Információból üzleti érték corvina logo

Szerkesztők: Mikulás Gábor; Dr. Pitlik László
További szerzők: Dr. Pitlik László; Bőhm Kornél Dávid; Csempesz Iván; D. Árvay Anett; Detwiler, Susan; Dobay Péter ; Dr. Ehmann Bea; Dr. Élő Gábor; Galuska László Pál; Gergely Ferenc; Harmados György; Hasznics Milán; Hidvégi Péter; Horváth Árpád; Dr. Horváth Sándor Domonkos; Juhász Péter; Kerekes Pál; Keszey Tamara; Dr. Kiszl Péter; Kóródy Judit; Kugler Judit; Dr. Mann Judit; Mikulás Gábor; Nurdisány Judit; Prószéky Gábor; Somfai Zoltán; Szabó Adrienne; Dr. Szabó József; Szaniszlóné Békássy Éva; Takács Mihály; Tóth Tibor; Várzsonyi Mihály; Wagner, Gerhard K.; Wittek Péter; Wormell, Irene; Z. Karvalics László; Tzadok, Yigal; Kis Balázs
Cím: Információból üzleti érték
Alcím: Az információbróker környezete és munkája
Fordító: Mikulásné Ferencz Zsuzsanna
Megjelenési adatok: MIBE (Magyar Információbrókerek Egyesülete), Budapest, 2006. | ISBN: 963-06-0190-7
Megjegyzés: Első kiadás

coverimage Szakmai lektorként hálás feladat egy ritkaság számba menő mű előszavát elkészíteni. Újszerű, önmagát kereső szakterületek (mint az információbrókerség) kapcsán nem magától értetődő ugyanis, ha egy adott ország érintett szakmai közösségének nagy része (betűrendben: a BKÁE, a BME, az ELTE, a PATE, a SZE, a SZIE, ill. a MIBE. vagyis a Magyar Információbrókerek Egyesülete) virtuális konzorciumba tömörülve igyekszik olyan szöveggyűjteményt összeállítani, mely több tucat egyetemi, ill. frissen induló, alakuló BA/BSC-képzés esetén egységes alapot képes biztosítani az oktatáshoz. Az információbróker viszonylag új fogalom. Információbróker feladatokat számos szakma, illetve munkakör láthat ma el: többek között a (szak)tanácsadó, könyvtáros, (magán)-nyomozó, hírszerző, titkár(nő), újságíró, elemző, kutató, oknyomozó riporter, hírszerkesztő, hírügynökségi dolgozó, IT-mentor, stb.,- különösen akkor, ha feladataikat alapvetően az információs és kommunikációs technológiák adta hatékonyság-növelő lehetőségek kiaknázására támaszkodva végzik. Az információbróker, mint potenciális munkakör, ill. szolgáltatási jegyzék-elem" az előző, szélesre tárt fogalomértelmezésen belül azon emberek csoportját jelenti, akik megrendelésre, ellenszolgáltatás fejében végeznek ismeretfeltáró, rendszerező, elemző tevékenységet. Az oktatásban működők mellett a kötet minden olyan érdeklődőhöz is szól, akihez gyakran fordul környezete tanácsért, illetve aki maga is gyakran kér tanácsot személyes életvezetéséhez és gazdasági tevékenységének tervezéséhez. Ennek értelmében mindenki szembesülhet egy - tágan értelmezett - információbróker-tevékenységgel! Mint azonban a gazdálkodás esetén általában, úgy ebben a speciális tekintetben is, a legtöbben mégis csak „önellátók'', s nem „árutermelők". A „csináld magad” tömegmozgalomban - vagyis amikor valaki a maga, vagy ismeretségi köre kedvéért keres választ bizonyos kérdésekre éppen olyan szigorúan hatnak a racionalitás elvárásai, mint azok esetében, akik főhivatásként az információ áruba bocsátásából szeretnének megélni. Az idő ugyanis mindkét csoport tagjai számára pénz. A szőkébb értelemben vett, professzionális információbróker (független információs tanácsadó) esetében ez valódi számlaforgalom formájában, míg a laikus tanácsadóknál bonyolult közösségi kötelezettségek keretében jelenik meg. így a kötet best practice jellegű ismeretanyaga, illetőleg filozofikusabb tanácsai mindkét célcsoport számára megszívlelendők lehetnek... Az oktatás és a kisközösségek információ-önellátása mellett az információbrókerség harmadik pillére a professzionális kutatás-fejlesztési tevékenység információszükségletének szolgálata. A kötet tehát megszólítja mindazokat, akik kutatóként, fejlesztőként, dl. K+F folyamatok asszisztenseként naponta kell. hogy válaszokat találjanak a problémamegoldás folyamatában felmerült ad hoc és betervezett kérdésekre. Növekszik ugyanis azoknak a száma, akik szakmájuk speciális tudásával felvértezve válnak független információs tanácsadóvá.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Információ, Tudáspiac, Adatbányászat, Rendszerezés, Tartalomelemzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Copyright/Impresszum
