v. elbeszélő múlt)
168-170
III. Perfektum (presens perfekt v. összetett múlt)
170-171
IV. Pluskvamperfektum (összetett régmúlt)
171-172
V. Futurum (Jövő idő)
172-173
Az igeidők egyeztetése
173-174
Kötőmód
174-176
Felszólító mód
176-178
Az udvarias kérés
178-179
A tiltás
179-180
Feltételes mód
180-181
Valóságos feltétel
180
>Ha lenne <
180-181
>Ha lett volna <
181
Udvarias kérdés
181
Óhaj
181
Utólagos meggondolás
181
7.6. Az igenevek
182-202
I. Infinitiv
182-184
II. Supinum
184
III. Presens particip (folyamatos melléknévi igenév)
184-185
IV. Perfekt particip (befejezett melléknévi igenév)
185
Képzésmódja
186
Igeosztály szerint rendszerezett példák
187-188
A perfekt particip határozott alakja
188
Használatának feltételei
188-189
S-Passivum
190-192
Deponens (álszenvedő) igék
192
’DET FINNS ’
192-193
’FINNS DET ?’
193
ACTIVUM, PASSIVUM. Összefoglaló nyelvtani táblázat
194
>Abszolút< értelemben használt -s végű igék
195
Kifejezések, szófordulatok
196
Személytelen igék
197
Tárgyas ('Transitiv') és tárgyatlan ('Intransitiv') igék
197-199
Elváló és nem elváló igekötők
199-201
A hangsúlyos igekötő (partikula)
201
Mikor elhagyható előle az ige
201-202
8.0. A viszony szó
202-207
Amikor az elöljáró a sor végén kullog
206-207
9.0. A kötőszó
207-210
Mellérendelő
207-209
Alárendelő
209-210
10.0. Az indulatszó
210-212
Birtokos névmással szerkesztett kifejezések
211
Felkiáltások
211
Köszönési formák
211-212
11.0. A szórend
212-271
Főmondat
212-215
Mellékmondat
215-216
A tagadószó / mozgó v. >vándorló< határozószó helye a fő- és a mellékmondatban
216-217
Mondatszerkesztés - Gyakorlati útmutató és példatár
217-218
Állítmánykiegészítős mondatok
218-219
Szenvedő szerkezetek
219
A kijelentő mondat vázlata
219
A kérdő mondat felépítése
220
A határozók helye
220
Ha a mondatot nem alany vezeti be
221-222
Tárgy a mondat élén
222
Mellékmondattal bevezetett főmondat
222
A tagadószó / mozgó v. >vándorló< határozószó helye ’har’/’hade’-val összetett ige esetén
222-223
Szórend-sémák (Főmondat, mellékmondat)
223-224
>Mozgó< mellékmondat
224
Egyszerűbb mellékmondat szerkezeti felépítése
224-225
Implikatív mellékmondat
225
Rendszerezett példamondatok
225-231
1. ’att’ bevezetésé mellékmondat
225-226
2. Időhatározói mellékmondat
226
3. Okhatározói mellékmondat
226-227
4. Feltételes mellékmondat
227
5. Megengedő mellékmondat
227-228
6. Célhatározói mellékmondat
228
7. Következményes mellékmondat
228
8. Összehasonlító mellékmondat
229
9. Kérdő mellékmondat
229-230
10. Vonatkozó mellékmondat
230-231
A lehetséges, az irreális és a be nem teljesült feltétel kifejezése
231
1. Lehetséges feltétel
231
2. Irreális v. be nem teljesült feltétel
231
A tárgy helye a viszonyszós és a részeshatározós kifejezésekben
232
1. (till, at = -nak, -nek)
232
2. (részeshatározói szerkezetben)
232
’ATT’ és ’FÖR ATT’ bevezetésé infinitiv szerkezetek
232
Rövidített célhatározói mellékmondat
233
A nyomatékos kiemelés
233
Képzett és összetett szavak
234-239
I. Szóképzés elő- és utóképző segítségével
234
Hagyományos szuffixumok
239-248
Szuffixummal képezhető szóláncok
248-249
Ritkábban előforduló görög-latin eredetű prefixumok
249-250
Csonkítással képzett deverbális főnevek
250
A szóösszetétel
251
A főnévi összetétel nyelvtani neme
251-253
Mikor az előtag nem kap kötőragot
253-255
Mikor az előtag elveszti végmagánhangzóját
255-256
Mikor az előtag végmagánhangzója megváltozik
257-258
Régies összetételek
259
Képzős főnévi összetételek
259-260
Kurtítások, betűszók, szóösszevonások
260
Becenevek
261
Az -is végű főnevek
261
Több tagból álló elnevezések rövidítése
261
Mikor az összetett szó nem kap két nyomatékot
262
Példák a ’tro’, a ’tycka’ és a 'tänka’ használatára
263-266
Fosztóképzőink svéd megfelelői
266-268
A mondat súlypontja
269
Szembeállító hangsúly
269
Érzelmi hangsúly
269
Befejezés
270
Továbbfutó intonáció
270
Mondatzáró intonáció
270
Különböző mondattípusok hangsúlymintái
270-271
Mondatszerkesztési táblázatok
272-273
Nyelvtani szójegyzék
274-275
Elválasztás, írásjelek
275
Tartalomjegyzék
276-280
Tárgymutató
281
Irodalom
283
Előszó az első kiadáshoz
285
Recension
286-287