Magyar
English
Turizmológia
Szerző:
Michalkó Gábor Szerkesztő: Fehér Katalin
További szerzők: Boros Szilárd; Furkóné Szabó Marianna; Halassy Emőke; Horkay Nándor; Kovács Balázs; Ligeti Ádám; Molnár Mihály; Mészáros Bernadett; Nagy Balázs; Pénzes Klára; Probáld Ákos; Rédey Judit; Ruszinkó Ádám; Sarkadi Eszter; Schädler Zsófi; Stumpf-Bíró Balázs
Cím: Turizmológia
Alcím: elméleti alapok
Sorozatcím: Turizmus szakkönyvtár 2061-3504 | Sorozat szerkesztő: Rátz Tamara
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. | ISSN: 2061-3504 | ISBN: 978-963-05-9216-1
A turizmus-vendéglátás szak napjaink legnépszerűbb alapképzéseinek egyike. Évről évre több ezer továbbtanulni szándékozó óhajt erre a szakra bejutni valamelyik felsőoktatási intézménybe Magyarországon1. Nemcsak a kereslet, hanem a kínálat is lenyűgöző, 16 hazai főiskola és egyetem várja a turizmusipar iránt érdeklődőket. Az alma materek tárt kapui mögött felkészült, a turizmus elméleti és gyakorlati kérdéseiben jártas, gyakran tudományos fokozattal rendelkező oktatók serege gondoskodik a versenyképes tudás átadásáról. A szigorodó minőség-biztosítási követelményeknek köszönhetően a turisztikai felsőoktatásban érintett tanszékek/intézetek már nem kizárólagosan a diplomás képzésben részt vevők számának növelésében, hanem az érvényes tudás megteremtésében is érdekeltek. Amíg tíz éve alig egy tucat, addig mára mintegy félszáz oktató nevezhető turizmuskutatónak is. Egyre-másra születnek a turisztikai tan- és szakkönyvekbe átültethető kutatási eredmények, amelyeket részint a piaci igények (hatástanulmányok, elemzések), részint az illető tudományos érdeklődése (doktori értekezés, OTKA2) generálnak. A szélesedő bázisú turizmusoktatás (felsőfokú szakképzés, alap-, mester- és PhD-képzés) és az egyre intenzívebbé váló kutatás megköveteli az egységes elméleti alapok újragondolását, fejlesztését. Elengedhetetlen tehát annak a fogalmi struktúrának a létrehozása és időközönkénti korszerűsítése, amely a hallgatók, az oktatók és a kutatók, valamint a gyakorlati szakemberek számára egyaránt eligazodást nyújt a turizmus világában. Az igény nem új keletű. Gundei Endre 1937-ben Az idegenforgalom elmélete és gyakorlata, Markos Béla és Kolacsek András 1961-ben Idegenforgalom, Czeglédi József 1982-ben pedig Korunk turizmusa címmel adott közre olyan, az adott történelmi korszak turizmussal kapcsolatos teoretikus tudását összefoglaló könyvet, amelynek számos gondolata mind a mai napig érvényes. Ebben a kiadványban tárgyalt ismeretanyag a rendszerváltozást követően a Turizmus általános elmélete elnevezéssel tantárgyiasult a hazai idegenforgalmi felsőoktatásban, amely kurzus a vele azonos című, Lengyel Márton által jegyzett kiadványról kapta a nevét. Az először 1992-ben megjelent, azóta több kiadást, átdolgozást megélt tankönyv a legkülönbözőbb képzési szinteken hallgatók ezreinek - ha nem tízezreinek -tanulmányait segítette elő, az idegenforgalmi szakma mind a mai napig az alapművek között tartja számon. A turizmusképzésben jelentkező, gyorsuló ütemben szélesedő kereslet igényeinek kielégítését szolgálták az 1996-ban Mundruczó Györgyné és Graham Stone nevéhez fűződő, A turizmus elmélete és gyakorlata, majd az 1998-ban Tasnádi József által jegyzett A turizmus rendszere című könyvek, amelyek Lengyel Mártonéhoz hasonlóan tudományos igényességgel igyekeztek hozzájárulni az ismeretek bővítéséhez. A modern turizmuselmélet széles körű megalapozásában Puczkó László és Rátz Tamara A turizmus hatásai című hiánypótló munkája hozott valódi áttörést. A szerzők, felismerve a turizmus által indukált gazdasági, társadalmi és fizikai hatásokkal kapcsolatos tudáshiányt, 1998-ban terjedelmes kötetben adták közre - az elsősorban nemzetközi szakirodalmon és hatástanulmányokon alapuló - korszerű ismeretanyagot (a mű negyedik, átdolgozott verziója 2005-ben jelent meg).