Szerzők
Tartalomjegyzék
7-9
I. Előszó - Dr. Pitlik László
11-13
Az információbróker
14-73
   II. Az információ- és tudáspiac új szereplője: az információbróker - Mikulás Gábor
14-25
      Információmiőség és értékhozzáadás
15-18
      Az információbróker
18-19
      Az információbróker tevékenysége és forrásai
19-22
      Információból tudás - a technológiabróker esete
22-23
      Az információs tevékenység haszna a szervezet egyes részein
23-24
      Garanciák, diszkréció
24-25
   III. Információ- és tudásbrókerek: egy tisztább tipológia felé - Z. Karvalics László
26-30
   IV. Az információbróker, mint közvetítő és tolmács - Kihívások az EU információs kultúrájában - Gerhard K. Wagner
31-37
      Előszóként egy igaz történet: A nagyfőnök és az infobróker
31-32
      Információs társadalom: van-e hely benne az információközvetítőnek?
32
      Az információközvetítők új szolgáltatásai és lehetőségei
32-33
      Az információs szövetségek feladatai
33-34
      Információs kultúra vagy nemzeti fejlesztési programok?
34
      Az információs szakember minősítési programjai
34-35
      Az osztrák piaci helyzet
35-36
      Lehetőségek az EU E-content (plus) programja révén?
36-37
      Osztrák fejlesztési program a szomszéd államokkal
37
   V. Üzleti információs szervezetek és szolgáltatók Horvátországban- Tóth Tibor M. Sc.
38-44
      A. Információs szakemberek és egyesületek
39-42
         A Horvát Információs és Dokumentációs Társaság (HID) tevékenységek
40-42
            Tudásmenedzsment
41-42
         A HID menedzselése
42
      B. Információszolgáltatók
42-44
         Vállalati információs központok
43
         Céginformáció-szolgáltatók
43-44
         Üzleti hírek szolgáltatása
44
   VI. Infobróker - szervezeten kívül, vagy belül? - Az információs tanácsadó szempontja - Mikulás Gábor
45-51
      Az imázs kérdése
45-46
      Az infobróker szerepe
46-47
      Az információbrókerség szervezeti kulturális kívánalmai
47
      Belső vagy külső? - Mérlegen az előnyök
48-49
      Vetélkedés vagy együttműködés?
49-50
      Jelen hazai lehetőségek
51
      Összefoglalás
51
   VII. Információbrókerség a vállalkozáson belül - Dr. Élő Gábor - Dr. Szabó József
52-57
      Előhang
52-53
      Tudásmenedzsment, mint potenciális vállalati funkció
53-54
      Információbrókerség a vállalkozásokban
54
      A vállalati belső infobróker karaktere
54-55
      Az infobróker tevékenysége
55
      Az infobróker és megbízója
55-56
      Az infobróker javasolt helye a szervezetben
56
      Hivatkozások
56-57
      Ajánlott irodalom
57
   VIII. Kiszervezett információszolgáltatás - a Magyar Telekom esetében - Kóródy Judit
58-66
      A vállalat célja a tevékenységek kihelyezésével
58-60
         Profiltisztítás
58-59
         Költséghatékonyság
59
         Rugalmasság
59
         Outsourcing szerződés
59-60
      Az információszolgáltatási terület kiszervezése a Magyar Telekomnál
60-61
         Információszolgáltatás és ügyvitel
60-61
         Egyedi megoldás
61
         Munkavállalói jogok
61
      Helyzetfelmérés
61-63
         Pénzügyi erőforrások
61-62
         Infrastrukturális erőforrások
62
         Emberi erőforrások
62
         Hírnév, elismertség
62
         Problémák, amelyekkel szembe kellett nézni
63
         Árképzés
63
      Működés az új helyzetben
63-65
         "Belső" szolgáltatásaink
63-64
         "Külső" szolgáltatási lehetőségek
64-65
         Lehetséges üzleti partnerek
65
         Új marketing
65
      A jövő
65-66
   IX. A jövő információbrókerei: Könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozási tevékenységre - Dr. Kiszl Péter
67-73
      Vállalkozói információs bróker
67-68
      Business a könytárban?
