A pécsi Nick udvar kezelési terve

Szerző korábban nyolc évig dolgozott örökség menedzserként a pécsi világörökségi helyszíneket kezelő szervezetnél, majd szakértőként részt vett Pécs/Sopianae ókeresztény temető kezelési tervének elkészítésében. E munka során ismerte meg a hazai és részben nemzetközi kezelési terv készítési gyakorlatot és kapcsolódó módszertant, mely kifejezetten világörökségi helyszínekre az UNESCO ajánlásai szerint kimunkált felépítéssel és eszközrendszerrel bír. A dolgozat újszerűségét ennek az eszközrendszernek az átfordítása jelenti, helyszínről történeti épület kezelési tervére, melynek alkalmazhatóságát Pécs történeti főterének arculatát is meghatározó négy műemléki épületéből álló együttesén keresztül mutatja be. Szerző jelenleg a PTE Műszaki és Informatikai Karának oktatójaként úgy érzi, hogy a dolgozatban tárgyalt tématerület hiánypótló a műemlékfelújítás, fenntartás, műemléki menedzsment területen. A világörökségi területek kezelése - a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi attribútum megőrzése érdekében - kiterjed a világörökségi területek fejlesztésének megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására. Műemlékek és történeti épületek megőrzésében, a róluk való gondoskodásban és gondolkodásban az elmúlt évtizedekben jelentős változás volt megfigyelhető, a hagyományos defenzív védekezésről a fejlesztésen, a folyamatos gondozáson és monitorozáson nyugvó proaktív gondoskodásra történő átállás tekintetében. Ez a folyamat praktikusan a projektmenedzsment módszereinek és eszközeinek a hatékonyabb alkalmazását is megjelenni láttatta, bár a kapcsolódást elméleti síkon nem definiálta. A történeti épület kezelési terve további gondolatokra sarkall, hiszen projektek tervezésében és megvalósításában jártas szakember „észreveszi” a témára adaptált eszközöket, elgondolkodhat, miként lehetne a jövőben a projektmenedzsment eszköztárát a fenntartható műemlékvédelem szolgálatába állítani. (...) „Szerző szándéka gondos előkésztés és értékelemzés után az épületegyüttes eredeti, századfordulós jellegének, értékeinek megőrzése, és méltó hasznosítása. Az épületegyüttes bevonása a város vérkeringésébe.” Ennek alapján a kitűzött cél eléréséhez stratégiai tervet készít, melynek táblázatos kidolgozásása jól áttekinthető, logikus felépítésű stratégiai rendszer. Kidolgozza mind a tuljadonosi helyeztekből következő lehetőségek, mind a funkcionális lehetőségek, mind pedig a helyreállításhoz szükséges lépések lépésrendszerének igényét, az előkészítéstől a megvalósításig terjedő döntési elemeket és azok monitoring - igényét.” Farkas Pál okleveles építészmérnök, okleveles műemlékvédelmi szakmérnök (...) „A hazai műemlékvédelem elméleti irodalmában viszonylag kevés publikáció született műemlékek helyreállítását követő fenntartható minőségét biztosító kezelési terv tematikájával, tartalmi metodikájával kapcsolatban. Több szerző, így például Tóth Sándor régész/művészettörténész is hiányolta a megfelelő tartalmat rögzítő protokollt, amely rögzítené a feltárás folyamatát és a szükséges dokumentáció tartalmat és elkészítésének menetét.