Kategóriák: Utazás, turizmus
Tárgyszavak: Idegenforgalom, Turizmuspolitika, Turisztika, Idegenforgalmi politika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Idegenforgalom, Turizmuspolitika, Turisztika, Idegenforgalmi politika
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalom
5-7
Az esettanulmányok szerzői
11-12
Bevezetés
13-16
1. A turizmus tudományos értelmezése
17-39
1.1. A turizmus a tudományok világában
17-20
1.1.1. Interszektoralitás és turizmuskutatás
17
1.1.2. A turizmustudomány kritériumai
18
1.1.3. A tudományokon átívelő turizmus
18-20
1.2. A turizmus mint kutatási probléma
21-23
1.2.1. A turizmus az iskola világában
21
1.2.2. Hétköznapi észlelés és turizmuskutatás
21-22
1.2.3. Probléma- és hipotézisalkotás a turizmusban
22
1.2.4. A turizmuskutatás társadalmi hasznosulása
23
1.3. A turisztikai tudás forrásai
23-29
1.3.1. A turisztikai tudás elemei
23-24
1.3.2. A turizmus tudományos megfigyelése
24-25
1.3.3. Források és adatbázisok a turizmuskutatásban
26
1.3.4. A turizmus határstatisztikai értelmezése
26-28
1.3.5. A turizmus szálláshely-statisztikai értelmezése
28-29
1.4. A turizmus definiálásának állomásai
29-39
1.4.1. Definícióalkotás a turizmustudományban
29-30
1.4.2. A turizmus korai definícióalkotói
30-32
1.4.3. A Hágai Nyilatkozat kritikai megközelítése
32-33
1.4.4. Egy alternatív turizmusdefiníció
34-39
Esettanulmány
36-39
Kérdések, feladatok
39
2. A turizmus kategorizálása
40-50
2.1. A turizmus kategorizálásának szükségességéről
40
2.2. A turizmus fajtái
41-42
2.2.1. A szabadidős turizmus
41
2.2.2. A hivatásturizmus
42
2.3. A turizmus formái
42-45
2.3.1. A tömegturizmus
43-44
2.3.2. Az alternatív turizmus
45
2.4. A turizmus típusai
45-50
2.4.1. A belföldi turizmus
46
2.4.2. A nemzetközi turizmus
47-50
Esettanulmány
47-50
Kérdések, feladatok
50
3. A turisztikai kereslet tényezői
51-66
3.1. A motiváció szerepe a turizmusban
51-57
3.1.1. A kereslet kulcsa a motiváció
51-52
3.1.2. A szükségletek hierarchiája és a turizmus
52-54
3.1.3. Az utazások indítékai
54-56
3.1.4. Az utazást gátló tényezők
56-57
3.2. A szabadidő szerepe a turizmusban
57-60
3.2.1. A szabadidő értelmezése
57-58
3.2.2. Munka kontra szabadidő
58-59
3.2.3. A posztmodern világ szabadidőipara
59-60
3.3. A jövedelem szerepe a turizmusban
60-61
3.4. A szocializáció szerepe a turizmusban
61-66
3.4.1. Az utazáshoz való szocializáció
61-62
3.4.2. A család szerepe az utazási döntésekben
62
3.4.3. Az iskola szerepe az utazási döntésekben
62-63
3.4.4. A kortárscsoportok szerepe az utazási döntésekben
64
3.4.5. A tömegkommunikáció szerepe az utazási döntésekben
64-66
Esettanulmány
64-66
Kérdések, feladatok
66
4. A turisztikai kereslet megtestesítője: A turista
67-81
4.1. A turisták tipizálása
67-70
4.1.1. Az átlagos turista
67
