Közoktatáspolitika és iskolaszervezettan
Szerző: Mezei GyulaCím: Közoktatáspolitika és iskolaszervezettan
Alcím: Kézirat : 4. változatlan utánnyomás
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
Ez a jegyzet az 1973-ban kiadott Iskolaszervezettan és művelődéspolitika című jegyzet javított kiadása. A különböző javításokra azért került sor, mert az előző jegyzet megszületése óta művelődéspolitikánkban, s benne közoktatás politikánkban jelentős változások mentek végbe. Jegyzetünk módosításával követni akarjuk e változások sorát.
Változás következettbe a tantárgy nevében is. A művelődéspolitika helyett erőteljesebben utalunk tantárgyunkban a közoktatás politika elsődlegességére. A közoktatás politika művelődéspolitikánk egyik része. E tárgy tanítása során nincs mód arra, hogy a hallgatók művelődéspolitikánk egészével behatóan megismerkedjenek, de szükséges, hogy a közoktatáspolitikáról átfogó képük alakuljon ki. Napjainkban erőteljesen megnőtt a társadalom érdeklődése a közoktatás politikai kérdések iránt. Teljesen érthető ez, mert alig van olyan magyar család, melynek életét valamilyen módon ne befolyásolná közoktatás politikánk alakulása. Legtöbben úgy vannak kapcsolatban az intézményes neveléssel, hogy valamely hozzátartozójuk (gyermekük vagy felnőtt családtagjuk) iskolába jár. Oktatáspolitikánk alakulása azonban a közvetlen személyes érdekeltségtől elvonatkoztatva is foglalkoztatja a társadalom tagjait. Sokan teszik fel a kérdést: oktatásunk biztositja-e megfelelően társadalmi létünk folytatását, elősegiti-e, hogy az utánunk következő nemzedék társadalmi forradalmunk örököseként a fejlett szocializmus megvalósítójává, a kommunizmus építőjévé váljon? Segiti-e oktatáspolitikánk népgazdaságunk folyamatos fejlődését? Eléggé felkészült-e az oktatásügy a fejlett szocializmus műszaki, gazdasági alapjai megteremtésének segítésére? Megtanul-e ifjúságunk helyesen élni? Elősegiti-e oktatás politikánk, hogy a szocialista életmód uralkodóvá váljon a felnövekvő nemzedékben? Az oktatáspolitika iránti érdeklődés tehát egybekapcsolódik a társadalomban a jövőért érzett felelősséggel. Ezért válik mindinkább igazzá, hogy ma a közoktatás politikus fogalma mind tágabbá válik, mind többen érzik szükségességét, hogy oktatáspolitikai kérdésekben véleményt nyilvánítsanak. A közoktatáspolitikával való foglalkozás tömegkommunikációs eszközeinek állandó témájává vált. Rendszeresen tanúi lehetünk annak, hogy nemcsak a szakmai folyóiratokban, hanem a napi- és hetilapokban, a nagyközönségnek szóló információkban, a közoktatás alapvető kérdéseiről szenvedélyes viták bontakoznak ki.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Iskolarendszer, Közoktatáspolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Iskolarendszer, Közoktatáspolitika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Előszó
3-4
I. A közoktatáspolitika fogalma
5-12
1. A közoktatáspolitika a politika szerves része
5-9
2. A közoktatáspolitika megalkotásának folyamata
9-11
Összefoglalás
12
II. A közoktatás politika jellemzői és tartalma
13-16
1. A közoktatáspolitika egysége
13-14
2. A közoktatáspolitika megvalósításának differenciáltsága
14
3. A közoktatáspolitika nyitottsága
15
4. A közoktatáspolitika demokratizmusa
15-16
A közoktatáspolitika tartalma
17-21
1. A célok meghatározása
17
2. Pedagógiai szakirányítás
18-19
3. A közoktatási rendszer megalkotása
19-21
A magyar szocialista iskolarendszer alapelvei
21-23
A tanszabadság
22
A tankötelezettség
22
Az iskola állami jellege
22-23
Az iskolarendszer egységessége és nyitottsága
23-26
Az anyanyelven való oktatás joga
23
Nemek egyenjogúsága
23-24
4. A követelmények és a feltételek egysége a közoktatáspolitikában
24
5. Koordináció, szervező munka
24-25
6. Államigazgatási, jogi feladatok
25
Összefoglalás
26
A közoktatáspolitika jellemzői
26
A közoktatás politika tartalmazza
26
III. AZ ISKOLA TÁRSADALMI FUNKCIÓJA
27-44