68
      A könyvtárak szerepének kitágulása
69
      Új kihívások a könyvtárosok oktatásában
69-70
      Az ELTE BTK könyvtártudományi-informatikai tanszékének gyakorlata
70-71
      Következtetések
71-72
      A jövő
72-73
      A képzés és a MIBE
73
      Összegzés helyett
73
Az információ- és tudáspiac megközelítése
74-174
   X. A piackutatásból származó információk vezetői felhasználása - Keszey Tamara
74-82
      A piackutatásból származó információk hasznosulása Magyarországon - egy mélyinterjú-sorozat tanulságai
75-77
      1. "Instrumentális felhasználási mód"
77
      2. "Eltorzítás felhasználói mód"
77-78
      3. "Külső támogatás felhasználási mód"
78
      4. "Önigazolás felhasználási mód"
78-79
      5. "Tanulás a piacról felhasználási mód" (Fogalmi)
79
      6. "Tanulás a kutatásról felhasználási mód"
79-80
      A mélyinterjú sorozatban azonosított információ felhasználási dimenziók összevetése
80-82
      A kutatás módszertana
82
      Összegzés
82
   XI. A megismerés vágya vagy az önigazolás keresése? - A piackutatás gyakorlati helye és szerepe a vállalati marketing információs rendszerben - Gergely Ferenc
83-89
      A vállalat piaci helyzete
85
      A vállalat tevékenységi köre
85
      A szervezet és a vállalati kultúra
85-86
      Hosszú távú kontra rövidtávú gondolkodás jelenléte a szervezetben
86
      Felkészültség és érdekérvényesítő képesség
86
      A mérőeszközhöz való viszonyulás
87-89
   XII. Hogyan válasszunk információbrókert? - Susan Detwiler
90-94
      Iskolák
91
      Online hozzáférés
91
      Díjak és üzleti gyakorlatok
91-92
      Specialisták
92
      Alvállalkozók
92-93
      A bróker kérdései
93-94
      Rajtunk múlik
94
   XIII. Marketing információbrókereknek - Mikulás Gábor
95-104
      1. A megfelelő szegmens azonosítása
96-98
      2. Testreszabás - szegmensre, személyre
98-99
      3. A minőség szinten tartása
99-101
      4. A szolgáltatás igénybevételének ösztönzése
101-103
      5. Az időszerűség és a hatékonyság rendszeres felülvizsgálata
103-104
   XIV. Gondolatok az információbróker és megrendelője kapcsolatáról - Dr. Pitlik László
105-109
      A megbízás tárgya
105
      Vizualizálás és értéktöbblet
105-106
      Az irracionalitásról
106
      A bizalomról
106
      A munkamegosztásról
106
      Az információmenedzsment és a marketing paradoxona
107
      Az IB és a reklám kapcsolatáról
107
      A (szak)tanácsadás, döntéstámogatás paradoxonáról
107-108
      Két online szolgáltatási modell
108-109
   XV. Does Brokering Attitude Fit for Dissemination of Public Information? Alkalmas-e a bróker magatartás a közérdekű információk terjesztésére? - Péter Dobay - Yigal Tzadok
110-120
      Managing public information
110-111
      Decision making with different information supply
111-112
      Public information, public decisions
112
      The case problem
113-114
      Use of the "muddling through" (Durchwursteln) model
114-116
      Lessons to learn for decision makers
116-118
      Summary and consequences
118-120
      Bibliography
120
   XVI. Könyvtári szolgáltatás, mint marketingeszköz - Rexetin: depresszióra és információhiányra - Szaniszlóné Békássy Éva