4.1.2. A tevékenységorientált tipizálás
68
4.1.3. A viselkedéstudományi tipizálás
69-70
4.2. A turisztikai magatartás
70-76
4.2.1. A turisztikai magatartás értelmezése
70
4.2.2. A turista tevékenysége
70-71
4.2.3. A turista költése
71-72
4.2.4. A turisztikai magatartás tér- és időbeli vonatkozásai
72-74
4.2.5. Az interaktív kommunikáció hatása a turisztikai magatartásra
74
4.2.6. A turisztikai magatartást befolyásoló tényezők
74-75
4.2.7. A sztereotípiák és az attitűdök a turisztikai magatartásban
76
4.3. Az utazási szokások
77-78
4.4. A turisztikai trendek humántényezői
78-81
4.4.1. A kereslet sarkköve a demográfia
78-79
4.4.2. A kiművelt turista
79
4.4.3. A kockázatok redukálása
79-81
Esettanulmány
80-81
Kérdések és feladatok
81
5. A turisztikai kínálat struktúrája
82-92
5.1. A turizmus feltételrendszere
82
5.2. A turizmus biztonságfaktorai
82-86
5.2.1. Az intézményesült fenyegetettség
83-84
5.2.2. A közegészségügy
84-86
5.2.3. Az életszínvonal-küszöb
86
5.3. A fogadókészség szerepe a turizmusban
86-88
5.3.1. A döntéshozók
87
5.3.2. A vállalkozók
87-88
5.3.3. A lakosság
88
5.4. A fogadóképesség elemei
88-92
5.4.1. A tárgyi feltételek
88-89
5.4.2. A személyi feltételek
89
5.4.3. A szervezeti feltételek
89-92
Esettanulmány
90-92
Kérdések és feladatok
92
6. A turisztikai kínálat központi eleme: A vonzerő
93-109
6.1. A turisztikai vonzerő értelmezése
93-97
6.1.1. Egy alternatív definíció
93-94
6.1.2. A vonzerők összetevői
95-96
6.1.3. A vonzerők térhez kötöttségének oldódása
97
6.2. A turisztikai vonzerők csoportosítása és minősítése
97-99
6.2.1. A turisztikai vonzerők genezis szerinti csoportosítása
97
6.2.2. A vonzerők hatókör szerinti csoportosítása
98
6.2.3. A vonzerők minősítése
99
6.3. A turizmus ember alkotta vonzerői
99-103
6.4. A turizmus természeti vonzerői
103-109
Esettanulmány
106-109
Kérdések és feladatok
109
7. A turizmus infra- és szuprastruktúrája
110-123
7.1. A turizmus alap-infrastruktúrája
110-112
7.1.1. A 3K: közlekedés, közmű, kommunikáció
111-112
7.2. A turisztikai infrastruktúra értelmezése
112-115
7.2.1. Statikus turisztikai infrastruktúra
112-114
7.2.2. Dinamikus turisztikai infrastruktúra
114-115
7.3. A turizmus elsődleges szuprastruktúrája
115-118
7.3.1. A szálláshely-szolgáltatás
117-118
7.3.2. A vendéglátás
118
7.4. A turizmus másodlagos szuprastruktúrája
118-123
7.4.1. A kiskereskedelem
119-120
7.4.2. Kiegészítő szolgáltatások
121-123
Esettanulmány
122-123
Kérdések és feladatok
123
8. A turizmus mint rendszer
124-139
8.1. A turizmus rendszerének elvi alapjai
124-126
8.2. A turizmus piacának működése
126-128
8.2.1. A közvetítő szektor
126-128
8.3. A turizmus környezete
129-135
8.3.1. A gazdasági környezet
129-130
8.3.2. A társadalmi-kulturális környezet
130-132
8.3.3. A politikai környezet
132-133