1. A tradicionális iskolafelfogás
28-31
Társadalmi változások és a mai iskola funkciórendszerének kialakulása
31
Az iskola tradicionális funkcióinak továbbfejlődése
31-34
a) A társadalmi erkölcs közvetítése
31-33
b) Az iskola tradicionálisnak tekinthető funkciója a kor tudományának, kultúrájának, művészetének alapozó jellegű közvetítése
33-34
2. Az iskola újonnan kialakult társadalmi funkciói
35-44
a) Az iskola és a szervezett munkaerőutánpótlás kapcsolatának szorosabbá válása
35-36
b) A társadalmi mobilitás elősegítése
37-38
c) Az életmód változásából faladó uj feladatok
38-42
d) Az iskola szociális funkciója
42
Összefoglalás
43-44
1. Tradicionális iskolafunkciók
43
2. Az iskola újonnan kialakult társadalmi funkciói
43-44
IV. A magyar iskolarendszer
45-105
1. Alsófoku oktatási rendszer
45-50
a) Óvodák
45-46
b) Általános Iskolák
46-49
c) A továbbképző iskola
49
d) A gyógypedagógiai intézmények
49-50
2. Középfokú oktatási intézmények
50-71
2/A A gimnáziumi nevelés, oktatás
51-55
2/B Szakközépiskolák
55-64
Szakközépiskola és technikusképzés
63-64
2/C Szakmunkásképző iskolák
64-71
A szakmunkásképzés helyzete a felszabadulás után
64-69
A szakmunkásképzés mai helyzete
69-71
3. Az iskolai felnőttoktatás rendszere
71-73
A munka melletti tanulási formák felépítése
72
Alsó fokú munka melletti iskolázás
72
Középfokú munka melletti iskolázás
72
Felsőfokú munka melletti tanulás
72
Összefoglalás
73
4. A szakoktatás helyzete a szocialista országokban és néhány tőkés államban (Csak olvasásra)
74-105
BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG
75-77
CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG
77-80
A szakmunkásképző iskola
78
Érettségivel egybekötött szakmunkásképzés
78
A szakközépiskola
79
A szakiskola
79
A dolgozók képzése és továbbképzése
79-80
LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG
80-83
A nyolc osztályos általános iskola
80-81
A szakmunkásképző iskola
81-82
A technikum
82
A szakliceum
82
A dolgozók képzése és továbbképzése
82-83
NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG
83-88
A szakmunkásképzés intézményei
84-86
1. Üzemi szakmunkásképző iskolák (Betriebsberufsschulen)
84
2. A kommunális szakmunkásképző iskolák
84-86
A dolgozók képzése és továbbképzése
86-87
A mesterek képzése és továbbképzése
87
Középfokú szakoktatási intézmények
87-88
ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG
88-92
Általános iskola
88-89
A szakmunkásképző iskola és a szakmunkásképzés a munkahelyen
89
A szakmunkásképző iskola
89
Szakmunkásképzés a munkahelyen
90
A szakliceum
90
Érettségizettek szakmai képzése
91
A dolgozók képzése és továbbképzése
91-92
SZOVJETUNIÓ
92-98
A fiatalok egyéni és brigád-kiképzése
95
A technikum
95
A dolgozók képzése és továbbképzése
96
Szakmai képzés az üzemben
96
A szakmai és általános továbbképzés a munka folyamatában
96
A dolgozók esti középiskolája
96
A népegyetem
97-98
A szakoktatás Nagy-Britanniában
99-100
Szakmai oktatás DÁNIÁBAN
100-101
Szakoktatás az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN
101-102
A szakmai képzés rendszere FRANCIAORSZÁGBAN különös tekintettel a müszaki oktatási intézményekre
102
Az NSZK szakoktatási rendszere
103-105
V. Vezetéselméleti ismeretek
107-168
1. Irányítási rendszer és folyamat
107-109
2. Vezetéselméleti alapvetés
109-116
a) VEZETÉS - IRÁNYÍTÁS - IGAZGATÁS
109
b) A VEZETÉS FOGALMA
109-111
c) AZ IRÁNYÍTÁS
111-113
d) AZ IGAZGATÁS
113-116
3. A vezetéselmélet kialakulása
116-121
4. A vezetés mint rendszeren belüli funkció
121-132
Összefoglalás
133
A vezetési funkciókról részletesebben és érvényesülésük az iskolavezetés folyamatában
134-166
1. A tervezés funkciója
134-138
a) A tervezés követelményei
134-136
b) A tervezés jellemzői
136
2. A szervezés funkciója
139-147
a) A szervezés fogalma
139-140
b) A szervező munka elvei
140-143
A tudományosság elve
140-141
A szervező munka komplexitásának elve
141
A szervezet rugalmasságának elve
