Az Európai Közösség szociális jogalkotása

A jegyzet célja az Európai Közösség országai szociálpolitikájának, pontosabban a szociálpolitikai rendszerek jogi szabályozásának bemutatása. E tananyag elsajátítása azoknak a szociálpolitikus, szociális munkás egyetemi hallgatóknak ajánlott, akik már megismerkedtek a szociálpolitika alapfogalmaival: a szociálpolitikai rendszerek általános jellemzőivel és összetevő elemeivel, továbbá kiigazodnak a jog birodalmában: tudják, melyek a szociális jogállam feladatai és kötelezettségei a polgáraikkal szemben, milyen szociális jogaik vannak a polgároknak, ill. milyen szociális intézményrendszer létezik a mai Magyarországon. A kitekintés annál is inkább indokolt, hiszen hazánk tagja kíván lenni az Európai Uniónak, s a jogharmonizáció terén már kötelezettségvállalásaink vannak és elméleti munkásságunk sem elhanyagolható ebben a folyamatban. (Kecskés, 1996.) Más országok szociálpolitikájának megismerésére sarkall bennünket a költözködés és munkaerővándorlás szabadsága, de hazánk jelenleg folyó szociálpolitikai intézményrendszerének átalakítása is. A jegyzet első része általános alapfogalmak megismertetésével foglalkozik. A második részletezi az egyes tagállamok társadalmi biztonsági rendszerét, jogforrásait és összetevő elemeit, főként Danny Pieters "Introduction into the Social Security Law of the Member States of the European Community" c. műve alapján Andor Eszter fordításának alapul vételével. Az egyes szociálpolitikai intézményrendszerek bemutatása leíró jellegű, következésképpen értékelésmentes, és óva int azok szolgai másolásától a hazai viszonyok közepette. (...) A szociális jogalkotás legáltalánosabban, mint gyűjtőfogalom, a szociális biztonságot deklaráló és egyben garantáló jogforrások összessége, vagyis a szociálpolitika tételes jogi alapja,' azaz a szociális jogok foglalata. Másképpen fogalmazva az egyes szociálpolitikai rendszereknek, ill. azok összetevő elemeinek, alrendszereinek a jogi szabályozása. A jogforrásoknak - mint tudjuk - kettős értelme, meghatározottsága van: egyrészt jelenti a jogszabályokat külső megjelenési formájuk szerint, másrészt a kibocsátásukra jogalkotó hatáskörrel felruházott szerveket. Mielőtt mindezeket sorra vennénk, egy másik definíció fogalmi elemeit kell tisztáznunk: mi is az a szociális biztonság? Létezik-e ilyen fogalom önállóan, vagy csupán egy általánosabb "biztonság"-fogalomba ágyazottan? A szociálpolitikát úgy is definiálhatjuk, hogy az egyfajta szükségletkielégítés, mégpedig olyan, amelyet a piacon egyáltalán nem vagy csak részben lehet kielégíteni, s amely éppen ezért nem más, mint egyénekre lebontható szükségletek redisztribúció általi kielégítése. A szükségletek nyugodt kielégítésének feltétele pedig a biztonság. Az élet általános keretfeltételeként is alapvető a létbiztonság. A biztonság fontos feltétele annak, hogy tudatosan éljünk, hogy tervezni tudjunk, hogy ne a véletlen és az esetlegesség uralják a sorsunkat, hogy egyáltalán kialakulhasson a hosszú távú racionális előrelátás készsége.