8.3.4. A technológiai környezet
133-135
8.3.5. A természeti környezet
135
8.4. A turisztikai desztináció
136-139
Esettanulmány
137-139
Kérdések és feladatok
139
9. A turizmus fejlődéstörténet I. (Az utazások története)
140-156
9.1. Az utazás történelmi távlatai
140-142
9.1.1. Az ősi civilizációk mobilitása
140-141
9.1.2. A görögök és a rómaiak
141-142
9.2. A középkori utazások
143-146
9.2.1. A kora középkor mozdulatlansága
143
9.2.2. A középkor hivatásturistái
143-145
9.2.3. A Grand Tour
145-146
9.3. Az ipari forradalmak korának utazásai
146-151
9.3.1. Dinamikusan változó társadalmi-gazdasági környezet
146-148
9.3.2. A vasút és a gőzhajó térhódítása
148-149
9.3.3. A romantika korána utazásai
149-150
9.3.4. Thomas Cook
150-151
9.4. A XX. század első felének utazásai
151-156
9.4.1. Találmányok a turizmus szolgálatában
151-152
9.4.2. A boldog békeidők turistái
152
9.4.3. A kiszélesedő világ
153-156
Esettanulmány
154-156
Kérdések és feladatok
156
10. A turizmus fejlődéstörténet II. (korunk turizmusa)
157-175
10.1. A modern turizmus kialakulása
157-160
10.1.1. A turizmus globalizálódásának mutatói
157-159
10.1.2. A turizmus dinamikus fejlődésének háttere
159-160
10.1.3. A turizmusipar professzionalizálódása
160
10.2. Európa turizmusának főbb tendenciái az ezredfordulón
161-164
10.2.1. Európa turizmusának főbb tendenciái az ezredfordulón
161-162
10.2.2. Változó igények
162-163
10.2.3. A kereslet átalakulásának mozgatórugói
163-164
10.3. Kelet-Közép-Európa turizmusa a modernizáció útján
164-167
10.3.1. A szocializmus öröksége
164-166
10.3.2. A rendszerváltozást követő időszak
166-167
10.4. Magyarország turizmusának jellemzői
167-175
10.4.1. A kezdetektől 1990-ig
167-169
10.4.2. A rendszerváltozást követő időszak vendégforgalma
169-170
10.4.3. Magyarország turizmusipara
170-175
Esettanulmány
172-175
Kérdések és feladatok
175
11. A turizmus termékszemléletű értelmezése I.
176-189
11.1. A turisztikai termék
176-178
11.1.1. Forgalmi előzmények
176
11.1.2. A turisztikai termék mikro- és makroszintű értelmezése
177-178
11.1.3. A turisztikai termékek csoportosítása
178
11.2. Az egészségturizmus
179-181
11.3. A konferenciaturizmus
181-184
11.4. A kulturális turizmus
184-189
Esettanulmány
187-189
Kérdések és feladatok
189
12. A turizmus termékszemléletű értelmezése III.
190-202
12.1. Térspecifikus turisztikai termékek
190-193
12.1.1. A falusi turizmus
190-193
12.2. Csoportspecifikus turisztikai termékek
193-195
12.2.1. Ifjúsági turizmus
193-195
12.3. Tevékenységspecifikus turisztikai termékek
195-198
12.3.1. A bevásárlóturizmus
196-198
12.4. A termékfejlesztés aktuális trendjei
198-202
12.4.1. A kalandturizmus
199-202
Esettanulmány
200-202
Kérdések és feladatok
202
13. A turizmus hatásai
203-218
13.1. A turizmus szociokulturális hatásai