141-142
A rendszeresség és a folyamatosság elve
142-143
c) A szervezet felépítésének lehetséges formái
143-144
Törzskari szervezeti felépítés
145
d) Az iskolai munka szervezésének sajátosságai
146
1. Operatív ("külső") szervezés
146
2. Pedagógiai ("belső", tartalmi) szervezés
147
3. A döntés, mint vezetési funkció
148-152
a) A döntés jelentősége
148-149
b) Egyszerű és bonyolult döntések
149
c) A döntési folyamat
150-151
d) A döntés jellemzői
151-152
e) A döntés formái
152
4. Az ellenőrzés funkciója
152-162
a) Az ellenőrzés fogalma és célja
152-153
b) Az ellenőrzés helye, szerepe a vezetés folyamatában
153-156
c) AZ ELLENŐRZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
157-159
A tényszerűség és objektivitás
157-158
Folyamatosság és tervszerűség
158
A demokratizmus biztosítása az ellenőrzésben
158-159
d) AZ ISKOLAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI ÉS SAJÁTOSSÁGAI
159-162
5. Az elemzés-értékelés funkciója
162-168
a) ELEMZÉS
162-163
b) Értékelés
163
c) Az értékeléssel szemben támasztott követelmények
164
Az értékelés mindig tényeken alapuljon
164
Az értékelés nevelő hatású legyen
164
Az értékelés demokratikus legyen
164
d) AZ ISKOLAI MUNKA ÉRTÉKELÉSÉNEK NÉHÁNY SAJÁTOS VONÁSA
164-166
Összefoglalás
167-168
VI. A közoktatás irányitás szervezete
169-184
Az oktatási intézmények irányításának szerkezete
171-184
A tanácsok irányitó munkája
172-174
Az általános tanulmányi és szakfelügyelet
174-175
A szakfelügyelet
175-176
A felügyelet munkaformái
176
Az iskola igazgatója - az intézményvezetők munkája
177
Ki lehet iskolaigazgató?
177
Politikai követelmények
177-178
Szakmai alkalmasság
178
Vezetői rátermettség
178-179
A kinevezési eljárás
179-181
Az igazgató és helyettesének együttes tevékenysége
181-183
Összefoglalás
184
VII. Az iskola közösségei
185-205
Az iskolai közösség sajátosságai
186-187
1. Mozgalmi jellegű közösségek
188-195
a) A pártszervezet
188-189
b) A szakszervezet szerepe
189-195
c) Pedagógus KISZ-szervezet
195
2. Szakmai jellegű szervezetek
196-204
a) A nevelőtestületi közösség
196-
A pedagógusok ideológiai, politikai, pedagógiai egységének tartalma
198-199
Nevelőtestületek értekezletei
199-200
Rendkívüli testületi értekezletek
200
b) A szakmai munkaközösség
200-203
c) Az egy osztályban tanító tanárok közössége
203-204
Összefoglalás
205
VIII. Az osztályfőnök munkája
207-241
1. Az osztályfőnök felelős vezetője az osztálynak
207-208
2. Az osztályfőnöki munka feladatrendszere
208-210
3. Az osztályfőnök pedagógiai, tervező és szervező munkája
210-217
a) A távlati (4 éves) pedagógiai program készítésének néhány jellemző mozzanata
211-212
b) Az egy tanévre szóló foglalkozási terv
212-213
c) A helyzetelemzés tartalma és jellege
214-215
d) Ag osztályfőnöki órák tanmenete
215-217
3. Az osztályfőnök kapcsolatrendszere
218-230
a) Iskolavezetés és osztályfőnök
218-219
b) Osztályfőnöki munkaközösség
219-220
b) Kapcsolat az osztályban tanitó pedagógusokkal
220-223
d) Együttműködés a tanulószobával
223
e) Kapcsolat az Ifjúsági mozgalommal
224-225
f) Kapcsolat a szülőkkel
225-229
g) Kapcsolatok üzemekkel, társadalmi szervekkel és közművelődési intézményekkel
229-230
5. Az osztályfőnök közösségalakító, közösségfejlesztő tevékenységének néhány kérdése (a személyiségfejlődés elősegítése a közösségben)
230-240
a) A tanulók, az osztály megismerésének lehetőségei, módszerei
231-235
b) A közösségalkotás néhány elvi-gyakorlati kérdésének felidézése
235-240
A nevelői követelések szakasza
236
A megbízható mag kialakulásának szakasza
236
A pozitív réteg többséggé válásának szakasza
236-240
Összefoglalás
241
IX. Az iskola ügyvitele
243-246
Az iskolai naplók (Rt. 83. §.)
243-244
Anyakönyv
244
Bizonyítványok (Rt. 85.§.)
244
Egyéb iskolai iratok (Rt.87.§.)
244-245
A házirend (Rt. 38.5.)
245
Tantárgyfelosztás (Rt. 37. §.)
245
Összefoglalás
246
Felhasznált irodalom
247-[248]
Tartalomjegyzék
249-[250]
Kolofon
[251]
Hátsó borító
[252]