121-122
   XVII. Az információbróker a tudásmenedzsment birodalmában - Nuridsány Judit
123-130
      Tudásszervezetek, tudásmunkások
124
      A tudásmunkás hatékonyságát korlátozó tényezők
124-125
      A tudáskonverzió
125-126
      Az információbróker szerepe a tudásmenedzsment folyamatokban
126
      Az információbróker szerepe a tudásmenedzsment ciklus tevékenységeiben
126-127
      A tudásmenedzsment-ciklus tevékenységei
127-130
      Az információbróker szerepe a szervezeti- és ügyféltőke gyarapításának szemszögéből
130
      Felhasznált irodalom
130
   XVIII. A személyes tudás elérésének egy lehetséges eszköze - Kompetenciatérkép a Magyar Telekomnál - Bőhm Kornél Dávid - Kugler Judit - Szabó Adrienne
131-143
      Esettanulmány
133-134
         Probléma
133
         Célok
133-134
         Megoldás
134
      A munkatársakról bemutatott és kereshető információk
135-136
         Szakmai névjegy
135
         Személyes kompetenciák (aktuális feladatok, felelősségek)
135
         Szakmai érdeklődés
135
         Projekttagságok
136
         Külső kapcsolattartás
136
         Keresők
136
      A kompetenciatérkép rendszerének felületei
137-138
         Munkavállalói felület
137
         Adminisztrációs felület
138
         Vezetői felület
138
      Vezetői funkciók és előnyök
138-139
         Saját szervezet kompetenciáinak áttekintése
138-139
      Beosztottak kompetenciáinak áttekintése
139-142
         Projektek szerinti szűrés
140
         Külső kapcsolattartáson keresztül egységes arculat
140
         Motiválás
140
         Kompetenciatérkép fejlesztési folyamata
140-141
         Adatfrissítés
141
         Adatvédelem
141-142
         Fejlesztési irányok
142
      Irodalom
142
      Ajánlott irodalom
142-143
      További tájékozódáshoz
143
   XIX. Árképzés információbrókreknek - Mikulás Gábor
144-151
      Az árazás céljai
144-145
      Az ár jelentése
145-146
      Ami a megrendelő pénzéért a projektben vállalható
146
      Az alapár kalkulálása
146-147
      Az óradíj kiszámolása
147-149
      Próbálkozás
149
      Alvállalkozói ajánlat kérése
149
      Az árak kommunikálása
149-150
      Kultúra
151
   XX. A térítéses üzleti tartalomszolgáltatás céggyakorlata - Csempesz Iván
152-157
      A hírszolgáltatás bázisa
152
      Koncepció, szerkesztőség és szolgáltatás
153-154
      Felhasználás
154
      Árképzés
155
      A cikkfelhasználási szokások változása az online hozzáférés terjedésével
155-157
         Szerzői jog
155
         A nyomtatott sajtó és az online kommunikációs technológiák küzdelme a szerzői jog árnyékában
155-156
         Jogszerűtlen felhasználás vs. üzleti érdekek
156-157
         A továbbképzés lehetősége
157
   XXI. Lehetőségek a hazai információs piacon - Hidvégi Péter
158-168
      A piac szereplői - adatszolgáltatók
158-159
      Az adatszolgáltatók piaci helyzete
159-160
      A felhasználók
160
      Szolgáltatások és termékek
160-163
      Az információk elérése
163-164
      Merre tovább?
164-166
      Új kihívó az on-line szolgáltatók között?
166
      Hogyan válasszunk adatszolgáltatót?