203-206
13.1.1. A vendég és a vendéglátó kapcsolata
203-204
13.1.2. A társadalmi mobilitás fokozódása
204-205
13.1.3. A szociális struktúrák formálódása
205
13.1.4. Fogyasztási és viselkedési minták átvétele
205
13.1.5. A deviáns viselkedési formák megjelenése
206
13.1.6. A kommunikációs kultúra átalakulása
206
13.2. A turizmus gazdasági hatásai
206-210
13.2.1. A pénzügyi helyzet befolyásolása
207-208
13.2.2. A foglalkoztatás bővülése
208
13.2.3. A termelés élénkítése
208-209
13.2.4. A gazdasági hatások fontosabb mutatói
209-210
13.3. A turizmus fizikai hatásai
210-213
13.3.1. A levegőszennyezés
210-211
13.3.2. A talajt érő káros hatások
211-212
13.3.3. A vizek veszélyeztetése
212
13.3.4. A növény- és állatvilágot érő kockázatok
213
13.3.5. A környezet állapotát negatívan befolyásoló egyéb hatások
213
13.4. Turizmus és fenntartható fejlődés
214-218
13.4.1. Út a fenntarthatóság felé
214-215
13.4.2. A fenntarthatóság turisztikai vonatkozásai
215-218
Esettanulmány
216-218
Kérdések és válaszok
218
14. Turizmuspolitika
219-236
14.1. A turizmuspolitika értelmezése
219-220
14.1.1. Politika és turizmus
219
14.1.2. A turizmuspolitika tényezői
220
14.2. A magyarországi turizmus irányítása
221-225
14.2.1. Szervezeti előzmények 1945-ig
221-222
14.2.2. A szocializmus korának turizmusirányítása
222
14.2.3. A turizmus helye a rendszerváltozást követő közigazgatásban
222-224
14.2.4. Napjaink turizmusirányítása
224-225
14.3. Az EU szerepvállalása a turizmusban
226-229
14.3.1. A turizmust érintő általános érvek
226
14.3.2. A turizmuspolitika súlyának megítélése
226-228
14.3.3. A turizmus az EU politikai gyakorlatában
228-229
14.4. A turizmus nemzetközi szervezetei
230-236
14.4.1. A World Tourism Organization
230-231
14.4.2. A World Travel and Tourism Council
231
14.4.3. Fontosabb szakmai szervezetek
231-236
Esettanulmány
233-236
Kérdések és feladatok
236
15. Tervezés és fejlesztés a turizmusban
237-251
15.1. A tervezés funkciója
237-239
15.1.1. A turizmustervezés fókuszai
237-238
15.1.2. A trizmustervezés szakaszai
238-239
15.2. A területi szintű tervezés
239-242
15.2.1. A tervezés célrendszere
239-240
15.2.2. A tervezés sajátos szempontjai
240
15.2.3. A tervezés folyamata
240-242
15.3. A létesítményszintű tervezés
242-243
15.3.1. A tervezés súlypontjai
242
15.3.2. A tervezés folyamata dióhéjban
242-243
15.4. A magyarországi turizmusfejlesztés rendszere
243-251
15.4.1. Máig élő történeti előzmények
243
15.4.2. A regionális szemlélet megjelenése
243-245
15.4.3. A TDM-szervezetek szerepe
245
15.4.4. A helyi önkormányzatok szerepe
245-246
15.4.5. A turizmusfejlesztés fontosabb dokumentumai
246-247
15.4.6. A Széchényi-tervek
247-251
Esettanulmány
249-251
Kérdések és feladatok
251
Felhasznált irodalom
253-261
Melléklet
263-266
Hátsó borító