Nedves falak kiszárítása, nedvesedés megelőzése

A túlnedvesedés elsősorban azokat a falakat károsítja, amelyek közvetlenül a talaj szintje fölött vagy alatt helyezkednek el. Építeni mindig úgy kellett (a múltban csakúgy, mint ma), hogy az építményt a rendelkezésre álló módszerekkel, ill. eszközökkel a lehető legjobban megvédjék a víz, ill. a nedvesség ellen. A szigeteléshez leginkább természetes anyagokat használtak (követ, égetett kerámiabetéteket, vagyis téglát, agyagot stb.). Azok az anyagok, amelyek az építés idején még korszerűnek számítottak, mint pl. a különböző gyantás, ill. kátránybevonatok, igen gyorsan elveszítik hatékonyságukat. Egy nedves szerkezet károsodásának okait alapvetően az határozza meg, hogy építésénél milyen típusú szigetelést használtak. Az ok lehet: - egykor megfelelő, de már nem elégséges eredeti szigetelés; - megfelelő és elégséges, de már elöregedett eredeti szigetelés; - megfelelő, de nem elégséges a szigetelés, mert nem felel meg az újabb rendeltetés szárazsági követelményeinek (az alagsor pl. kereskedelmi, vendéglátói, irodai célú felhasználása); - nem elégséges és nem megfelelő szigetelések mind a tervben, mind a kivitelezésben; - a szigetelés hiánya. Az épületek falazatát károsító nedvesség a következő módokon juthat be: - a nedvesség oldalról szívódik be; - a víz szabadon szivárog be; - a nedvesség az alap felől kapillárisán húzódik fel a szerkezetbe. A csoportosítást radikálisan leegyszerűsítettük tekintettel a most következő példákra, ugyanis ezek már megjelölik a felújításhoz, átalakításhoz vezető utakat. Azon utakról lesz szó, amelyeken keresztül a víz bejut a falba, telíti azt, majd nedvesség formájában teljed tovább (pl. az anyagok higroszkopikus tulajdonságai révén). A felszíni víz, amely a falazat és a talaj (esetleg járda) találkozásánál jut be az épületbe, vagy a csapadékvíz bejutása a lábazat és a fal között. Ezen a helyen nem elégséges a szigetelés. A víz beszívódik a szerkezetbe, igen gyorsan megjelenik az alagsori fal felületén, esetleg a födémben is, és károsítja a vakolatot. Ennek következtében a vakolat folyamatosan elválik a faltól és leesik. A víz kiáztatja a téglákat vagy köveket összekötő habarcsot, és a téglát, ill. a követ is károsítja.