166-168
   XXII. Gazdasági elemzés a sajtóban - Juhász Péter, PhD, CFA
169-174
      1. Hogyan készülnek az elemzések?
171-172
      2. Kapcsolat a sajtó és az elemzők között
173-174
Szabályozás
175-192
   XXIII. Az információbróker tevékenységének jogi környezete - Dr. Mann Judit
175-180
      A szerzői jog mai hazai szabályozása
176-178
      Adattárak (gyűjteményes művek) esete
178
      Titokvédelem
179-180
   XXIV. Az információk megszerzésének és felhasználásának egyes büntetőjogi korlátai - Dr. Horváth Sándor Domonkos
181-188
      A "klasszikus" hírszerző tevékenység
182-183
      Magántitkok, adatvédelem
183-184
      Titok, mint államérdek
184-185
      A gazdaság titkai
186-187
      Irodalom
188
   XXV. Az információbróker etikája - Mikulás Gábor
189-192
      Bizalmas ügykezelés, garancia
190
      Törvényi és jogi keretek
190-191
      Szolgáltatásminőség
191
      Szakmai hozzáférés
191-192
      Reklám és verseny
192
Források és keresési technikák - Mikulás Gábor
193-316
   XXVI. Partnerinformáció és holdudvara - adatbázisok tükrében - Mikulás Gábor
193-198
      Alapinformáció
194
      Pénzügyi adatok
194
      Híradatbázisok
194-195
      Iparjogvédelmi információ
196
      Szakmai adatbázisok
196
      Piaci helyzet
196-197
      Szellemi portfólió és informetria
197
      Testreszabás
198
      Megrendelések a közszférából
198
   XXVII. Hír- és referenciaszolgáltatók
199-202
      BBC Monitoring
199
      Dialog
199-200
      Esmerk
200
      Factiva
200
      LexisNexis
200-201
      Moreover Technologies
201
      Newsnow Publishing
201
      Oxford University Press
201
      ProQuest Information and Learning
201-202
      Reuters Group
202
      Thomson Gale
202
      xrefer
202
   XVIII. Adat - bázisok, minőség, felhasználás és térkép - Horváth Árpád
203-210
      Információminőség és "kereskedelem"
204-205
      Piac és felhasználó
205-206
      Adattisztítói munka
206-207
      Adatgazdálkodási hangsúlyok
207-208
      Adattérképre, magyar!
208-210
   XXIX. Kormányzati adatbázisok, elektronikus hivatalok tájékoztatási felületei, nemzeti hálózati nagyprojektek - Kerekes Pál
211-218
      Közigazgatási Eljárási Törvény
212
      Elektronikus információszabadság
212-213
      Néhány nagytestületi és kormányzati adatbázis
213-218
         Parlamenti Információs Rendszer
213-214
         Kormányzati Portál
214-216
         Ágazati közszolgáltató és tranzakciós adatbázisok
216-217
         Egy információs nagyprojekt: Nemzeti Audiovizuális Archívum
217
         Az elektronikus közszolgáltatások szintjei
217-218
      Összegzés
218
   XXX. Elektronikus szövegek visszakeresési modellje - Vázsonyi Miklós
219-227
      A folyamat
219-222
      Az információkeresés segédeszköze: a tezaurusz
222-223
      Az információkeresési módszerek értékelése
223-227
      Irodalomjegyzék
227
   XXXI. Amire nem alkalmas az internet - Mikulás Gábor
228-229
   XXXII. A hírfigyelők üzlete - Mikulás Gábor
230-238
      Használói igények
231
      Válaszok az igényekre: forrás és kínálat
231-234
      Igény a források együttkezelésére
235
      Konvergencia a piacon
236
      Jövő - technológiai fejlesztések
236
      Fogalommagyarázat
237
         Sajtómonitoring, médiakontroll
237
         Metainformáció
237
      Kis sajtófigyelés-történelem
237-238
         A sajtófigyelés nélküli korszak
237-238
         Argus de la Presse - Párizs. A fejlett Nyugat
238
         Magyarország 1989-ig
238
         Sajtófigyelés ma
238
   XXXIII. Cégfürkészek - A versenytárs figyel téged - Harmados György
239-242
   XXXIV. Gondolatok az információ és az információs munka minőségéről - Dr. Pitlik László
243-248
      Adatkronológia
243
      A "jogállam"
243-244
      Konzisztencia
244
      Térinformatika
244
      A hasonlóságelemzés és csapdái
244-246
      Speciális együttműködési lehetőségek
246
      Az információmenedzsmentről
247
      Hatékonysági kérdések
247-248
   XXXV. Az informetria és a bibliográfiai adatok használata a stratégiai tervezésben - Irene Wormell
249-261
      Bevezetés
249-250
      Az informetria mint kutatási módszer
250-251
      Ízelítő a kutatásokról
251-260
         A tudományos folyóiratok nemzetközi befolyásának megállapítása
251-254
         Témakövetés és tárgykörelemzés a "jólléti állam" fogalomkörében
254-256
         Befolyás, láthatóság a világhálón
256-257
         A tematikus portálok és a folyóirat-gyűjtemények értékelése
257-259
         Konklúzió
259-260
      Irodalom
260-261
   XXXVI. Átlátni és rendszerezni - Az adatbányászat, a CRM és a piackutatás kapcsolata - Takács Mihály
262-267
      Az adatbányászat
263
      Hogyan működik az adatbányászat?
