Menedzsment

Kutatások és tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon a rendszerváltozás óta a könyvtári és az információs szakmában is egyre nagyobb figyelem fordul a menedzsment felé. Ez együtt jár a menedzsmentismeretek iránti kereslet növekedésével. Barátommal, Mark Deckerssel együtt így gondolkodtunk, amikor 1991-ben a hollandiai Deventerben egy-egy korsó sör mellett elhatároztuk, hogy együtt írunk szakdolgozatot a könyvtári menedzsmentről. Elhatározásunkat tett követte, és projektünket, amelyet a TEMPUS is támogatott, 1992-ben a legjobb szakdolgozatnak járó IJselland-díjjal jutalmazták. Ezen opuszra épült az 1995-ben, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadásában megjelent könyvünk a Bevezetés a könyvtári menedzsmentbe, amely a maga nemében egyedülálló volt a piacon. A mű tankönyvvé vált nem egy könyvtárosképző intézményben, és számos gyakorló könyvtáros kezébe is elkerült. A kiadás óta sok víz lefolyt a Dunán, ugyanúgy mint az IJssel folyón, amely holland barátom városa, Deventer mellett önti el gyakran a környező településeket. Az elmúlt három évben a könyvet sikerült magyar és idegen nyelvű források, illetve hazai és külföldi könyvtárakban szerzett tapasztalatok alapján javítanom, átdolgoznom és jelentősen kibővítenem, olyannyira, hogy az már egy másik címet is kiérdemelt: Menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban. Bekerült többek között 222 példa a kötetbe a szemléletesség kedvéért. Korábban nem vagy csak alig tárgyalt részek is megjelentek, például a szolgáltatások szerződéses kiadása vagy az újjáalakítás. A könyv egy Információs és könyvtári menedzsmentet bevezető fejezetből, továbbá a menedzsment illetékességi területei szerint külön tárgyalt Tervezés, Irányítás, Szervezés és Emberi erőforrás-gazdálkodás és vezetés fejezetekből áll. Régebbi szóhasználattal lehetett volna csupán a könyvtár menedzsmentjét írni, de tapasztaljuk, hogy az információs szolgáltatások előretörésével a hagyományos könyvtárból inkább információs és könyvtári szolgáltató válik; tehát a könyvben ennek a menedzsmentjéről esik szó. Az egyes fejezetek végén, az irodalom-jegyzéket megelőző Feladatok, kutatási ötletek szintén a menedzsment gyakorlati oldalának fontosságára utalnak. Az öt fejezetet két melléklet követi — a TQM használatát segítő minőségi egységek és az angol Köz-könyvtári charta fordítása, majd a szöveghez lazán kapcsolódó 7 teszt-melléklet, amely a gyakorlati alkalmazást hivatott segíteni. A kötetet tárgymutató és kislexikon zárja. A szakirodalom számunkra legfrissebb és leghasznosabb része tapasztalatom szerint (amelyek ez esetben csak szerény véleménynek számít) angol nyelven érhető el. Ezzel párhuzamosan — a hazai viszonyok tanulmányozásához — a hazai irodalom a legfontosabb. Az irodalomjegyzékben e forrásnyelvek mellett előfordul még német, holland, lengyel vagy francia forrás is. Az irodalom tételeinek megjelenési idejét tekintve — és a témához alkalmazkodva — a friss irodalmat veszi leginkább alapul, nem mellőzve természetesen néhány korábbi klasszikusat.