Kelet nagy gondolkodói

A kísérleti lélektannak kevéssé kiemelt, de legnagyobb jelentőségű törvénye az eszmék rugalmassága, lappangó energiája, melynél fogva sarkalnak bennünket megvalósításuk, a tettek felé. Ezért ha valamely népnek külső hatások következtében romlik az erkölcse, de tiszta marad az irodalma, nemes a gondolatvilága, ne essünk kétségbe, hamar felocsúdik az aléltságból, kijózanodik a mámorból; ha azonban lapjai mételyezik a közvéleményt, irodalma támadja az életfenntartó elveket: vallást, hazát, otthont és családot, akkor már kongatja önmaga fölött a lélekharangot. A bírói székek betöltői, a fegyházak elöljárói tapasztalatból tudják, mennyire igaza van Proalnak, a francia államügyésznek, ki már a múlt század vége óta hirdeti: «A bűntények és öngyilkosságok okainak felderítésére nem elég hangoztatnunk : keresd az asszonyt, hanem azt is hozzá kell tennünk: keresd a könyvet, mert a könyvek az emberiség legnagyobb jótevői, de egyúttal legnagyobb gonosztevői, legveszedelmesebb felbujtói. Az eszmék hatalma azonban nemcsak a közéletben érvényesül, hanem az egyéni jellem kialakításában is. Jól mondja Bourget, a nagy lélekelemző : «Lelke mélyére szállva mindenki elismeri, hogy nem volna ugyanaz az ember, ha nem olvasta volna ezt vagy azt a művet.» Hányan köszönik életirányuk megváltozását egy-egy olvasmánynak ; hányan sülyednek erkölcsi romlásba fércművek meggondolatlan olvasásával! Proal szerint a csábítók a fiatal leányoknak regényt kölcsönöznek és gyorsan elérik céljukat, a züllött leányok pedig, kiket bánt társnőjük ártatlansága, szintén regénykölcsönzéssel kezdik sátánművüket. Nagy kérdés azonban, melyek az igazi, életet irányító emberi okmányok, milyenek a hatásos könyvek? Az észhez vagy a képzelet útján a szívhez szólók? Ha a közvetlen hatást vesszük szemügyre, akkor bizonyára azok, amelyek kielégítik a kíváncsiságot, felcsigázzák a képzelő erőt, mint a mozgóképekben megszemélyesített, a regényekben felhígított gondolatok.De tulajdonképpen mégis csak ezek a kölcsönkért gondolatok kormányozzák a világot. Egyetlen regényíró vagy költő se dicsekedhetik oly döntő befolyással a XIX. század szellemi életére, mint Kant, Darwin vagy Marx Károly. Újságok és regények az ő gondolataikat váltják aprópénzre.