264-265
      Példák adatbányászati alkalmazásokra
265
      CRM és piackutatás
265-267
   XXXVII. Adatbányászat - Az információbróker elemző eszköze - Somfai Zoltán
268-276
      Definíciók
268-269
      A nagy különbség
269
      Üzleti intelligencia
269
      Adattárházzal és anélkül
269-270
      Trendek
270
      Ki-kinek?
270-271
      Eszközök
271
      Módszer
271
      "Predikció"
272
      Szegmentáció
272
      Információ szétválasztás
272-273
      Információsűrítés
273
      Hasonlóság és adattisztítás
273-274
      Webelemzés
274
      Keretek és korlátok
274-275
      Az elemzések eredménye
276
      Az emberi tényező
276
   XXXVIII. Információbrókeri tevékenység támogatása objektumhálózat alapú adatmodellek segítségével - Hasznics Milán
277-283
      Az információbrókrekről általában - rövid áttekintés
277
      Az információbrókre eszköztára
278
      Felhasznált tudásfajták
278-279
      Szükséges Tudásmenedzsment stratégiák
279
      Objektumhálós megközelítés
279-280
      Lehetséges alkalmazások
280-281
      Tudástérkép
281
      Projekt alapú nyilvántartás (hálózat), idősorral is
281-282
      Tezaurusz
282
      Fizikai implementáció
282-283
      Irodalomjegyzék
283
   XXXIX. A szövegbányászat gyakorlata és nehézségei - Wittek Péter
284-292
      Bevezetés
286-288
      Határterületek
288-289
      Jellemzőválasztás
289-290
      Módosító tényezők
290-291
      Osztályozás
291
      Összefoglalás
291
      Irodalomjegyzék
292
      Internetes hivatkozások
292
   XL. Automatikus információszerzés nyelvtechnológiai támogatással - Prószéky Gábor - Kis Balázs
293-300
      Bevezetés
293-294
      Fontosabb külföldi hírfeldolgozó alkalmazások
294-295
      A NewsPro projekt
295-297
      4. Egy példa
297-300
      Hivatkozások
300
   XLI. Ássunk mélyre! Rejtett tartalmak feltárása szövegből - D. Árvay Anett
301-306
      A diskurzuselemzés
302-303
      Rábeszélőgép stílusban
303
      Manipuláció, mint rejtett tartalom
304-306
   XLII. Gondolatvadászat - Rejtett információk írott szövegekben - Galuska László Pál
307-311
      A közlő érzelmi hozzáállása
308
      Mennyire eltölélt?
308
      Milyen a pozíciója?
309
      Verbális "cselekedetek"
309
      Rejtett "aknák" a szövegben
309-310
      Maximák
310-311
   XLIII. Számítógépes tartalomelemzés: Az üzleti hírszerzés megújhodó útja - Dr. Ehmann Bea
312-316
      A tartalomelemzés - sajtóelemzéstől a gépi előrejelzésig
313-314
      Tartalomelemzés és marketing
314
      A tartalomelemzés típusai
314-315
      Pszichológiai tartalomelemzés
315-316
      Tartalomelemző programok
316
A közölt írások korábbi megjelenései
317-319